A liberalizmustól a Polgári Szövetségig

Egy évvel a kormányváltás után Orbán Viktor visszatért a Fidesz élére. A formálisan is a párt vezetőjévé váló egykori miniszterelnök szélesebb bázisra építi politizálását: története második névváltoztatásával a megújult szerveződés neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség lett. A pártnak nem csupán szervezete, hanem politikai stratégiája is megváltozott.

HÍR: Május 17-én rendezték a Fidesz-MPP XVII., tisztújító kongresszusát. Az átalakuló politikai szerveződés neve ezentúl Fidesz-Magyar Polgári Szövetség lesz. A Fidesz-MPSZ elnökévé Orbán Viktort választották, Pokorni Zoltán és Schmitt Pál alelnök lett. A küldöttek elfogadták a szövetség alapszabályát. Ennek értelmében nyolc tagozat jött létre, a helyi politizálás színterei a megyei szervezetek helyett választókerületi egységek lesznek. A tagozatok vezetői az országos elnökségben is helyet kapnak. A kongresszuson 800 új tagot is fölvettek a Fideszbe. Orbán Viktor beszédében úgy vélte, jó esély van arra, hogy a Szövetség Magyarország legerősebb közéleti szervezetévé váljon. A pártelnök a rendszerváltás vesztesei, a leszakadó rétegek érdekében is szólt. A Szövetség deklarálta: a szervezet követni kívánja a szociális piacgazdaság hagyományait. A Fidesz teljes átalakulása a vezetők szerint decemberre fejeződik be.

ELEMZÉS: A Fidesz történetében a harmadik jelentősebb változás következett be a XVII. kongresszuson. A módosulások főként a szervezeti felépítést érintik, de a politikai hangsúlyok is eltolódni látszanak. Az új struktúra kódolt konfliktusokat hordoz magában.

Liberális generációs pártból konzervatív kormányerő

Az 1988-ban alakult Fidesz három, egymástól elkülönülő imázst jelenített meg a rendszerváltáskor: egyszerre volt radikális, liberális és alternatív párt. A radikalizmust Orbán Viktor, a liberalizmust Fodor Gábor, az alternatív jelleget pedig leginkább Deutsch Tamás jelenítette meg.

1990-ben a Fidesz bekerült az Országgyűlésbe, ahol ellenzéki pártként komoly népszerűségre tett szert. 1993-ig nem volt elnöke, egyedüliként a parlamenti erők közül. A törvényhozó munkában a vezetők közül kiemelkedett Orbán Viktor, aki az elsőszámú vezetővé vált. 1993-ban zajlott le az első szervezeti változás: az addigi frakcióvezető Orbán lett a Fidesz első elnöke.

A párt centralizáltabbá vált, emellett az ideológiai irányváltás első jelei is megfigyelhetőek voltak (ebben az évben távozott a pártból Fodor Gábor). A Fidesz jó kapcsolatokat ápolt az MDF-fel és nem csatlakozott az SZDSZ és az MSZP által szervezett Demokratikus Charta mozgalomhoz. Mindez azt mutatta, hogy a párt távolodni kezdett a radikális liberalizmustól. 1992-93-ban a Fidesz az ország legnépszerűbb pártja volt, ennek ellenére 1994-ben éppen, hogy bekerült a Parlamentbe, elsősorban az MDF-fel közös "székházügy" illetve Fodor Gáborék távozása miatt.

1995-ben a két esztendővel korábbi szervezeti átalakulást látványos ideológiai váltás követte. A fiatal demokraták új neve Fidesz-Magyar Polgári Párt lett. A párt hitvallásában még szerepelt a "szabadelvű" kifejezés, politizálásában azonban már egyértelműen a jobboldalra került. Orbán Viktor vezetésével tudatosan kerültek az Antall József halálával vezérét vesztett fő jobboldali erő, az MDF helyére.

1998-ban a Fidesz immáron elfogadottan a jobboldalhoz tartozó pártként a "polgári Magyarország" programjával nyerte meg a választásokat. 2000-ben a miniszterelnök átadta a párt vezetését Kövér Lászlónak, akit 2001-ben Pokorni Zoltán váltott. Az újabb csere oka az volt, hogy Pokorni a választási kampányban a tervek szerint hatékonyabban tudta megjeleníteni a párt céljait. Az oktatási miniszter elfogadott politikus volt, szemben a radikális jobboldali szimpatizánsok megnyerésére képes, de a bizonytalan választók megszólítására kevésbé alkalmas Kövér Lászlóval.

A 2002-es választások után a Fidesz válságba került, mind szervezeti, mind politikai szempontból. Az addigi miniszterelnök Orbán kivonult a pártügyekből és a felhívására létrejött polgári körök megszólításában vállalt aktív szerepet. 2002. nyarán, az ügynökügyhöz kapcsolódva lemondott az addig pártelnök Pokorni. A Fidesz-MPP-nek nem volt elnöke, valódi vezetője a választási vereség után nem szerepelt pártpolitikai ügyek kapcsán. A 2002-es önkormányzati választás eredménye - a jobboldal súlyos veresége - is a párt válságára mutatott rá.
Az új szervezet

Miközben Orbán Viktor párt élére való visszatérése 2003. elejétől folyamatosan napirenden volt, egy új szervezeti struktúra kialakítása is megkezdődött, szintén az ő koordinálásával. Az új alapszabály már hosszabb ideje ismert, a kongresszus csak szentesítette a módosításokat. Ennek értelmében a Fidesz helyi politizálása megyei szintről választókerületi szintre tevődik át. A választókerületi szervezetek vezetőire a régi-új pártelnök, Orbán Viktor tesz javaslatot. A 176 helyi politikus lehet egyben a Fidesz egyéni képviselő-jelöltje is 2006-ban.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségben nyolc tagozat is létrejött: nyugdíjas-, kulturális-, női-, gazda-, tudományos-, önkormányzati-, zöld-, illetve kistelepülési tagozatok. A vezetők személyére szintén Orbán Viktor tesz javaslatot, ők egyben tagjai lesznek az országos elnökségnek is. A párt legfelsőbb vezetése az ún. ügyvezető (operatív) elnökség lesz, amelynek az elnökön és az alelnökökön kívül tagja a parlamenti frakcióvezető (Áder János) és az országos választmány elnöke (Kövér László). Schmitt Pál kivételével továbbra is azok irányítják a Fideszt, akik 2002 előtt is a legszűkebb vezetéshez tartoztak.

A Szövetségben bevezetik a nyitott tagság intézményét is: a korábbiakkal szemben bárki beléphet, nem szükséges két tag ajánlása. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az utóbbi időben Schmitt Pál, valamint több közéleti személyiség (Cseke Péter, Koltay Gábor, Mészöly Kálmán stb.), valamint az Orbán-kormány volt miniszterei (Martonyi János, Matolcsy György, Mikola István) is a Fidesz tagjai lettek.

A végrehajtott változások legfőbb célja, hogy a Fidesz széles bázisú néppárttá alakuljon. A párt eddig valamennyi korcsoportban és társadalmi rétegben komoly választói bázissal rendelkezett, ám az alacsony taglétszám és a gyengébb helyi szerveződés a 2002-es választásokon hátrányt jelentett számára. Orbán Viktor a kongresszus után kifejtette: azt reméli, hogy a Szövetségnek 100 ezer tagja lesz az év végére. A Fidesz megalakulásától fogva az egyik legkisebb létszámú politikai erő volt, a jelenlegi parlamenti pártok közül jelenleg is ő rendelkezik a legkevesebb, mintegy 16 ezres létszámú tagsággal. Az új tagok felvételével a Fidesz célja kettős: meg akar erősödni a településeken, de pártból szövetséggé alakulva egyfajta nyitott szellemi műhellyé, "gondolkodóhellyé" is akar válni.

Az új Fidesz szervezeti felépítését tekintve részben hasonlítani fog az MSZP-re. A szocialista pártban is vannak tagozatok, valamint az ideológiai többszínűséget megjeleníteni hivatott platformok. Ugyanakkor a párt szándékai szerint olyan politikai szerveződéssé alakul, amelyre Magyarországon eddig még nem volt példa. A rendszerváltás idején sok társadalmi mozgalom (pl. Magyar Demokrata Fórum, Szabad Kezdeményezések Hálózata) alakult párttá. A Fidesz mintha megfordítaná ezt a tendenciát: pártból kíván társadalmi mozgalommá alakulni.

Az átalakulás konfliktusai

A pártbeli változások több konfliktust is a felszínre hozhatnak személyi és a csoportok közötti viszonyokban is. Stumpf István egyik interjújában azt mondta, hogy a Fidesz lépéskényszerben van választási veresége miatt, ezért a változások elengedhetetlenek - ezek megvalósítása akár konfliktusok árán is szükségszerű. A Fidesz régi vezetői (pl. Kövér László, Áder János) háttérbe szorulhatnak az újak érkezésével. Schmitt Pál pártpolitikai teljesítmény nélkül lett a Fidesz-MPSZ alelnöke, ami sok olyan párttag számára konfliktust okozhat, akik a kezdetek óta fideszesek. Hasonló helyzetbe kerülhetnek a tagozatvezetők is, akik többnyire nem régi fideszesek (Aszódi Pál, Faludi Sándor).

Kövér László Orbán Viktor bizalmasa. A két évvel ezelőtt még pártelnöki pozícióban lévő Kövér azonban könnyen kiszorulhat a napi politizálásból. Ennek ellenére személyes kapcsolatai, valamint az operatív elnökségben elfoglalt helye alapján valószínűsíthetően továbbra is fontos szerepe lesz a Fideszben.

Áder János ősszel a párt elsőszámú vezetője volt ügyvezető alelnökként és frakcióvezetőként. Bár ő maga cáfolta a közte és Orbán között feszülő ellentéteket, pozíciója megrendült a Fideszben. Ebben szerepet játszik a megyei vezetők felé irányuló nagyfokú bizalma is. A helyi politizálás hangsúlyai a jövőben már nem a megyék lesznek, ez pedig csökkentheti Áder erejét. Frakcióvezetői megbízatása 2003. augusztusáig szól. Ennek elvesztése esetén elszigetelődhet.

A megyei elnökök már említett térvesztése könnyen a valódi átalakulás kerékkötőjévé válhat a pártban. Kérdéses, hogy közülük mennyien válnak választókerületi vezetőkké. Az A kiszorulók valószínűleg támadják majd az új felállást. Gyanítható tehát, hogy helyi szinten a jövőben több lesz a felszínre kerülő pártkonfliktus.

A legtöbbet emlegetett folyamat a változások kapcsán a párt centralizációja. A pártelnök Orbán Viktornak a választókerületi- és tagozatvezetők kijelölési jogának birtoklásával nagyobb hatalma lesz a Fideszben, mint Kovács Lászlónak az MSZP-ben, Kuncze Gábornak az SZDSZ-ben vagy Dávid Ibolyának az MDF-ben. A Fideszben ezzel intézményesül Orbán "érinthetetlensége": nem első lesz az egyenlők között, hanem egyértelműen kiemelkedő pártelnök. Hasonló folyamatra korábban is láttunk példát, Orbán kormányfőként is növelte hatalmát: nem a kormánynak volt miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek volt kormánya. A mostani átalakulással feltehetőleg nem a pártnak lesz elnöke, hanem az elnöknek lesz pártja.

A kongresszus üzenete

A Fidesz számára a kongresszus ideális kommunikációs lehetőséget is jelentett. A tavalyi választási vereségek után a párt erőt sugározhatott, ezzel megerősítette biztos szavazóit: továbbra is alternatívát kínál a kormánnyal szemben. Az emellett megjelenő kormánykritika a választói bázis bővítésére szolgált: olyan társadalmi csoportokat szólított meg a Fidesz, amelyek csalódhatnak a kormányban és az EU-csatlakozásban. Részben az ő megnyerésükre jöttek létre a tagozatok.

Az MSZP általában vitakongresszusokat rendez. A belső kritikák felszínre kerülésével a párt demokratikus jellegét igyekeznek hangsúlyozni, ám a konfliktusok nyilvánosságra kerülése. sokszor ártalmassá is válik. A Fideszre a programadó kongresszusok jellemzőek. Ezeken a párt vezetése világos koncepciót vázol fel a tagság előtt, amely vita nélkül elfogadja a párt jövőbeli prioritásait. Így történt ez most is: a főbb kérdések május 17-ére, már a kongresszus előtt eldőltek, a tagság szentesítette a már ismert újításokat.

A jövő és a Szövetség

Jól jellemzi a Fidesz-vezetők jövőbeli valószínűsíthető helyét, szerepét kongresszusi beszédeik címe. Orbán Viktor a megújulást a nemzet kérdésével kapcsolta össze: "Szövetség a nemzet érdekében". Várható, hogy az egykori miniszterelnök a jövőben is az aktuálpolitikán fölülemelkedő szerepre törekszik. Orbán Viktor egyfajta baloldali politikát hirdetett meg a jobboldalról, a társadalom perifériáján élők, a rendszerváltás vesztesei nevében és védelmében emelte fel hangját: "Sokan vannak, akiknek a szabadság nyújtotta lehetőségek helyett csak problémák, nehézségek, és terhek viselése jut osztályrészül még ma is. A mi szövetségünk az ő számukra segítségnyújtó kezet jelent, ráadásul olyan segítségnyújtó kezet, ezt bizonyítja a mai nap is, amelyet el lehet érni, mert kézzelfogható közelségben van. A mi szövetségünk az ő számukra magasabb nyugdíjat, alacsonyabb gázszámlát, munkalehetőséget, magasabb fizetést és olcsóbb iskolát jelent, és közösséget, nemzethez tartozást, mert a nemzet nemcsak múltat, de a jövőre szóló terveket is jelenti. De a jövőben ők, a rendszerváltoztatás még ma is meglévő vesztesei is benne vannak." Orbán nem csupán a polgári oldal szimpatizánsai számára hirdetett szövetséget, hanem a hagyományos baloldali szavazóknak is: a lakótelepen élőknek, a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek. A Szövetség alapítólevele deklarálta, hogy a kereszténydemokrácia mellett a szociális piacgazdaság hagyományait is követni kívánja. Az új szervezet a polgárok boldogságának megteremtése érdekében kíván munkálkodni, elsődleges értéket képvisel számára a munka. A Fidesz-MPSZ segítséget kíván nyújtani a rendszerváltás veszteseinek. A párt elvi alapjai sajátosak: éppúgy nevezhető baloldalinak, szociálisan érzékenynek, mint jobboldalinak, nemzeti elkötelezettségűnek.

Pokorni Zoltán szerint "közügyekkel foglalkozni jó". Ez kijelöli az alelnök helyét a napi politikai ügyek síkján. Schmitt Pál egyértelműen a jelenlegi kormány szimpatizánsait akarja megnyerni: "Ne légy elégedett önmagaddal, s tiszteld az ellenfeledet". Áder János lehet a Fidesz kormány-kritikájának vezetője, mint frakcióvezető. Beszéde elsősorban a Medgyessy-kabinet hibáit emelte ki.

A jelenlegi pártvezetés problémája lehet, hogy szándékai ellenére nem tudja egymaga megnyerni az összes jobboldali választót. A centrum felé kommunikáló Schmitt és Pokorni az MDF-szimpatizánsokat és az alkalmi kormányszavazókat csábíthatja el, mindkettejük célja lehet a politikailag passzívak mozgósítása. A választások óta a Fidesz-szavazók egy része változtatott preferenciáján, ma már a kormánypártokra voksolnának. Az ő visszaszerzésükre lehet hivatott Schmitt Pál. A "kívülről jött" alelnök szavazatszerző képességét jól mutatta a főpolgármester-választás: több mint 4 százalékkal jobb eredményt ért el Budapesten, mint 2002. tavaszán a Fidesz-MDF-lista, miközben országosan a polgári pártok támogatottsága ősszel alacsonyabb volt, mint az országgyűlési választásokon. Schmitt tehát kompromisszumkész politikájával a kormányból kiábrándult szavazók számára olyan személy lehet, aki hitelessé teszi a Fideszt. Pokorni Zoltán feladata lehet annak a 2-3 százaléknyi szavazónak a megnyerése, akik jelenleg az MDF-re adnák voksukat. Schmitt és Pokorni számára a lehetőségek korlátozottak: a politikai centrumból a Fidesz nehezen tud voksokat szerezni. A Centrum párt viszonylagos jó teljesítményének (az összes listás szavazat 3,9 százalékát szerezték meg) oka éppen az volt 2002. tavaszán, hogy a választók egy része kiábrándult a kormányból, azonban egy újabb MSZP-SZDSZ koalíciót sem látott volna szívesen. A Fidesz esélyeit csökkentheti az is, ha a kormányban csalódó választók inkább a passzívak, mintsem a jobboldali szimpatizánsok számát növelik. Orbán Viktor mozgástere is korlátozott: nem politizálhat nyíltan a szélsőjobboldal felé, ha 2006-ban hiteles miniszterelnök-jelölt kíván lenni.

A választókerületi rendszer létrejötte a Fidesz-MPSZ előnyére válhat. Olyan területen erősödhetnek meg, ahol eddig tartós versenyhátrányban voltak az MSZP-vel szemben: a helyi politikában.

Egy évvel az európai parlamenti választások előtt a nagyobbik ellenzéki pártban letisztultak az erőviszonyok. Hogy a Fidesz megújulása valódi megújulás-e, és javít-e a párt helyzetén, az kiderül a 2004. júniusi európai parlamenti választásokon, amely a következő országgyűlési választások főpróbája lesz.