A PSZÁF-Pannonplast-K&H Equities - ügy
A nyilvánosság előtt a PSZÁF elnökének megverésével kezdődő botránysorozat az eltelt egy hónap alatt egyre bonyolultabbá vált, mostanra egymástól már nem elválaszthatóak a gazdasági és politikai érdekek. A még le nem zárult botránysorozat jelenlegi szakaszában jól látható, hogy a pártok értelmezési harcot vívnak, amelynek eszközei a címkézés, jól bevált politikai botrányfogalmak alkalmazása és újabb érintettek folyamatos bevonása. Az ügysorozat a hazai közélet átpolitizálódását mutatja, a politikusok számára pedig a "botrányra botrány" taktika hatékonyságát bizonyítja. Az ügyből az az oldal kerülhet ki győztesen, amely minél egyszerűbb értelmezéssel tud a nyilvánosság elé állni, és a közvélemény számára fel tudja kínálni a vagy-vagy választás politikai alternatíváját.
HÍR: Egy hónappal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke elleni támadás után Medgyessy Péter miniszterelnök és ellenzéki képviselők egyaránt kérték, hogy az Állami Számvevőszék folytasson vizsgálatot az Állami Autópályakezelő Rt. (ÁAK Rt.) ügyében, amely 13 milliárd forintot utalt át a K&H Equities Rt-nek. Az elmúlt időszakban kibontakozott botránysorozat központi szereplőjeként a brókercég kiemelt ügyfélkört épített ki. A VIP-lista nem került nyilvánosságra, de kiszivárgott, hogy azon több ismert közéleti személyiség és politikus is szerepel. A botránysorozat eddigi egyetlen gyanúsítottja a brókercég egyik vezetője, de több vezető is távozni kényszerült posztjáról, így az ÁAK Rt. vezérigazgatója, valamint a K&H Bank vezetősége is.
ELEMZÉS:
1. szakasz: Politikai ügyből gazdasági ügy
A Medgyessy-kormány hivatalba lépése után ismertté vált, hogy a kormányzat el kívánja mozdítani a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökét pozíciójából. A PSZÁF tevékenységét ebben a kormányzati ciklusban már két helyen is vizsgálták. A szervezet gazdálkodásával kapcsolatban elmarasztaló véleményt fogalmazott meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), valamint a Keller László által vezetett közpénzügyi államtitkárság is. László Csaba pénzügyminiszter pedig magánbeszélgetésen hozta Szász Károly tudomására, hogy jónak látná, ha a PSZÁF-elnök távozna pozíciójából.
Ilyen politikai előzmények között történt, hogy június 16-án ismeretlenek bántalmazták Szász Károlyt, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ellenzék a Medgyessy-kormány érdekeivel hozta kapcsolatba a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben példátlan támadást. Varga Mihály (Fidesz-MPSZ) szerint "nem tehetünk úgy, mintha az elmúlt egy esztendőben a kormány ne tett volna meg mindent azért - néha túllépve a demokratikus jogállam keretein is -, hogy a PSZÁF elnökét elmozdítsa ebből a pozícióból". Az országgyűlési vitában kormánypárti képviselők felháborítónak nevezték, hogy az ellenzék politikai tőkét igyekszik kovácsolni az ügyből. Szász Károlyt kórházi ágyánál meglátogatta Medgyessy Péter miniszterelnök, László Csaba pénzügyminiszter, valamint Varga Mihály fideszes országgyűlési képviselő, korábbi pénzügyminiszter is.
Az első napon markáns üzenetet a Fidesz tudott megfogalmazni, a PSZÁF elnöke elleni támadást összekapcsolva a Szász Károly elmozdítására tett kormányzati törekvésekkel. Az ellenzéki vádakra reagálva a kormányoldal elsősorban az átpolitizálás szándékát vetette az ellenzék szemére. Az ellenzék a lisszaboni CDI-határozatra utalt, amikor a független intézmények elleni kormányzati támadások sorába illesztette a PSZÁF elnökének megverését. Az ügysorozat első szakasza - mely mindössze egyetlen napig tartott - politikai értelmezési vitát jelentett, amelyben az a fél állt nyerésre, mely logikusabban tudta beilleszteni a támadást a korábbi időszak politikai vitáinak tematikájába.
A megtámadott Szász Károly nyilatkozataiban először az elmozdítására törekvőket engedte sejteni az ügy hátterében ("A támadásokkal a helyemről akarnak eltávolítani, de nekem nincs szándékomban 2006-ig szóló megbízásom lejárta előtt felállni"), majd, egy a támadás másnapján nyilvánosság elé kerülő PSZÁF-határozatot említett meg, mint megveretésének lehetséges okát. Az egynapos politikai vita e határozat megjelölésével alakult át gazdasági botránnyá, melynek irányát azonban szintén az egymás elleni vádakat megfogalmazó pártok határozták meg.
2. szakasz: A Pannonplast-ügy
2003. június 17-én a PSZÁF egyetlen olyan határozatot adott ki, mely gazdasági érdekekkel állt összefüggésben, ez pedig a Pannonplast Rt-ben történt tulajdonszerzéssel állt kapcsolatban. A PSZÁF e határozatában három céget - a Britton Kft-t, a Kartonpack Rt-t és a Pevdi Kft-t - szólított fel arra, hogy a Pannonplast Rt-ben szerzett befolyásuk mértékét jelentsék be, illetve ezzel együtt kezdeményezzék közzétételét. A felügyelet vizsgálatának és június 17-én kiadott határozatának hátterében az áll, hogy a Pannonplast Rt. vezetéséért olyan gazdasági hatalmi harc folyik, amelyben az egymással szemben álló szereplők mögött politikai erők és érdekek is működnek.
A PSZÁF vizsgálatát azért kezdeményezték, mert az említett három cég tulajdonszerzésével kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy nem egymástól különböző érdekkörbe tartozó cégek vásároltak nagyjából egy időben nagy mennyiségű Pannonplast-részvényt, hanem - a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvény értelmében - összehangolt magatartás eredményeként tettek szert jelentősebb befolyásra. A Pannonplast Rt. alapszabálya szerint egyetlen részvényesnek és a kapcsolt személynek külön-külön vagy együttesen sem lehet 12,5 százalékot meghaladó szavazati befolyása, még akkor sem, ha ennél nagyobb arányban szerzett részvényeket. Ezzel összefüggésben, az összehangolt magatartás gyanúja szerint az említett három cég befolyásszerzése mögött a Pannonplast egy másik részvényese állhat, aki ezáltal - a bejelentést és közzétételt elmulasztva - a megengedettnél nagyobb szavazati befolyásra tehetett szert. A három cég - amelyek közül a Britton tulajdonosi befolyása ismert volt a Kartonpack Rt-ben - együttesen 23,28 százalékos befolyással rendelkezik, amit ugyanakkor a társaság alapszabálya értelmében nem érvényesíthetnének a szavazásokkor.
A három cég mögött olyan személyek állnak tulajdonosként vagy ügyvezetőként, akiket a sajtó és az ellenzék az MSZP-vel hozott kapcsolatba. A Britton cégcsoportról feltételezik, hogy közel áll Mudura Sándor nagyváradi üzletemberhez, akit egy bevásárlóközpont építéséhez adott hitel kapcsán korábban Medgyessy Péter miniszterelnökkel hoztak kapcsolatba.
Az egymással összefonódó cégekkel szemben a Pannonplast Rt-ben annak a Karsai Bélának a 12,5 fél százalékot valamivel meghaladó tulajdonrésze áll, akit viszont éppen a vizsgálatot lefolytató szervezet, a PSZÁF elnökével "hozott össze" a sajtó. A PSZÁF határozata szerint a tőkepiaci törvény rendelkezéseit megszegő cégekre bírságot rótt ki a felügyelet, ugyanakkor kötelezte őket befolyásuk bejelentésére és közzétételére is.
A PSZÁF határozata a gazdasági viszonyok tisztázásra tett kísérleten túl újabb lendületet adott a politikai szálnak is. A határozat utalt arra, hogy mind a Britton, mind pedig a Pevdi tulajdonszerzését egy állami gazdasági társaság segítette azzal, hogy kisebb részben a tőle származó átutalásból fedezték a részvényvásárlást. Lapértesülések szerint az említett állami cég az Állami Autópályakezelő Rt. volt.
A PSZÁF határozatának másik - a pártok által önálló életre keltett - politikai szála a K&H Bank Rt. brókercége, a K&H Equities Rt-vel kapcsolatos. A felügyelet vizsgálata megállapította, hogy a részvényvásárlást intéző K&H Equities a technikai lebonyolításon túl a pénzügyi koordinálásában és szervezésben is fontos szerepet játszott.
Az ÁAK Rt. és a K&H Equities közötti kapcsolat tisztázása során kiderült, hogy az állami cég saját, átmenetileg szabad pénzeszközeit a brókercégnél helyezte el, de a az ÁAK Rt. vezérigazgatója nem biztosította a felhasználás ellenőrizhetőségét. Az ügysorozat első távozásra kényszerült vezetője így az ÁAK Rt. vezérigazgatója, Bitvai Miklós volt. A vezérigazgató fia a K&H Equities vezetőjének - az ügy eddigi egyetlen gyanúsítottjának - Kulcsár Attilának beosztottja volt, Kulcsár Attila ugyanis a brókercég mellett a K&H Bank önkormányzati üzletágánál is alkalmazásban volt.
3. szakasz: Gazdasági érdekekből politikai érdekek
A PSZÁF határozata szerint a K&H Equities brókereként tevékenykedő Kulcsár Attila külön ügyfélkört épített ki, akik számára az átlagosnál magasabb hozamot biztosított. A brókercégnél történtek miatt az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) és a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálatot folytatott, miközben a külföldön tartózkodó Kulcsár Attilát elbocsátották állásából. Az ügynek ebben a szakaszában a Fidesz igyekezett több szálon is bizonyítani az MSZP érintettségét a botránysorozatban.
A Fidesz megszólalói már ismert ügyekhez kapcsolták a K&H Equities ügyeit, érzékelve, hogy a tulajdonszerzés mögötti bonyolult gazdasági érdekeket nem lehet mindenki számára érthetően kommunikálni. Ezért Rogán Antal a K&H Equities kiemelten kezelt ügyfélkörét a Postabank-botrányok idejéről emlékezetes VIP-lista címke újrafelhasználásával értelmezte. A kifejezés kommunikációs hatékonyságát mutatja, hogy a sajtó átvette Rogán Antal meghatározását, és ezzel erősebbként ismerte el a fideszes politikus értelmezését.
A Fidesz ezzel együtt más szálakon is összekapcsolta a botrányt és az MSZP-t, illetve a Medgyessy-kormányt. Az ellenzéki párt szerint a rendőrség nem tud pártatlan vizsgálatot lefolytatni, Lamperth Mónika belügyminiszter férje, Jegesy András ügyvéd ugyanis kapcsolatban állt a K&H Equities Rt-vel.
A Fidesz alapvetően politikai nyomásgyakorló eszközként láttatja a rendőrséget, ugyanakkor azt követeli, hogy a kormány ne gyakoroljon nyomást a szervezetre annak érdekében, hogy kriminalizálhassa a politikát. Ez a szempont fontos eleme volt a Fidesz kommunikációjának a botránysorozat kapcsán, az ellenzéki párt szerint ugyanis a belügyminiszter érintettsége miatt nem képes függetlenül lefolytatni az eljárást.
A Medgyessy-kormány programjának fontos eleme volt a közpénzek körüli tisztázatlanságok felderítése, valamint az ezzel kapcsolatos jövőre vonatkozó szigorú gyakorlat. A K&H Equities körüli botrány kapcsán a Fidesz számára fontos hivatkozást jelentett az ÁAK Rt. 13 milliárdja, melyet az állami tulajdonú társaság a brókercégnek vagyonkezelésre átadott. A Fidesz kifogásolta, hogy a brókercég pályáztatás nélkül kapott megbízást arra, hogy az ÁAK Rt. vagyonával gazdálkodjon. Rogán Antal szerint erre az ad magyarázatot, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter, László Csaba korábban a K&H Bank vezérigazgató-helyettese volt.
A VIP-lista megjelenésével a botránysorozatban ugyanakkor az MSZP is a Fidesz érintettségével igyekezett semlegesíteni a nagyobbik kormánypártot, illetve a Medgyessy-kormányt ért ellenzéki vádakat. Áder János Fidesz-frakcióvezető elismerte, hogy többször is találkozott a fő gyanúsított Kulcsár Attilával, aki "politikai védelmet" kért az ellenzéki párttól, és egyúttal ismertette Áderrel a várhatóan kirobbanó ügyet. Áder elmondása szerint az általa korábban megismerteket azért nem hozta nyilvánosságra, mert bizonyítékok nem álltak rendelkezésére. Az MSZP Rogán Antalt és Kövér László testvérét, Kövér Szilárdot is kapcsolatba hozta a K&H Equities ügyével, akik azonban mind cáfolták érintettségüket.
A Fidesz által alkalmazott kommunikációs stratégiát - amely a botrány és a már ismert ügyek és politikai botrányfogalmak összekapcsolásán alapult - az MSZP is alkalmazta, amikor Gy. Németh Erzsébet a Fidesznek feltett kérdéseiben megfogalmazott vádakat olyan nevek említésével igyekezett a közvélemény és a média számára "emészthetőbbé" tenni, mint Simicska Lajos és Wermer András vagy a Vegyépszer Rt.
