Botrány a K&H Equities körül

Több százmilliós sikkasztás gyanúja miatt nyomozást rendelt el az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Kereskedelmi és Hitelbank Equities nevű brókercégénél folytatott belső vizsgálat eredményével összefüggésben. Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkár elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal eredetileg a Pannonplast részvény-tranzakciók ügyében nyomozott, emellett ugyanakkor öt évre visszamenő sikkasztás-sorozatra derített fényt a brókercégnél.
Több százmilliós sikkasztás gyanúja miatt nyomozást rendelt el az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Kereskedelmi és Hitelbank Equities nevű brókercégénél folytatott belső vizsgálat eredményével összefüggésben. Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkár elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal eredetileg a Pannonplast részvény-tranzakciók ügyében nyomozott, emellett ugyanakkor öt évre visszamenő sikkasztás-sorozatra derített fényt a brókercégnél. A K&H Equities megszegte az Állami Autópályakezelő Rt.-vel kötött szerződést, a vagyonkezelésre rábízott 13 milliárd forintnyi közpénzt saját céljaira használta fel. Az ügy kapcsán a titkosszolgálat átnézte a K&H Equities többi ügyletét is, és kiderült, hogy az elmúlt öt évben még legalább 60-70 másik ügyfél kapott hamis kimutatásokat. Az ő számlájukon összesen 24 milliárd forintnak kellene lennie, de az összegből több milliárd hiányzik. Rejtő E. Tibor, a K&H vezérigazgatója, és a belső ellenőrzésért felelős vezérigazgató-helyettes az ügy kirobbanása után lemondott tisztségéről. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a rendőrség nem képes független vizsgálatot lefolytatni a Pannonplast Rt., illetve a K&H Equities ügyében. A politikus kijelentette: Lamperth Mónika belügyminiszter férjét, Jegesy András ügyvédet szerződés kötötte a K&H Equitieshez, amely egymillió forintos jövedelmet biztosított számára. A Fidesz soron kívüli számvevőszéki vizsgálatot szorgalmaz az Állami Autópályakezelő pénzfelhasználásával kapcsolatban. A nagyobbik ellenzéki párt arra kíváncsi, hogyan kaphatott a cég 13 milliárd forintot az államtól, és ezt miként használhatták a K&H Equities-nél. Tállai András, a Parlament számvevőszéki bizottságának fideszes elnöke tisztázni szeretné, hogy az Autópályakezelő igazgatótanácsába miként kerültek be a K&H képviselői. Tállait követően Rogán Antal fideszes frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a sikkasztásgyanús ügy fő felelősének tartott Kulcsár Attila kiemelt ügyfélkört épített ki, a kivételezettek különösen jó feltételekkel szerződhettek. Kulcsár esetenként 20-30 százalékos éves hozamokat ígért klienseinek. A VIP-listán politikusok és médiaszemélyiségek neve is megtalálható. Rogán arra is rámutatott, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter, László Csaba, korábban az érintett bank vezérigazgató-helyettese volt. A politikus ennek kapcsán azt firtatta, hogy László Csaba tudott-e a bank brókercégének tevékenységéről. Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője erre válaszolva elmondta: László Csabának semmi köze nem volt a sikkasztással gyanúsított brókercég pénzügyi tevékenységéhez. Sajtóértesülések, valamint a Magyar Szocialista Párt szerint a K&H brókercégénél tisztázatlan körülmények között kezelt milliárdok jelentős részét az előző ciklus autópálya-építéseiből mentették át. A Magyar Nemzet Medgyessy Péter miniszterelnököt hozta kapcsolatba az ügy eddigi egyetlen gyanúsítottjával, Kulcsár Attilával, a bróker nagyváradi üzlettársa, Mudura Sándor személyén keresztül.

Szakonyi Péter szerint (Magyar banán, Magyar Hírlap, 2003. július 10.) a sikkasztást nem "a bank belső ellenőrzése, a PSZÁF vagy a könyvvizsgáló fedezte fel, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NB). S ez egy újabb csavart adhat az ügynek. Az említett szervezet - úgy mondják - a PSZÁF-elnök megveretése kapcsán került az akkor még Pannonplast, ma már inkább K&H Equities-ügy közelébe, s alig néhány nap után eredményre jutott. Hogyan? Jobb szakemberei lennének, mint a bankfelügyeletnek? Jobban ismernék a pénzintézet belső ügyeit? Netán alaposabb átvilágításnak vetették alá a brókercéget? Aligha. Sokkal valószínűbb, hogy az NH meg akarta és tudta tenni azokat a lépéseket, amelyeket a három említett szervezet egyike sem mert. Nem tudni, mi állhat a háttérben, ám az bizonyos, hogy a brókercég érintett elit ügyfeleinek valamilyen szerepük van - ebben is. A Pannonplast-ügyben vizsgálódó PSZÁF vizsgálata során nyomára bukkant egy olyan kiemelt ügyfélcsoportnak, amelynek befektetett pénzét a most vétkesnek talált brókerfőnök kezelte. Hogy kikből állt ez a kör, azt a felügyelet tudja, de bizonyára személyiségi jogok védelme miatt nem mondja. Úgy hírlik, hogy az érintett nagybefektetők között ismert pénzemberek, üzletemberek, médiaszemélyiségek, sőt politikusok is vannak. Ha ez igaz, akkor érthető az ellenőrzésre hivatott szervezetek korábbi 'távolságtartása', netán ködösítése. Most azonban homokszem került az eddig jól működő gépezetbe, megakadt a valakik számára tekintélyes pénzt termelő folyamat. Az ígéretes hozamokat ígérő pénzes szekrény 'kulcsára' ugyanis elcsúszott egy banánhéjon. Ez pedig a hetek óta napirenden levő Pannonplast-ügy volt, amely most igazi pénzügyi botránnyá terebélyesedik. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy megjövendöljük: ez csak a skandalum első felvonása".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Nicsak, ki beszél itt, Magyar Hírlap, 2003. július 12.) "a nyilatkozatháborút figyelve nehezen vonható le más következtetés: két szánalmas párbajozó vívja teljességgel érdektelen és érthetetlen harcát. Nyilván azért szállt be MSZP és Fidesz egyaránt boldogan és izmosan, mert fogást vélt találni. Szagot fogtak. Szemeik előtt népszerűségi számoszlopok villódznak, hogy most, na. Igen, megfogjuk őket, sarokba szorítjuk, áttematizáljuk a közbeszédet, belekommunikálunk (így szép az új slágerszó) a vákuumba, trendet fordítunk. Persze értékek mentén - tehetnénk hozzá e veretes nyelvi és gondolatvilághoz. A vakáció kellős közepén Magyarországon kipattan egy bankbotrány. Egy bróker eljátssza a háttérben maradó titkos VIP-ügyfelek pénzét. A kár milliárdos, tízmilliárdos, akár százmilliárdos is lehet, még nem látni tisztán. Azt sem, vannak-e döntéshozók, nagyágyúk a pácban, és meddig vezetnek a szálak. S mielőtt bármilyen homályt akár kissé is eloszlatna egy rendőrségi, ügyészségi, parlamenti vagy számvevőszéki vizsgálat, a két nagy párt gyermekded vagdalkozásokkal megelőlegezi saját politikai verzióját. Közben persze kiderül: sokan ismerték a zseninek titulált ügyeskedőt. Ki itt, ki ott, társaságban, irodában stb., de találkozott a bebukottakkal. Fideszes és szocialista egyaránt bratyizott, netán információt gyűjtött, vagy csak arra járt. Nézünk értetlenül, ezek meg hadonásznak, bárgyú elégedettséggel megelőlegezik, hogy nyerésre állnak a politikai meccsben. Pedig csak röhejesek, pontosan ahogy a Financial Times látta őket: éretlenek a homokozóban. Ez a magyar politikai elit. S hogy mi lett a brókerpénzzel? Néhány értelmes számvevő vagy rendőr kiderít majd valamit, s akkor ezek előállnak két homlokegyenest eltérő verzióval: hogy ugye, megmondtuk. Hülyeséggel bármilyen mély árok betemethető".

Mészáros Tamás szerint (Védjen meg téged az Áder, Népszava, 2003. július 12.) "Áder kommünikéjében azzal indokolja találkozását Kulcsárral, hogy a sikkasztó - nevezhetjük így, hiszen maga ismerte el bűnösségét -, politikai védelemért fordult hozzá. Ami, lássuk be, szokatlan magyarázat. Miért kérne valamely párt frakcióvezetőjétől politikai védelmet egy közönséges sikkasztó? Lehet, hogy itt azonban egy pártsikkkasztóval van dolgunk? Magyarán olyan emberrel, aki politikai céllal sikkasztott? Kinek? A szocialistáknak? Akkor miért nem védik meg azok? Miért a Fidesznél keres védelmet? Hiszen az ellenzék elemi érdeke, hogy kiszolgáltassa, és ezáltal ráhúzza a vizes lepedőt a szocialistákra. Vagy lehet, hogy Kulcsár valójában a Fidesznek 'termelt', és abban bízott, Áderék valami 'fogolycsere' keretében kieszközlik az ő szabad elvonulását? Netán mindkét oldalra sikított valamicskét, és ennek köszönhette, hogy mindezidáig egyetlen pénzügyi főhatóság ellenőrzésén sem akadt fenn? Akkor viszont nehezen értelmezhető a Nemzetbiztonsági Hivatal gyors nyomozati eredménye. Mert ha Rogán vádjait komolyan vesszük, legkevésbé a szocialistáknak fűződött érdekük Kulcsár machinációinak felderítéséhez. Ha a főbróker áldatlan tevékenységében így vagy úgy nemhogy Lamperth Mónika férje és László Csaba, de - mint a Fidesz mondja - még felsőbb kormánykörök tagjai is érintettek, akkor aligha életszerű, hogy nem a PSZÁF - élén a Fidesz-kinevezett Szász Károllyal -, hanem a szocialista Tóth András felügyelte nemzetbiztonságiak meszelik el Kulcsárt. Mindazonáltal egyelőre senki nem tud semmi biztosat - legalábbis a politikai elit egy meghatározott, szűk, de nyilván nem véletlenül hallgatag körén kívül. Rogán rohama csupán arra volt 'jó', hogy a dolgok jelen állása szerint a közvélemény már megint elundorodjon mindentől, ami politika. Ugyanakkor kétlem, hogy a Fidesz számára hasznot hajtana ez a kényszeresnek tűnő arrogancia; a publikum csak annyit ért az egészből, hogy boldog-boldogtalant megpróbálnak belekeverni egy olyan ügybe, amelyben a saját részvételük több, mint különös".

Gyenis Ágnes szerint (Kettős könyvelés, HVG, 2003. július 17.) "Kulcsár Attila példátlan karriert futott be: a nagykanizsai születésű roma fiatalember segédmunkásként és zöldségesként kezdte, majd balatoni pénzváltóként és zalaegerszegi zacisként folytatta. A K&H bankcsoportba 1997-ben, 24 évesen recepciósként került. A K&H Brókerház Rt.-hez 1998 januárjában vette fel üzletkötőnek Mozol Tamás akkori vezérigazgató, mivel portásként adott befektetési tippjei általában bejöttek, s ezután tette le a brókervizsgát. Senki sem vette észre, hogy több büntetőeljárásban is jogerősen elítélték, igaz, jogilag nem számít büntetett előéletűnek (...). Kulcsár igen kiterjedt politikai és gazdasági kapcsolatrendszerrel bír, ügyfelei, barátai között a jobb- és a baloldal prominensei egyaránt fellelhetők. Az exképviselő, jelenleg MDNP-s politikus Kónya Imre, a szocialista exképviselő Karl Imre, a bevásárlóközpontokat építő nagyvállalkozó Demján Sándor és üzlettársa, Nyúl Sándor, Forró Tamás médiasztár-galériatulajdonos, Pintér Dezső, a TV2 elnöke, Bleuer István, a Népszava korábbi, Börcsök Dezső rendszerváltás előtti képviselő, a lap jelenlegi tulajdonosa, volt Sláger rádiósok és cégük, egykori Szerencsejáték Rt.-sek vagy az utazási piacon hajdan egyeduralkodó IBUSZ-hoz kötődő vállalkozói kör csakúgy, mint a tőzsdén is jegyzett Synergon s egyes volt vezetői. A bank idei évnyitó buliján például egy asztalnál ült Kulcsár a szocialista Puch László pártpénztárnokkal vagy Baja Ferenc miniszterelnöki hivatali politikai államtitkárral".

Torkos Matild szerint (Szervezett bűnözők, Magyar Nemzet, 2003. július 17.) a "szervezett bűnözés immár elérte az állam vezetését is. Az ellenzék által brókergate-nek nevezett szövevényes ügy naponta felfeslő újabb szálai egyre fényesebben bizonyítják: nem csupán a magukat szociáldemokrata mázzal kenegető posztkommunisták kerültek a választásokon hatalomra, de a régi hálózat katonái is rátelepedtek minden fontos posztra. A nemzetközi szinten szervezett gazdasági csoportok alvilági kapcsolatokkal megerősítve folytatják eredeti tőkefelhalmozásukat politikai vazallusaik számára. A hatalmat gyakorló politikai elit gazdasági holdudvarának alvilágba lógó csápjait állami és titkosszolgálati módszereket is felhasználó szervezetek igyekeznek elfedni a köz elől. Az alvilág nemcsak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének üzent, amikor annak elnökét brutálisan megverte. A botrány elején - amikor Medgyessy Péter gyors, senkire tekintettel nem lévő vizsgálatot ígért - még azt hihettük, hogy a hatalmon lévő politikai elit nem érintett az ügyletsorban. Csakhogy kiderült: bár Tóth András, a Nemzetbiztonsági Hivatalt irányító szocialista politikus megbeszélést folytatott a több mint tízmilliárd forint közpénzt kezelő Kulcsár Attilával - a K&H Bank vezető beosztású, nyolc elemit végzett, gazdasági bűncselekményért elitélt banktisztviselőjével -, a bróker a Tóthtal folytatott eszmecsere okozta fáradalmait Ibizán pihenhette ki. Kulcsár esetében tehát a nyomozás érdeke nem írta elő az összebeszélés veszélyének elkerülése végett az előzetes letartóztatást. Különös ez, ha figyelembe vesszük, hogy Medgyessy Péter a Gresham-ügy ismeretlen tettese - régi ügyvédje látja el Kulcsár védelmét. Pedig - mint azt az alvilág és a politikai elit közötti hídverést felismerő Katona Béla szocialista politikustól tudjuk - Kulcsár kapcsolatot teremtett a Fidesz vezető politikusával is. Állítólag politikai védelmet kért. Vagy azért ment a Fideszhez, mert az nem érintett a tőzsdepanamában, vagy azért, mert a PSZÁF-vizsgálat közben figyelemelterelés céljából valaki odaküldte".

Torkos szerint nem kétséges, hogy "a tengerparti nyaralás nem a pihenést, sokkal inkább a felkészülést célozta a botrány korlátok közé szorításának céljából. E célt szolgálta az is, hogy a választási kampányban hangoztatott lózung ellenére nem engedte meg a szociálliberális koalíció az ellenzéknek a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Vajon mit tudott volna mondani Medgyessy Péter a bizottság előtt a vadászcimbora Alexandra Mudura szerepéről. Vagy arról, hogy miként került több mint tízmilliárd forint közpénz a nagy csinnadrattával beharangozott üvegzsebprogram ellenére a pénzmosásgyanús, off-shore paradicsomokon átívelő tranzakció közepébe? Mit mondott volna Kovács László külügyminiszter Endrényi Éva szerepéről, akihez az MSZP elnökét 'csak a rendőrségre tartozó' viszony fűzi? Mit mondana Csillag István, miféle gazdaságpolitikai megfontolás eredményezte, hogy az autópálya-építésre szánt több mint tízmilliárd forint közpénz kikerült az államháztartás biztonságából? És arra mit reagálna, hogy nemcsak kikerült, de pénzmosó manőverekhez, illetve egy, a sztrádaépítéseknél fontos, de közvetve pártpénztárak feltöltésére is alkalmas termék, a geotextília előállítására alkalmas cég bekebelezéséhez teremtett áthidaló forrást?"

Torkos: "Leveszem a kalapom Medgyessy Péter szigorúan titkos egykori ügynöktársa, Salgó főkapitány előtt, és meg is eszem, ha az ügyben valamennyi bűncselekménnyel gyanúsítható polgárral szemben ugyanolyan rendíthetetlenül kemény módszerekkel lép fel a nyomozó hatóság, mint azt a millenniumi évben egy kiállítás látogatóinak ajándék órával kedveskedő Berkecz Máriával szemben tette. Az ország jó hírének, gazdasági érdekeinek nemcsak az igazság lisszaboni megfogalmazása árt. Árt az is, ha egy olyan külföldi cég jut vezető szerephez a magyarországi autópálya-építésekben, amelynek saját hazájában sincs jó híre, éppen a hazánkban folytatott korrupciógyanús gyakorlata miatt. Árt az is, ha egy nagykereskedelmi bank magyar menedzsmentje egy nyolc elemit végzett, segédmunkás-képzettségű banktisztviselőre bízza az ügyfelei által befektetett tízmilliárdokat. Árt az is, ha a külföldi banktulajdonos befektetéseit ily módon veszélyeztető bankalvezérek szerepet kaphatnak a magyar kormány munkájában. Érdekes bank ez a K&H. Öt évvel ezelőtt az derült ki róla, hogy egy nemzetközi szélhámos egy osztrák bankból szabadulva mindenféle szakirányú végzettség nélkül minősítheti - kockázatelemzőként - a bank hitelfelvevőit egy volt rendőrtisztnek, Orosz Sándor bankbiztonsági főnöknek jelentve. A bank akkori vezérigazgatója, Erős ]áros a szocialisták hatalomra jutása után ismét egy állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank élére került. A banknál kapott munkát Orosz Sándor is. Erős János, csakúgy, mint Alexander Mudura, a miniszterelnök baráti köréhez tartozik A büntetett előéletű, tízmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila szervesen illeszkedik e társaságba. Így teljes a hálózatba szervezett bűnbanda. E sáskahad miatt kell kótyavetyére bocsátani egészségügyi intézményeinket, a Hajógyári-szigetet, a még megmaradt nemzeti javainkat. E sáskahad miatt nem rendezhetünk világkiállítást, nem mutathatjuk meg a völgyben még nyíló kerti virágainkat, sem a felkelő nap országában, ezek miatt nem álmodhatunk olimpiai játékokról sem. Mert nekik mindenünk kell. Munkánk verejtéke is, lelkünk szabadsága is".

Füzes Oszkár szerint (Savanyú banán, Népszabadság, 2003. július 23.) "ha néhány hete banánköztársaságnak tűntünk a 'művelt' nyugat (sajtójának) szemében, akkor a K&H-botrány után már e köztársasági banán is savanyú. Jelzőnek mindenképpen: egy fura elit primitív korrupcióját emlegetik azok, akik még nem legyintenek unottan az újabb (nem is olyan új) ügyecskére. A kicsinyítő képző persze nem a balhé, hanem a kicsinyesség jelzője. Ugyan mi más szóval lehetne minősíteni egy olyan ország 'befektetési' ügyletét, amelyre a pénzügyi felügyelet politikai és szakmai nyomás alatt álló elnökének fura megbunkózása után derít fényt a titkosszolgálat? Azaz évekig senkinek sem tűnik fel egy kétes múltú, tanfolyambróker villámkarrierje, 'ügyvezetői' ténykedése, pedig a 'szent ügyért' még konzulsofőrséget is vállal. Sőt, az állam, a pártok, a pénzpiac és a média egyes vezérkéit is eteti a tenyeréből, motoros futárral szállítva nekik a vip-es kenőhozamot, míg össze nem omlik a piramis-kártyavár, amit egyébiránt az adófizetők pénzéből is emeltek".

Füzes szerint "voltaképpen mindegy már, hogy kiről mi és hogyan fog még kiderülni, melyik párt nyeri a pr-meccset, s megfizeti-e a belga-holland anyabank a teljes veszteséget a K&H károsultjainak. Az igazi károsultak nem ők ugyanis, bár igyekeznek megjátszani a jóhiszemű áldozatot. Elgondolkodik azonban az ember, ha valaki ennyi pénzt ad a másik kezébe, hogy sáfárkodjon vele ügyesen, nem találja-e furcsának, ha egy idő után zavaros számlaegyenlegeket kap, pontatlanok az átadott összegről szóló értesítések, nem stimmelnek a kimutatások? Életszerű-e, ha egy tiszteletbeli konzulátus által vett és használt (hogy is van ez?) Mercedest kölcsönadja annak a brókernek, akiről tudja, hogy nem is egy luxusautó áll a garázsában? És vajon miként lakhatott ez a tőzsdecár annak az ügyfelének a lakásában, akinek megbízásából ő keverte meg a Pannonplast-kártyákat? Szóval az ember hajlamos azt hinni, hogy másutt keresendők a károsultak. Fogalmazzunk demagógul: akik szokás szerint semmit nem kapnak. Az emelkedő adókat szorgosan fizető emberek, akik legtöbbször hiába fordulnak hitelért azokhoz a bankokhoz, amelyeket gyakran az ő pénzükből konszolidálnak. A populáris tanulságok levonása folytatható, mert a következmények sorának sincs vége: az ilyen ügyek láttán kevésbé akar bejönni a tőke, s emiatt nemcsak a brókereknek, hanem mindenkinek kevesebb lesz a munkahely. Akik korántsem csak elvben fizetnek rá arra, hogy romokban hever a magyar pénzügyi felügyelet iránti külső és belső bizalom. Országimázs ez a javából, s nem homályosítja el semmiféle drága pr-kampány. (...) Ki hiszi el a motoros 'hozamok' után, hogy a fontos és 'nagy' emberekkel nem kivételeznek a brókerek (is), miért is ne, hiszen ez így van rendjén. Nem görbült erkölcsi haja szála soha egyetlen VIP-esnek sem, ahogy Kulcsár is voltaképpen csak kis hercegnek számít az egykor Princz-felügyelte tartományokban. Kulcsár Attila, Princz Gábor nyomában, meg sem állt Bécsig".