Konfliktusok a Kormány és az MSZP között

2003. nyarán mind a kormány, mind vezető ereje, az MSZP vesztett népszerűségéből. A társadalmi megítélés változását a Kormány gazdasági lépései és a kabinet, valamint az MSZP között kialakult viták okozták. Az ok-okozati viszony ugyanakkor kétirányú: a közvélemény-kutatási adatok önmagukban is előidézhetnek olyan vitákat, amelyek a kabinet hitelességéről és a párt megújulásáról szólnak.

HÍR: Az utóbbi hetekben több konfliktus is kibontakozott a Kormány és az MSZP között. A szocialista párt több pénzügyminisztériumi javaslat ellen tiltakozott. Az MSZP-n belül kritikus vélemények fogalmazódtak meg Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter balatonöszödi ingatlanbérlésével kapcsolatban is. Jánosi György, az MSZP Országos Választmányának elnöke augusztus 18-án egy interjúban úgy fogalmazott, hogy "néhányan igazi munka nélkül jutottak vagyonhoz, hatalomhoz". Szili Katalin, a párt elnökhelyettese augusztus 31-én elmondta, hogy a Gyurcsány-ügyhöz "hasonló esetekkel mindaddig szembe kell néznie a szocialistáknak, amíg meg nem szabadulnak az előző rendszerben kiépített nómenklatúrától". A párt augusztus 21-i elnökségi ülése után Kovács László elnök elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc jogszerűen járt el, az ingatlanügyletet legfeljebb etikailag lehet vitatni, ugyanakkor az üzleti morállal összeegyeztethető. A Pénzügyminisztérium (PM) és a frakció közötti véleménykülönbségek kapcsán felmerült a kormányzati kommunikáció struktúrájának átépítése. Szeptember 2-án újabb elnökségi ülést tartottak a szocialisták, ahol Kovács László MSZP-elnök úgy fogalmazott, hogy "ha bárki jogsértést követ el, nem védjük meg, ha bárki megsérti az etikai-erkölcsi normákat, neki kell levonnia a személyére vonatkozó konzekvenciákat".

ELEMZÉS: Az utóbbi időben nyilvánosságra került, a kabinet és az MSZP közötti konfliktusok két csoportba sorolhatók. A PM és az MSZP nézetkülönbségei a Kormány és a párt közötti politikai harc egyik vetületeként jelennek meg, míg Gyurcsány Ferenc ügye elsősorban az MSZP megújulásának problémáját állítja előtérbe.

Az MSZP és a kormányzat közötti gazdaságpolitikai konfliktusok

A koalíción belüli gazdaságpolitikai viták július 16-án kezdődtek, amikor a kabinet ülését követően a költségvetési irányelveket megváltoztathatatlan döntésként kommunikálták. Ezek között szerepelt, hogy a személyi jövedelemadó-tábla, a korábban elfogadott törvénnyel ellentétben, nem változik jövőre, így elmarad az adócsökkentés. Ez ellen elsőként az SZDSZ foglalt állást, ám hamarosan az MSZP országgyűlési frakciója is amellett érvelt, hogy 2004-ben nem maradhat el az adócsökkentés. A Kormány és a koalíciós pártok képviselőivel parlamenti bizottság alakult, amelynek feladata az elfogadott adótáblához szükséges források megkeresése. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára már bejelentette, hogy lesz adócsökkentés a következő évben. Az SZDSZ ezzel győztesként került ki a konfliktusból, mivel elmondhatja: a párt kiállása miatt kevesebb adót kell majd fizetni 2004-ben.

Az MSZP az adócsökkentésen kívül más témákban is szembekerült a pénzügyi tárcával. A párt frakcióvezető-helyettese, Juhász Gábor az ingatlanadó bevezetése kapcsán megjegyezte, hogy "a PM szakembereinek nem az emberek riogatására alkalmas bejelentésekkel, hanem a számolgatással kellene foglalkozniuk".

A pénzügyi kormányzat és a koalíciós pártok közötti viták

Az MSZP-nek az ügyek többségében sikerült megtorpedóznia a Pénzügyminisztérium kezdeményezéseit, így erősebbnek bizonyult a Kormánynál. Bár a szocialisták akciói nem voltak összehangoltak - az egyes ügyekben más-más politikusok léptek fel -, Juhász Gábor megjegyzése a tárca felvetéseiről mégis keretet teremtett a tiltakozás-sorozatnak, s a tudatos Kormány elleni fellépések képét sugallja.

Gyurcsány Ferenc és az MSZP

Gyurcsány Ferenc ingatlanügye rávilágít az MSZP-n belül húzódó ellentétekre és egyben jelzi a párt megújulásával kapcsolatos problémákat is. A nyilatkozatháború egyúttal láthatóvá teszi az MSZP és a pártonkívüli miniszterelnök támogatói között húzódó választóvonalakat. Egyben rámutat arra, hogy a pártkáderek nem kis része saját karrierjét látja fenyegetve a miniszterelnök körüli, gyorsan "felemelkedett" politikusok miatt.

A jelenlegi sportminiszter, a miniszterelnök korábbi főtanácsadója programadó politikusként jelent meg a baloldalon. Gyurcsányt ugyan a 2003. márciusi kongresszus előtt az MSZP Országos Választmányának tagjává választották, ám a párton belül nem jutott vezető pozícióhoz, mivel nem kapott elegendő jelölést a választmányi elnöki poszthoz. Úgy tűnt, a szocialisták körében alacsony a kormányfő bizalmasának támogatottsága.

Gyurcsánnyal szemben több MSZP-s politikus is nyilvánosan felszólalt. Ha kizárólag Jánosi György, jelenleg Választmányi Elnök tiltakozik, könnyen azt a látszatot kelthette volna, hogy a Kormányból történő eltávolítása okán kritizálja Gyurcsányt. Szocialista politikusok egyre erősödő kánonja azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy Jánosi érzékeny témát érintett.

A szocialista házelnök (Szili Katalin) nómenklatúrára tett utalása jelezte, hogy az MSZP továbbra is az utódpártiság problémájával küzd. Korábban Horn Gyula is elmondta Gyurcsány Ferencre utalva, hogy "a kormánynak nincs alternatívája, de bizonyos kormánytagoknak van". A sportminiszter elleni "támadás" nem volt összehangolt, ám jelzi: az ingatlanügy a párt megújulásában is fontos momentum lehet. Gyurcsány Ferenc a régóta sürgetett fiatalítás egyik kulcsembere lehetne, ám személyén keresztül ismét szembesül az MSZP a folyamat nehézségeivel. Az eset a nem egyeztetett kommunikáció példája volt, a párt továbbra is nyilvánosság elé viszi azokat a vitákat, amelyek csökkenthetik népszerűségét.

A Kormány népszerűség-csökkenése az MSZP számára komoly veszteséget jelenthet. A kabinet romló megítélése elsősorban a pártpreferenciákban jelentkezik, az augusztusi adatok szerint a szocialista párt támogatottsága jelentősen csökkent, a Gallup és a Medián szerint a Fidesz-MPSZ megelőzte a szocialistákat. Mivel Gyurcsány esete a Kormány hitelét ronthatja, az MSZP számára különösen fontos lehet a sportminiszter megítélése a közvéleményben.

Ha az MSZP komolyan kezdeményezni fogja a sportminiszter felmentését, az felveti Medgyessy Péter érdekérvényesítő képességének kérdését is. A pártonkívüli miniszterelnök helyzete a kormányátalakítás óta sajátos az MSZP-ben. Rendszeresen megjelenik az elnökségi, illetve országos választmányi üléseken, felszólalt a párt kongresszusán is, befolyásolni próbálja a szocialista párton belüli történéseket, legutóbbi nyilatkozta (MTV, Nap-kelte, 2003. szeptember 1.) alapján afféle "szellemi keresztapaként". Medgyessy Péter a választások óta kiterjesztette befolyását a nagyobbik kormánypártban, ám a Gyurcsány-ügy őt is próba elé állítja: a miniszter távozása a kormányfő érdekérvényesítő képességének korlátait jelezheti. Ha a miniszterelnök kiáll korábbi tanácsadója mellett, konfliktus alakulhat ki a kormányfő és a párt között is.

A sportminiszter körüli eset rávilágított a kormánypárt kommunikációs problémájára is: sokan szólaltak meg az ügyben, előzetes egyeztetés nélkül, így a vélemények is azt mutatták: nincs egyetértés az MSZP-ben.

Az MSZP helyzete

A közvélemény elé került vita a párton belüli szövevényes érdekviszonyokkal kísért, konfliktusos változási folyamat következménye. 2004-ben tisztújító kongresszust tart az MSZP, ekkorra kell elkészülnie az új szociáldemokrata programnak is. A változások előtti pozícióharcot jelzi, hogy az esélyes politikusok már most elköteleződtek valamelyik oldalon egy olyan konfliktusban, amely a párttagok és a nyilvánosság számára egyaránt jól érthető.

Mivel a vitázó felek közötti fő választóvonal a párt és a kormány között húzódik, a kongresszusig tartó időszakot főként az határozza majd meg, hogy miként alakul a kormány népszerűsége.

A szaporodó pártkonfliktusok világosan jelzik: a közvélemény-kutatási adatok tanácstalanságot szültek az MSZP-ben. A népszerűség-csökkenés miatti vészreakció nyomán azonban először a felelősség kérdése került napirendre, a megoldások egyelőre még távolinak tűnnek.

A miniszterelnök és a konfliktusok

Medgyessy Péter augusztus eleje óta beszédeiben és interjúiban kevés szót ejtett az MSZP-n belüli konfliktusokról és a Gyurcsány-ügyről, a hangsúlyt a gazdaságpolitikai kérdésekre helyezte. Elsősorban arra törekedett, hogy saját választóit tartsa meg, így a megnyugtatás volt a legfőbb célja. Igyekezett tompítani a válsághangulatot, amely az utóbbi hetekben kialakult.

Medgyessy Péter kommunikációs kampányából hiányzott a központi üzenet. Bár az "építkezés", illetve a "takarékosság" megjelentek, mint hívószavak, nem tudtak igazán a belpolitika központi témájává válni. Általában jellemző a miniszterelnök megjelenéseire - szemben például elődjének, Orbán Viktornak a gyakorlatával -, hogy reagáló üzeneteket közvetít és nem tematizálja a nyilvánosságot.

Túl a kormányzati kommunikáció stratégiai hibáin, a szorosabbra fogott költségvetés újabb kihívást jelent majd a tanácsadók számára, hogy a miniszterelnök üzenetei közötti koherenciát fenn tudják tartani. Nem könnyű feladat például a kormányzat központi ígérete, a "jóléti rendszerváltás programja", illetve az augusztus 19-i miniszterelnöki beszéd között feszülő ellentmondás feloldása. A nemzeti ünnepen ugyanis Medgyessy Péter elmondta: "a hagyományos jóléti államok kora lejárt".