Lázongó MSZP, magabiztos Fidesz

A kormány és a kormánypártok képtelenek irányítani a politikát - legalábbis ezt mutatják a statisztikák. Augusztusban négy ügy kapott kiemelt szerepet a médiában. Ezek közül a leghangsúlyosabban a Kulcsár-ügy jelent meg, 21 napon keresztül szerepelt a vezető hírek között. A második leggyakoribb téma Gyurcsány Ferenc balatonőszödi nyaralóvásárlása volt, amely nyolc napon keresztül állt a figyelem középpontjában. A július 16-án bejelentett takarékossági intézkedések újabb fejleményei, valamint a kormány és az SZDSZ közötti adócsökkentési vita öt-öt napon keresztül szerepelt a hírek élén. Ezeken kívül még 25 téma szerepelt hangsúlyos helyen a médiában a hónap folyamán, ám ezek egy-két nap alatt lekerültek a lapok címoldaláról.

A kormány és a kormánypártok képtelenek irányítani a politikát - legalábbis ezt mutatják a statisztikák. Augusztusban négy ügy kapott kiemelt szerepet a médiában. Ezek közül a leghangsúlyosabban a Kulcsár-ügy jelent meg, 21 napon keresztül szerepelt a vezető hírek között. A második leggyakoribb téma Gyurcsány Ferenc balatonőszödi nyaralóvásárlása volt, amely nyolc napon keresztül állt a figyelem középpontjában. A július 16-án bejelentett takarékossági intézkedések újabb fejleményei, valamint a kormány és az SZDSZ közötti adócsökkentési vita öt-öt napon keresztül szerepelt a hírek élén. Ezeken kívül még 25 téma szerepelt hangsúlyos helyen a médiában a hónap folyamán, ám ezek egy-két nap alatt lekerültek a lapok címoldaláról.

A kormány az említett négy kiemelt téma mindegyikében reagáló, defenzív szerepbe kényszerült. Árulkodó továbbá, hogy az augusztusi kormányzati vagy kormánypárti kezdeményezésű ügyek legföljebb két napig maradtak a médiafigyelem középpontjában, majd elsikkadtak. Azok a témák ellenben, amelyeket a kormány vagy a kormánypártok reagáló, védekező pozícióból kommunikáltak, átlagosan négy napig szerepeltek a hírekben.

Az látható tehát, hogy a kormány vagy saját ügyeit kénytelen magyarázni, vagy az ellenzék támadásaival szemben védekezik. A politikai kezdeményező szerep átvételére tett kísérletek pedig rendre kudarcba fulladnak, vagy a koncepciótlanság miatt eleve bukásra vannak ítélve.

Múlt havi elemzésünkben (Pofozózsákká vált a kormány), azt írtuk, hogy Medgyessy Péter hibázott akkor, amikor a július 16-i bejelentés után, egy fontos és váratlanul válságos pillanatban eltűnt a közéletből. A kormányzati stratégák feltehetőleg a kormányfő népszerűségét féltették, amikor kivonták a népszerűtlen intézkedési tervek kommunikációjából. Ez a taktika azonban nem vált be, hiszen a kormány a hallgatással gyakorlatilag szabad teret adott az ellenzéknek, illetve a megszorításokat bíráló egyéb szereplőknek (szakszervezetek, érdekképviseleti szervezetek).

Augusztusban taktikát váltott a kormányfő: intenzív médiaoffenzívába kezdett. Öt nagy interjút adott és két nagyobb horderejű beszédet mondott három hét leforgása alatt. Elsősorban az egyre inkább elbizonytalanodó kormánypárti szavazótábor megerősítését, visszaszerzését célozta meg, így az általuk fogyasztott médiumokban jelent meg.

Medgyessy Péter legfontosabb interjúi 2003. augusztusban

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

Medgyessy Péter kommunikációs offenzívája alapvetően két célt kívánt elérni, ám mindkettőben kudarcot vallott. Egyrészt a megszorító intézkedéseket kívánta megmagyarázni, illetve a bejelentés okozta károkat enyhíteni. Ezért a hazatérő kormányfő először csak a július 16-i "csomag" jelentőségét próbálta csökkenteni ("Ez nem szentség" - MTV, Este, 2003. augusztus 6.), majd amolyan "jóságos miniszterelnök" imázsát felöltve több kellemetlen intézkedést vissza is vont (53. heti nyugdíj kifizetésének elhalasztása, távhő áfájának megemelése, gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetése). Ezzel azonban azt üzente a választóknak, hogy a kormány koncepciótlan és kapkod.

Másrészről Medgyessy Péter egy új kulcsszó, az "építkezés" bevezetésével kísérletezett. A miniszterelnök 2004-et az "építkezés éveként" aposztrofálta, kiemelve az autópálya- és a metróépítést, illetve a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését. Az interjúkban és beszédekben nem vagy elvétve szerepeltek a korábbi retorikai elemek. Hiányzott a július 4-i, szekszárdi hídavatón meghirdetett kormányzati program, az "Elsőbbséget a gyermekeknek!" (pedig közeledett a tanévnyitó, amikor a figyelem amúgy is a gyermekekre irányul). A kormány mintha teljesen elfelejtette volna az Európa-tervet (pedig pár hónap múlva európai parlamenti választások lesznek), és hiányzott a miniszterelnöki retorikából a "köztársaság" hívószó is.

A kormányfői médiaoffenzíva sikertelenségének külső okai is voltak. Elsőként említhetjük, hogy a Kulcsár-ügy újabb és újabb fejleményei gyakorlatilag egész augusztusban az újságok címoldalán, a híradók vezető hírei között szerepeltek, elnyomva ezzel mindenféle kormányzati kezdeményezést vagy üzenetet.

Ebben a témában a kormány ellentámadást intézett, amelyet maga a kormányfő indított el: augusztus 6-i, az MTV Este című műsorának különkiadásában adott interjújában a PSZÁF elnökének felelősségét firtatta a K&H Equitiesnél történt állítólagos visszásságok késedelmes felderítése miatt. Pár nap múlva már arról szóltak a hírek, hogy a Pénzügyminisztérium vizsgálatot indít a felügyeletnél, mert gazdálkodási visszaéléseket gyanítanak, majd szóba került Szász Károly felmentése is. Az ellenzék által támogatott felügyeleti elnök védekezését nagyban segítette az őt és családját életveszélyesen megfenyegető levél nyilvánosságra hozatala, majd a korábban Medgyessy Péter személyéhez kapcsolódó Inter-Európa Bank "hírbe hozása".

De a kormányzati kommunikációt a belső konfliktusok is lebénították. Várható volt, hogy az MSZP kormányfő iránti lojalitása addig tart, amíg a közvélemény-kutatások a párt fölényes előnyét mutatják a Fidesszel szemben. Márpedig augusztusban minden felmérés azt jelezte, hogy a nagyobbik ellenzéki párt átvette a vezetést, a szocialisták támogatottsága jelentősen csökkent. Az MSZP egyes politikusai elérkezettnek látták az időt, hogy hangot adjanak a kormány egyes tagjaival kapcsolatos elégedetlenségüknek.

A hónap legnagyobb kormányon belüli konfliktusa Gyurcsány Ferenc balatonőszödi nyaralóvásárlásának ügye körül robbant ki. A sportminisztert ért ellenzéki vádakra a kormánytagok és az MSZP politikusai homályos választ adtak, mely így foglalható össze: "morálisan nem, politikailag azonban vállalható ügyről van szó". Ez az értelmezés mind Gyurcsány Ferenc, mind a kormány számára hátrányos volt: ilyen típusú helyzetet ugyanis a választók nem ismernek, és nehezen elképzelhető, hogy elfogadják ezt az értelmezést a kormánytól. Gyurcsány Ferenccel szemben a korábbi sportminiszter, Jánosi György lépett fel először. Jánosi szerint az MSZP-ben "néhányan igazi munka nélkül jutottak vagyonhoz, hatalomhoz", amelynek kivizsgálása a párt feladata (Nap-kelte, 2003. augusztus 18.). Jánosi az MSZP elnökhelyettesétől, Szili Katalintól kapott támogatást (Hír TV, 2003. augusztus 31.), aki szerint a Gyurcsány-típusú ügyekkel mindaddig szembe kell néznie a szocialistáknak, amíg meg nem szabadulnak az előzőrendszerben kiépített "nómenklatúrától". Érdekes politikai utóélete a mondatnak, hogy annak értelmezése, vajon Szili Katalin mire is gondolt, máig tart - minden egyes nappal tovább növesztve a körülötte lévő politikai botrányt. Ez pedig abban segíti Szili Katalint, hogy a választókban tudatosuljon: ő elégedetlen, nem ért egyet a gyanús ügyekkel. Mellesleg mindkét politikus a tiltakozásnak azt a formáját választotta, hogy napokkal az MSZP elnökségi ülése előtt tette meg kijelentését, majd a zárt ajtók mögötti ülésen visszavonulót fújt, és nem kritizált tovább. Nem segítette Gyurcsány Ferencet az SZDSZ sem. A párt vezető politikusai a Fidesz mellé álltak, jelezve, hogy nem gördítenek akadályt az ellenzék által követelt vizsgálóbizottságok felállítása elé. Gyurcsány Ferencnek semmi biztosítéka nincs arra, hogy az ellenzéki támadások abbamaradnak, ám abban szinte biztos lehet, hogy nem tolonganak majd a mikrofonok előtt azok a kormánypárti politikusok, akik ki mernek állni mellette. Gyurcsány Ferenc védtelen kormánytaggá vált.

Az MSZP a "botrányra botrány" válságkezelési stratégiájával is kísérletezett, ám annyira ügyetlenül, hogy a kísérlet egyetlen nap alatt kudarcba fulladt. A párt augusztus 26-án az előző kormány informatikai kormánybiztosságánál történt állítólagos visszaélések kapcsán, majd - érthetetlen módon - másnap a Magyar Fejlesztési Bank 2002-es veszteségei miatt támadta az ellenzéket. Mindkét ügy egyetlen napig érdekelte a médiát, majd elhalt.

Mit látott tehát a közvélemény augusztusban? Látott egy miniszterelnököt, aki visszavonta saját pénzügyminiszterének intézkedéseit. Látott egy kormányt és két koalíciós pártot, amelyek egymással vitáznak, legyen-e adócsökkentés vagy ne. Látott egy kormánypártot, amely fellázadt saját kormánya ellen. És látott egy ellenzéket, amely önbizalmában megerősödve, ötletes és látványos akciókkal (például az Inter-Európa Bank előtt felállított "pénzköteg") használta ki politikai ellenfelének hibáit.