A kormányoldal visszavág

Szeptemberben fordulat történt, melynek eredményeként kiegyensúlyozottabbá vált a politikai küzdelem. A fordulat oka, hogy a kormány és az MSZP ellentámadásba lendült. Három téma uralta a politikát szeptemberben: a legtöbb megjelenést ezúttal is a K & H Equities-botrány produkálta (17 napon át volt kiemelt hír), második helyre a költségvetés és a gazdaságpolitika körüli vita került (14 nap), a harmadik helyre új téma: az MSZP belső vitái és a szórólapkampány (9 nap). Szemben az előző hónappal, a kormányoldal mindhárom vezető témában fordítani tudott az eddigi, vesztes helyzeten.

Szeptemberben fordulat történt, melynek eredményeként kiegyensúlyozottabbá vált a politikai küzdelem. A fordulat oka, hogy a kormány és az MSZP ellentámadásba lendült. Három téma uralta a politikát szeptemberben: a legtöbb megjelenést ezúttal is a K & H Equities-botrány produkálta (17 napon át volt kiemelt hír), második helyre a költségvetés és a gazdaságpolitika körüli vita került (14 nap), a harmadik helyre új téma: az MSZP belső vitái és a szórólapkampány (9 nap). Szemben az előző hónappal, a kormányoldal mindhárom vezető témában fordítani tudott az eddigi, vesztes helyzeten.

Újhelyi István, Tóbiás József és Vadai Ágnes szeptember 9-én ígéretet tett arra, hogy - mint Ludas Matyi Döbrögin - az MSZP háromszor veri vissza a Fidesz minden vádját. Ennek első lépéseként egy kis kék füzetet mutattak fel, amely a kormány eddigi teljesítményét, illetve az ellenzék igaztalan vádjait volt hivatott bizonyítani. A szórólapot több száz településen terjesztették a szocialista aktivisták. A kampány egyértelmű elutasításra talált a médiában. Az elemzők a helyesírási hibáktól a rossz papírminőségen át a durva hangnemig mindent felsoroltak ellene. A kampány egészén érződött, hogy az MSZP politikusai is csak "félszívvel" álltak mögé. A Political Capital összességében mégis sikeresnek ítéli az ellenakciót. Ennek három oka van. Ez az akció először terelte el a politikát azoktól a témáktól, amelyek miatt két hónap alatt közel 700 ezer szavazót veszített az MSZP (megszorító intézkedések, korrupciós vádak, K & H-ügy). Az ellenzék belesétált az MSZP csapdájába, és harsányan reagált a szórólapozásra. Ennek is köszönhetően a téma 17 napon keresztül szerepelt a médiában (főként a jobboldali sajtóban), ezen belül három napig vezető helyeken. Fő feladatát, a média "elfoglalását", új közéleti vita elindítását kiválóan teljesítette, Újhelyiék két hétig folyamatosan juttathatták el a választókhoz az MSZP üzenetét: "az elmúlt másfél évben dolgozott a kormány és sikeres volt, az ellenzék bezzeg valótlanságokat állít".

A másik ok, amiért az akciót sikeresnek ítéljük, hogy részben elterelte a figyelmet az MSZP meggyengüléséről. A párt népszerűségvesztését követően felizzott belső vita, a párton belüli konfliktusok napvilágra kerülése, az adok-kapok játék a médián keresztül egy elbizonytalanodott, szétzilált MSZP képét közvetítették. (A belső viták egyetlen győztese Szili Katalin lett, akinek a népszerűsége a "nómenklatúrázás" hatására egy hónap alatt 7 százalékkal emelkedett a Mediánnál.). A szeptember 2-i elnökségi ülésről, a szeptember 5-6-i kétnapos tapolcai frakcióülésről, valamint a 27-i országos választmányi ülésről kiszivárgott hírek miniszterek lemondásáról, morális válságról, bizalmi szavazásról szóltak. Az SZDSZ is "besegített", Ungár Klára SZDSZ-ügyvivő kerek perec kijelentette: "a kormány megbukott". Ezzel szemben a szórólapakció határozottságot és elszántságot sugárzott, némileg ellensúlyozva a belső viták miatti negatív képet.

A szórólapkampány sikerességének harmadik magyarázata, hogy azokat a választókat szólította meg, akik nem olvasnak mindennap politikai napilapot, nem a véleményformálók publicisztikái alapján választanak pártot, és akik a legkönnyebben módosítják pártpreferenciáikat. Az MSZP ezzel az akcióval hosszú hónapok után először szólt erőteljesen biztos szavazóihoz, és tett lépést a közelmúlt kiábrándultjainak visszaszerzéséért.

Természetesen a szórólapakciót nem szabad túlértékelni, önmagában nem lett volna elegendő a fordulathoz. Ehhez az is kellett, hogy a K & H-ügyben a kormányoldal átvegye a kezdeményezést.

Simon Gábor szocialista politikus szeptember 17-i parlamenti felszólalásában a Fidesz - MPSZ 1996-os székházeladási ügyét, Simicska Lajost, a Vegyépszert és a Betonút Rt.-t hozta öszsze a K & H-üggyel. Azaz mindent elővett, ami a választókban rossz emlékeket ébreszt a Fidesszel szemben. Ettől kezdve a Fidesz védekezni és magyarázkodni kényszerült. A párt a vádak eljelentéktelenítésével kísérletezett, a védekezést második vonalbeli politikusra (Révész Máriusz) bízta, ám a szocialisták kivételesen hosszabb ideig napirenden tartották az ügyet. A Fidesz érintettségének hangsúlyozása a kormányoldal utolsó lehetősége arra, hogy a K & H-ügyben elszenvedett vereséget némileg visszafordítsa. A stratégia lényege, hogy mindkét oldal érintettségének hangsúlyozásával "egymásra mutogatós", vagyis szokásos politikai vitává alakítják az ügyet, amit a választók nem szeretnek. Ha mindkét oldal érintett, akkor a választók pártpreferenciáik alapján ítélkeznek, legrosszabb esetben elfordulnak a politikától, és bizonytalan szavazóvá válnak, de nem állnak át a másik oldalra. Azt még nem tudni, hogy ez a közvélemény-kutatásokban miként jelenik meg, annyit azonban sikerült elérniük a szocialistáknak, hogy a hónap második felére a K & H-ügy egyre kevésbé érdekelte a médiát. Helyét átvette a költségvetési vita.

Annyi már bizonyos, hogy az idei lesz az eddigi leghosszabb költségvetési vita. Július 16-án indult, amikor László Csaba bejelentette az 550 milliárd forintos megszorító intézkedések tervét. A pénzügyminiszteri elképzeléseket ugyan részben visszavonta a miniszterelnök, a büdzsével kapcsolatos elképzelések mégis tág teret adtak az ellenzéki támadásoknak.

Ennek megfelelően rosszul indult a hónap a kormány számára. A KSH szeptember 2-án nyilvánosságra hozott adatai szerint a második negyedévben 2,4 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest. Ilyen alacsony gazdasági növekedésre utoljára 1997-ben volt példa. Másnap - sajtóinformációk szerint a költségvetés miatt - lemondott Csehák Judit egészségügyi miniszter. Ez a hír meglepően visszhangtalan maradt.

Az őszi ülésszak nyitónapján elmondott miniszterelnöki beszéd azonban már jól látható stratégiát tükrözött. Medgyessy Péter igyekezett nosztalgiát ébreszteni a 100 napos programok iránt, a kormánypárti képviselők pedig a megszorításokat az előző kormány rossz gazdaságpolitikájával és túlköltekezésével magyarázták. Ezt a stratégiát erősítette a szórólapkampány is.

A stratégia eredményességének próbája a szeptember 17-i parlamenti vitanap lett. A vitanapot a Fidesz - MPSZ kezdeményezte Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családok pénztárcájából? címmel. A jobboldal szándéka egyértelmű volt: a feltett kérdést másnap a médiában kívánta viszontlátni. Ehhez képest a szocialista és szabad demokrata frakció fegyelmezettsége megfordította a várható végeredményt. Miután a kormánypárti politikusok a vitanapon végig az Orbán-kormányról beszéltek és a Fidesz - MPSZ-frakció magyarázkodni volt kénytelen, a közvélemény már mint az Orbán-kormány ügyeit megvitató eseményről értesült a másnapi sajtóban. Taktikailag helyes döntésnek bizonyult az is, hogy ugyanezen a napon határozott a kormány a 2004-es évi adóváltozásokról, amely tovább mérsékelte a parlamenti vita jelentőségét.

A költségvetés kommunikációja során a kormányoldal meglepően fegyelmezettnek bizonyult: László Csaba vezetésével az "uniós csatlakozás", az "építkezés" és a "gyermekek" költségvetéseként aposztrofálta azt. Vagyis a korábban használt kormányzati hívószavak ismét visszatértek a kommunikációba. A kormány költségvetési stratégiájának sikerességét nem elsősorban az ellenzéki szójátékok ("osztogatás és fosztogatás", "háromszor veszi vissza, amit ad", "a leépítés költségvetése"), hanem - meglepő módon -, saját szövetségesei veszélyeztetik. A hónap végére - a tavalyi önkormányzati választáson elsöprő kormánypárti győzelem furcsa fintoraként - aktivizálódtak a kormánypárti polgármesterek, továbbá a szakszervezetek.

A Fidesz - MPSZ ebben a hónapban egyedül Gyurcsány Ferenc ügyében hozta komoly zavarba a szocialistákat. A fideszes Szijjártó Péter feladatává vált, hogy Kiss Elemér után a második kormánytagot is "levadássza".

Szeptemberi korrupciós adok-kapok

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

Ellenben a jobboldalt kínosan érintő kérdéssé vált Kondor Katalin ügye. Bár a rádióelnököt megvádoló napilap nem állt elő valódi bizonyítékkal, Kondor múltja mégis előtérbe került. Újhelyi István nem tudta megtartani Magyar Rádió előtt tervezett sajtótájékoztatóját, mert tüntetők belefojtották a szót. Ez a botrány azonban megsokszorozta azoknak a körét, akik értesültek Kondor Katalin esetleges érintettségéről, illetve arról, hogy a polgári körök megint "mozdultak".

Kínos perceket okozott a Népszabadságnak, muníciót adott az ellenzéknek a Teller-levél körüli mizéria. Az ügy viszonylag gyorsan lezárult, ám várható, hogy a későbbiekben vissza-visszatér majd az ellenzék kommunikációjában.

Polt Péter túl van sokadik parlamenti leszavazásán. Ezek az akciók a kormányoldal kommunikációjában elsősorban azt a célt szolgálják, hogy frissen tartsák a választók rossz emlékeit az előző kormányról, másrészt magyarázatot adnak az elmaradt felelősségre vonásra.