A politikai botrányok természete
A politikusok gyakran kerülnek politikán kívüli ügyek miatt is kínos szituációkba, amelyek befolyásolhatják hitelüket és csökkenthetik népszerűségüket. A legfőbb botrányforrás a vagyongyarapodás, illetve az ingatlanvásárlás, mivel ezeket az ügyeket a közvélemény egyértelműen a korrupcióval kapcsolja össze. A sorozatos botrányok ellenére várható, hogy a jövőben is előfordulhatnak hasonló esetek, mivel mind a sajtó, mind a közvélemény érdeklődését felkeltik azok az esetek, amikor egy politikus vagyona gyarapszik. Az utazások ritkán okoznak botrányt, azonban Medgyessy Péter nyaralásai már több alkalommal is nehéz szituációba sodorták a Kormányt.
HÍR: 2003. november 26-án a Magyar Nemzet című napilap hírül adta, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter 95 millió forintért vásárolt lakóingatlant. A vételár magasabb, mint a tárcavezető 2003-as vagyonnyilatkozatában szereplő megtakarítás. A miniszter közleményt adott ki, miszerint a pénz nagy részét felesége és apósa segítségével, valamint kölcsönből fizette ki. A kormányszóvivő később közölte, hogy a kabinet meg van győződve Juhász Ferenc tisztességéről, valamint házvásárlásának törvényességéről. Később a tárcavezető maga kérte az Országgyűlés mentelmi-, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát, hogy folytasson le vele szemben vagyonnyilatkozati eljárást.
December 15-én a Népszabadság című napilap közölte, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök karácsony után Kubába utazik üdülni. 2003 elején az ellenzék bírálta a kormányfőt, miután kiderült, hogy Kubában nyaralt. A Fidesz-MPP és az MDF akkor úgy vélte: egy demokratikus ország vezetője nem töltheti szabadságát egy diktatórikus vezetésű államban. December 16-án a miniszterelnök közleményt adott ki, amelyben kifejtette, hogy a jövőben nem kívánja tájékoztatni a közvéleményt arról, hol tölti magánprogramjait és szabadnapjait. December 18-án a médiában megjelent, hogy Medgyessy Péter nem Kubába, hanem Thaiföldre utazik. A Fidelitas felszólította a kormányfőt, hogy a jövőben hozza nyilvánosságra, hol üdül.
ELEMZÉS: A magyar politikusok körüli botrányok sokszor nem politikai ügyekhez kapcsolódóan robbannak ki, mégis csökkentik a kormány tagjainak és a pártok politikusainak hitelességét. Nem minden, morálisan esetleg megkérdőjelezhető politikai ügyből lesz azonban botrány, ugyanakkor az is igaz, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nem ütköznek sem jogi, sem morális normákba, ennek ellenére a közvélemény, illetve a sajtó elítéli az eseteket.
A politikusok magánélete Európában
Az európai országok közül Nagy-Britanniában a politikusok, közszereplők magánélete sokszor a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlik, a legszorosabb értelemben vett privát szférát tekintve is. Elsősorban a bulvársajtónak köszönhetően a közvélemény gyakran értesül a kabinet tagjai, vagy a királyi család magánügyeiről. Az Egyesült Királyságban több miniszter is távozásra kényszerült vélt vagy valós homoszexualitása miatt.
A kontinentális országok többségében inkább a diszkréció jellemző. Mivel a közvélemény érdeklődése csekélyebb, ezért a sajtó is többnyire csak felveti, de nem tartja napirenden a magánéleti ügyek többségét, így például a családi konfliktusokat. Annál jellemzőbb a politika részéről alkalmazott taktika, amikor is a politikusok igyekeznek pozitív képet sugallni magukról a médián keresztül. Ennek legfőbb eszközei azok a cikkek, amelyek egy-egy kormánytag vagy a pártok vezetői nyaralásait, magánéletét mutatják be. Ezek az írások inkább szolgálnak a politikai marketing eszközéül, mintsem a közvéleményt tájékoztató híradásokként.
Botrányok Magyarországon
A rendszerváltás óta eltelt több mint 13 évben már kirajzolódtak azok a tendenciák, amelyek megmutatják, milyen esetek okoznak botrányt a politikusok nem a napi politikához kötődő ügyei közül.
A pártfinanszírozás kapcsán időről-időre felmerül a korrupció gyanúja, azonban az elmúlt esztendőkben nem történt olyan eset, amely véglegesen "kiírt" volna egy pártot a magyar politikából. A Fidesz és az MDF 1993-as székházügye - amelynek során felvetődött a gyanú, hogy politikusok közpénzeket magánvagyonná alakítottak át - ugyan csaknem a Fidesz 1994-es teljes bukását okozta, négy évvel később azonban választást tudott nyerni a párt.
Nem tartoznak a botrányforrások közé a fizikai inzultusok sem. Az elmúlt hónapokban az SZDSZ-es Wekler Ferenc, valamint az MSZP-s Kékesi Tibor neve merült fel fizikai konfliktus, erőszak kapcsán, ennek ellenére nem szerepeltek az újságok címoldalain hosszabb ideig. A csopaki közértben 2001-ben botrányt okozó fideszes képviselőt, Szabó Attilát végül saját pártja, nem pedig a közvélemény "haragja" távolította el a politikából.
A botrányt kiváltó ügyek
1. Vagyongyarapodás
Az elmúlt 13 év tapasztalatai alapján jól látható, hogy a politikusok körüli botrányok elsősorban a vagyongyarapodással hozhatók összefüggésbe. Több politikus is vesztett népszerűségéből, amikor kiderült, hogy a nyilvánosság előtt is ismert fizetéséhez (képviselői juttatások, miniszteri bér) képest indokolatlanul nagy vagyonra tett szert. Fontos megjegyezni, hogy a vagyongyarapodás kapcsán általában nem a konkrét valójában kevésbé megjeleníthető vagyon (pl. értékpapírok), hanem a médiumok által könnyebben közvetíthető gazdasági javak, főként a házépítésről, házvásárlásról szóló hírek keltik fel a közvélemény érdeklődését és váltanak ki kritikus véleményeket. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter házvásárlását megelőzően több kormánytag is az érdeklődés középpontjába került építkezése kapcsán. Miniszterelnöksége ideje alatt az ellenzék Horn Gyulát támadta, amikor villaépítésbe kezdett, majd az Orbán-kormány időszakában Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter házépítésének ügye vezetett törvénymódosításig: a négyévente beadott vagyonnyilatkozat helyett az országgyűlési mandátummal rendelkezőknek 2001 óta minden évben számot kell adniuk pénzügyi helyzetükről és annak változásairól. Torgyán József ügye az egyetlen, ami egy politikus bukásával is kapcsolatba hozható, ugyanakkor különleges is volt az eset, hiszen a többi botránnyal ellentétben pártja nem állt ki tagja, illetve elnöke mellett.
A 2002-es kormányváltást követően Orbán Viktor vagyongyarapodása, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető volt miniszter, Stumpf István egymillió forintos házbérlése került napirendre. Orbán Viktor ellen az Országgyűlés mentelmi-, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vagyonnyilatkozati eljárást indított, ám a botrány rövid időn belül elült. Stumpf István ügye kisebb érdeklődést váltott ki, mivel az országgyűlési választásokat követően már nem a politikai szférában dolgozott, visszatért tudományos tevékenységéhez, így az ügynek csökkent a hírértéke.
Magyar Bálint 2003. májusi házvásárlását a sajtó, illetve az ellenzék azért bírálta, mert az oktatási miniszter közvetlenül a lakásvásárlási hitel 30 millió forintról 15 millió forintra csökkentése előtt vette igénybe a támogatást. A kritikus vélemények szerint a kabinet tagjaként tudnia kellett a közelgő kormánydöntésről, ezért nem volt etikus, hogy az utolsó pillanatban még kihasználta a jogszabályok adta lehetőséget. Az SZDSZ-es kormánytag elleni nyár eleji támadás-sorozatnak azonban a házvásárlási ügy csupán egyik eleme volt, a későbbiekben inkább az Oktatási Minisztérium gyanúsnak mondott szerződései és a korrupciós vádak kerültek előtérbe. Ezzel a magánéleti szál mellett a szakmai kritikák is teret kaptak.
Juhász Ferenc esete újabb példája annak, hogy a politikusok nem rendelkeznek megelőző, válságkommunikációs stratégiával. A miniszter az eset kipattanását követően előbb mentegetőzött, később a sorozatos kritikákat követően elismerte, hogy hibázott. Nem volt feltétlenül jó kommunikációs lépés, hogy a tárcavezető hallgatásba burkolózott, majd később reaktív, magyarázkodó szerepbe kényszerült. Hasonló botrányoknál mindenképpen a nyilvánosság használata a megfelelőbb megoldás - ha már az ügy kipattant. Aktuális kérdés, hogy miután a botrány lekerült a napirendről, a klasszikus recept szerint hosszabb időre eltűnik-e a politika frontvonalából a miniszter.
2. Utazások
A távoli, illetve egzotikus utazások ritkábban váltak botrányforrássá az elmúlt időszakban. László Csaba pénzügyminiszter 2002-es, több hetes indonéziai útját csupán egy-két publicisztika bírálta, a közvélemény többsége feltehetőleg nem is értesült az utazásról.
Korábban Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának sokszori thaiföldi útjai robbantottak ki botrányt, ám akkor is elsősorban a túl sok alkalom (hivatali ideje alatt közel egy tucatszor utazott a Távol-Keletre) keltett felháborodást.
A miniszterelnöki utazások megítélésének összehasonlítása azt mutatja, hogy míg Orbán Viktor elsősorban imázsépítésre tudta használni horvátországi nyaralásait, addig Medgyessy Péternél inkább botrányforrásul szolgálnak üdülései.
Orbán Viktor tengerparti nyaralásairól több alkalommal is pozitív képet sugalló írások jelentek meg 1998 és 2002 között a bulvársajtóban. Medgyessy Péter karibi útja sem okozott volna botrányt 2003 elején, mivel ismert tény, hogy vagyonos ember, így a közvélemény elfogadja, ha trópusi útra indul. Az év elején elsősorban a miniszterelnöki helyszínválasztás (Kuba), majd Medgyessy Péter hazaérkezéskor tett nyilatkozatai ("olyan országba utazom, ahol süt a nap és jók a koktélok", valamint "nem ideológia-alapon választok nyaralóhelyet") adtak lehetőséget az ellenzék számára a botrány kirobbantására. Ezt elősegítette az is, hogy a Magyar Televízióban 2002 decemberének végén Medgyessy Péterrel készített interjút sugároztak, azonban nem közölték a nézőkkel, hogy a beszélgetés korábban készült.
Ezek alapján a Fidesz-MPP több fronton is támadni tudta a kormányfőt:
- politikailag vitatható, hogy egy olyan országba utazik, ahol diktatúra van és nem tartják tiszteletben az emberi jogokat;
- a miniszterelnök hazaérkezéskor tett nyilatkozatai a hatalom emberének szavait közvetítették, nem a társadalom szolgálatában dolgozó politikusét;
- a Kormány nem adott tájékoztatást arról, hogy Medgyessy Péter hosszabb időre elutazik, a közszolgálati televízióban sugárzott interjú pedig félrevezette a közvéleményt.
A kabinet döntést hozott, miszerint a jövőben közli a miniszterelnök tartózkodási helyét. A 2003 decemberében közölt sajtóértesülést követően azonban éppen Medgyessy Péter vonta vissza saját kormánya korábbi lépését, amikor az esetleges ismételt kubai utazásra reagálva közleményt adott ki, miszerint "a jövőben nem kívánom bejelenteni, hol töltöm a magánprogramjaimat és szabadnapjaimat. Mondhatnám azt is, hogy a rám vonatkozó biztonsági előírások miatt nem kívánom közölni, hol töltöm a pihenőidőmet, de úgy gondolom, ez nem tükrözné azt az őszinte felháborodásomat, ami a magánéletemben történő vájkálás miatt alakult ki bennem".
Az ellenzéki támadást ezúttal a Fidelitas indította. Az ifjúsági politikai szervezet arra kérte a kormányfőt, hogy a társadalom biztonságérzetének garantálása érdekében hozza nyilvánosságra nyaralásainak helyét és idejét.
Medgyessy Péter részéről továbbá kommunikációs szempontból nem szerencsés lépés, hogy a takarékosság jegyében elfogadott költségvetés, valamint a lakáshitel-kamatokkal kapcsolatos megszorító döntéseket követően luxusutazást tesz (mint később kiderült, Thaiföldön tölti az év végét).
A kormányfő nyaralásai már a kubai útján kívül is kritikára ösztönözték az ellenzéket. A 2002-es augusztusi árvíz idején nem szakította meg nyaralását, majd elutazott a kórháztörvény újbóli (mint később kiderült, alkotmányellenes) újratárgyalását követően szinte azonnal. A költségvetési irányelvek 2003. július 16-i kihirdetését követően politikai válsághelyzetbe került a kabinet, ám Medgyessy Péter akkor ugyancsak külföldre utazott.
