Medgyessy-beszéd: kormányzati víziók és politikai javaslatok

Medgyessy Péter beszédével igyekezett az egész társadalomhoz szólni, ugyanakkor a Kormány munkájának vállaltan önkritikus értékelése mellett víziót vázolt fel: a modern európai Magyarországét. A közélet napirendjére ennek ellenére politikai javaslatai törtek be leginkább, amelyek a következő hetek politikáját is meghatározhatják, ugyanakkor a közös EP-listára vonatkozó felvetés európai szinten is elutasításra talált.

HÍR: 2004. február 16-án, az Országgyűlés ülésszakának nyitányán Medgyessy Péter miniszterelnök másodszor tartott országértékelő beszédet. A kormányfő a kabinet politikájának középpontjába az esélyteremtést állította. Szólt az eddigi intézkedések miatti gazdasági nehézségekről, ugyanakkor szükségesnek nevezte a 2002-ben, a 100 napos programmal megvalósított intézkedéseket. A 2004-es esztendőről szólva Medgyessy Péter négy programot hirdetett meg: az Európa-terv kiteljesítését, útfejlesztési beruházásokat, esélyteremtő oktatást és az egészségügy reformját. Hangsúlyozta, hogy a modern európai köztársasági érdekében ezeken felül egy új, békésebb politikai stílusra is szükség van. Medgyessy Péter három politikai javaslattal is előállt: felvetette, hogy a parlamenti pártok közös listát állítsanak a júniusi európai parlamenti (EP) választáson, közvetlen köztárasági elnök-választást kezdeményezett 2005-re, az eddigi 386 fős Parlamentet pedig 250 fősre csökkentené 2006-tól. A parlamenti frakciók részéről Áder János, a Fidesz-MPSZ parlamenti képviselőcsoportjának vezetője nem reagált a miniszterelnök politikai felvetéseire. Az ellenzéki politikus hozzászólása elején az Élet és Irodalom című hetilap egyik írását idézve elmondta: a miniszterelnök úgy áll ország-világ előtt, mint "egy rakás szerencsétlenség". Áder János szerint a kormányfő csupán üres, fedezet nélküli ígéreteket fogalmazott meg. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke szerint beszélni kell Medgyessy Péter közös EP-listáról tett javaslatáról, már csak azért is, mert azt a miniszterelnök mondta. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy véli, Medgyessy Péter beszéde a nyolcvanas évek közepét idézte, amikor a szocializmus leszálló ágban volt, azonban a politikusok optimisták voltak. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök érdekes ötletnek nevezte a közös EP-listára tett javaslatot, amennyiben az ellenzék hajlandó rá, az SZDSZ sem fogja megakadályozni azt. A szabaddemokrata politikus bírálta Áder Jánost, amiért Medgyessy Péter beszédétől függetlenül reagálásában az előre megírt szöveget olvasta fel.

ELEMZÉS:

A Medgyessy-beszéd gondolatmenete

Orbán Viktor február 10-i országértékelőjének középpontjában a gazdaság helyzete állt. Medgyessy Péter miniszterelnök beszéde is tartalmazott számos gazdaságpolitikai felvetést, ám nem volt benne felfedezhető a kizárólagos tematikai meghatározottság: a Kormány eredményeinek és jövőbeli elképzeléseinek ismertetése mellett komoly súllyal szerepeltek benne politikai megállapítások, javaslatok.

A kormányfő által elmondott beszéd egyik fő üzenete az esélyteremtés politikájának erősítése volt, amely keretbe foglalta a kabinet tevékenységének eddigi értékelését és jövőbeni intézkedéseit. Ennek kapcsán a miniszterelnök többször említést tett a legszegényebb rétegekről és a rászorultak támogatásáról: a szociálisan érzékeny Kormányt igyekezett megjeleníteni.

Hangsúlyos eleme volt a beszédnek a főként a szabaddemokraták által szorgalmazott kisebb, olcsóbb állam célként való megjelenítése. Medgyessy Péter ennek kapcsán utalt a közigazgatási reformra, amelynek eredményeképpen egy takarékosabb, hatékonyabb, szolgáló és szolgáltató állami struktúra jöhet létre.

Az értékelésben szerepet kapott a "modern európai köztársaság" megteremtésének igénye. A Medgyessy Péter által bejelentett intézkedéseknek ez volt a legfőbb hívószava: a modernizálást az uniós csatlakozással kapcsolta össze a kormányfő. A 2003-hoz hasonlóan újra felvetett "köztársaság"-eszme azonban idén már kisebb jelentőséget kapott.

A miniszterelnök értékelésében nem emelt ki külön megcélzott csoportokat (egy-egy bekezdés erejéig szólt a gazdáknak nyújtott támogatásról, illetve a nők esélyegyenlőségéről), az országért felelős vezetőként valamennyi állampolgárt igyekezett megszólítani.

Válaszok az Orbán-beszédre

A miniszterelnök beszéde előtt kérdés volt, reagál-e Medgyessy Péter az Orbán Viktor által pár nappal korábban elmondott évértékelőre, vagy figyelmen kívül hagyja a Fidesz-elnök mondanivalóját. A kormányfő végül több megjegyzéssel "üzent" elődjének, bejelentéseivel pedig tompítani igyekezett az ellenzéki politikus által kelteni próbált válsághangulatot.

Medgyessy Péter első mondata a Parlamenten kívüli beszédet állította szembe a parlamentáris demokrácia jelentőségével. ("Számomra nem kérdés; az ilyen beszédnek itt a helye, az ország házában.") A folytatásban a kormányfő bírálta Orbán Viktort, az Orbán-beszédet ért legfőbb koalíciós kritikát erősítve, amely szerint az csupán problémákat vázolt fel, megoldásokat nem adott. ("Nem elég diagnózist állítani, meg kell írni a receptet is.")

Orbán Viktor beszédének középpontjában a félelem és a bizonytalanság állt. Medgyessy Péter igyekezett tudatosítani a választókban: a Kormány tudja a feladatát, tisztában van a nehézségekkel, de határozott elképzelései vannak. Ezt egy optimista - az ellenzék szerint utópikus - jövőképpel egészítette ki. ("Ez a mainál modernebb, európai Magyarország sok szempontból olyan, mint szomszédunk, Ausztria. Hogyha Nyugat felé tartunk, ne legyen szembetűnő a különbség. Hogy néhány évvel uniós csatlakozásunk után ne tűnjön fel, hol is húzódott az emlékeinkből már kiradírozott határ.")

Orbán Viktor gazdasági válságdiagnózisa ugyanakkor nem maradt válasz nélkül: Medgyessy Péter megvédte kormánya 2002-es 100 napos programjának intézkedéseit, elismerve azt is, hogy ez nehézségeket okozott az államháztartásban. ("Amit az elmúlt majd két esztendőben tettünk, nem azért teljesítettük, mert megígértük. Azért ígértük meg, mert szükség volt rá. [...] Tudniuk, tudnunk kell: ez a kormány nagyobb lépést tett meg, mint amekkora az erejéből tellett. Fogalmazhatnék úgy is: túl sokat tettünk azokért, akiknek eddig túl kevés jutott.") A miniszterelnök az előző kormányok hibájául rótta fel, hogy politikai bátorság híján nem vállaltak olyan intézkedéseket, amelyekkel a politika tartozott a társadalomnak. A 100 napos programot ugyanakkor sikerként jellemezte a kormányfő. ("Soha nem látott mértékben, 25 százalékkal nőtt a bérek vásárlóértéke. [...] Soha nem látott mértékben, 17 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke.") A félelmet és a bizonytalanságot tehát a konkrét jóléti intézkedések felidézésével igyekezett cáfolni, nem mellőzve az önkritikát sem.

Jövőre irányuló tervek

A miniszterelnöki beszéd hangsúlyos része volt négy hosszútávú kormányzati bejelentés:
1. az Európa-terv kiteljesítése;
2. úthálózat-fejlesztés;
3. oktatás-fejlesztés az esélyteremtés jegyében;
4. egészségügyi reform.

A fejlesztési tervek a modern európai köztársaság vezérlőelvével vannak összefüggésben, amelyet a kormányzati koncepció középpontjába állított Medgyessy Péter.

Az Európa-terv kiteljesítésének kommunikációját Orbán Viktor megelőlegezte értékelésében. ("Mit érezhet ma bárki, aki a holnapra gondol, és semmi mást nem kap biztatásként, csak üresen csengő kincstári ígéreteket, általánosságokat, közhelyeket, semmibe futó, hangzatos európa-terveket.") Medgyessy Péter, ellentmondva elődjének, a modernizáció alapjául állította be a programot. Kormányát, mint európai kabinetet igyekezett bemutatni, amely kihozza a maximumot az uniós csatlakozásból. ("A kormány a lehetőséget teremti meg, az Önök közös pénzével egészíti ki az európai forrásokat, és információt ad.")

Az infrastruktúra fejlesztése, az utak, autópályák építése már a 2002-es választási kampányban is hangsúlyos részét képezte a koalíciós pártok programjának. 2004-et a Kormány az "építkezés éveként" harangozta be. Ennek ellenére a kifejezés kiveszett a kabinet kommunikációjából - a gyermekprogramhoz és a köztársasági eszméhez hasonlóan - és nem szerepelt Medgyessy Péter mostani beszédében sem, bár tartalma megjelent az értékelésben. A kommunikáció egyértelmű továbbvitele azonban elmaradt.

Az oktatást, a felnőttképzést Medgyessy Péter az esélyteremtés oldaláról közelítette meg. A kabinet a nők esélyegyenlőségét is fontos feladatának tekinti, ezzel kapcsolatban a kormányfő politikai bejelentés is tett: Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter posztja akkor sem szűnik meg, ha a miniszter júniustól európai parlamenti képviselő lesz.

A modernizáció negyedik eleme az egészségügyi reform képezte Medgyessy Péter beszédében. Kérdés, lesz-e valós politikai elhatározás, illetve elegendő költségvetési forrás a strukturális reformra, amit a korábbi kabinetek, valamint a Medgyessy-kormány is régóta maga előtt görget.

A négy intézkedést a miniszterelnök a modernizáció jegyében egy ötödikkel is kiegészítette: európai politikai stílus megteremtését szorgalmazta. Mindezzel a kormányfő kinyilvánította: a megegyezési készség a koalíciós oldalon megvan. Amíg azonban Orbán Viktor a társadalommal fogna össze (a Kormány ellen), addig Medgyessy Péter a politikai elitet hívta fel egy kulturáltabb politikai hangnem megteremtésére.

Politikai javaslatok

Medgyessy Péter beszéde végén mondta el politikai javaslatait, amelyek a médiában és a politikában is a legnagyobb nyilvánosságot kapták, és a politikai reakciók is főként ezekre a felhívásokra koncentráltak.

A parlamenti pártok közös európai parlamenti listájára tett javaslat egyik politikai erő részéről sem váltott ki egyetértést. A felvetésre Orbán Viktor reagált a leginkább fogadókészen: nagyívű és átgondolandó javaslatnak nevezte azt. Egy nappal beszédét követően már maga Medgyessy Péter is inkább csak szimbolikus ötletként értékelte a bejelentést. A tervezet meglepte a pártokat és a médiát is, azt sugallta, hogy a népszerűségét elveszítő Kormány, illetve annak vezetője egyezkedni próbál, amikor vesztésre áll. A javaslat antidemokratikus jellegét (a választási lehetőségek kizárását) mind a magyarországi, mind az európai uniós politikai erők kritizálták.

A köztársasági elnök közvetlen választására tett felvetésre a parlamenti pártok közül egyedül az MSZP reagált támogatóan. A Fidesz-MPSZ, az MDF és az SZDSZ a rendszerváltás óta az Országgyűlés általi választás hívei. A következetesség ugyanakkor kimutatható az MSZP politizálásában is. A szocialisták 1990-ben népszavazást kezdeményeztek a közvetlen államfőválasztás érdekében, ám az alacsony, 14 százalékos részvétel miatt sikertelen volt kísérletük. A felvetés a jövőben is felbukkanhat az MSZP politikájában.

Az országgyűlési képviselők számának 386-ról 250-re csökkentéséről a jövőben konszenzus születhet, hiszen mindegyik párt támogatja a felvetést. Ehhez az Alkotmányt és több sarkalatos törvényt is módosítani kellene, amin megbukhat a javaslat. A kisebb törvényhozásról már az 1994-98-as ciklusban is tárgyaltak a pártok, megegyezés mégsem született. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként is felvetette a módosítást, 2001-ben. A javaslatról szóló tárgyalás a pártok konstruktivitásának egyik próbája lehet a 2006-ig terjedő időszakban.

Reakciók a beszédre

Az országértékelőre elsőként a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője, Áder János reagált. Az ellenzéki képviselőcsoport vezetője nagy felháborodást és nyilvánosságot keltően az Élet és Irodalom című napilapból idézve "egy rakás szerencsétlenséghez" hasonlította a kormányfőt. Az éles megszólítás inkább a Fideszt hozta kellemetlen helyzetbe, később Orbán Viktor közös parlamenti listára adott reakciója már kevésbé volt éles. Áder viszont február 17-én szovjet módszernek titulálta a közös listát.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető a beszédet követően inkább Áder Jánost ítélték el reakciójáért, míg Herényi Károly, az MDF-frakcióvezetője szintén kritikát fogalmazott meg, ám kevésbé markánsan, mint a Fidesz-MPSZ.

A közös listaállítás javaslata az SZDSZ politikusaiból kritikus reakciókat váltott ki, ami újabb koalíciós ellentétekhez vezethet az identitását erősíteni kívánó párt és a kormányfő, illetve az MSZP között. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő a Hazafias Népfrontra emlékeztető javaslatnak nevezte a felvetést, Fodor Gábor SZDSZ-ügyvivő pedig elmondta: "ha valahol egyetlen lista van, azt pártállamnak hívják". Kuncze Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy az SZDSZ-nek semmilyen kifogása nincs a formálódó Fidesz-MSZP közös európai parlamenti listával kapcsolatban, a szabaddemokraták azonban nem kívánják megfosztani a liberális szavazókat attól, hogy szabadon kinyilvánítsák véleményüket a választásokon.