Az Alkotmánybíróság döntése a PSZÁF-törvényről
Az Alkotmánybíróság határozata alapján az alaptörvénybe ütközik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításáról szóló törvény kinevezésekkel kapcsolatos két rendelkezése. A testület a törvény intézmény-átalakításra vonatkozó részét nem találta Alkotmányba ütközőnek. Az Alkotmánybíróságnál Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte az előzetes normakontrollt.
Háttér
Az Alkotmánybíróság határozata alapján az alaptörvénybe ütközik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításáról szóló törvény kinevezésekkel kapcsolatos két rendelkezése. A testület a törvény intézmény-átalakításra vonatkozó részét nem találta Alkotmányba ütközőnek. Az Alkotmánybíróságnál Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte az előzetes normakontrollt. A törvényt 2003. december 15-én fogadta el az Országgyűlés, ám akkor az ellenzéki képviselők nem szavaztak. A Fidesz-MPSZ és az MDF szerint ugyanis a módosítás egyetlen célt szolgált volna, mégpedig Szász Károlynak, a PSZÁF elnökének az elmozdítását. Mádl Ferenc december 22-én jelentette be, hogy nem írja alá a törvénymódosítást, és az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. A testület indoklása szerint a jogszabály nem rendelkezik pontosan arról, hogy a PSZÁF vezetőinek felmentése esetén ki gyakorolhatja a vezetői jogosítványokat. Az Alkotmánybíróság szerint ezért sérülhet a jogbiztonság elve. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a döntést követően kijelentette: a határozat igazolta a Kormány szándékainak helyességét, miszerint a hatmillió betétes érdekében változtatni kell a PSZÁF szervezeti felépítésén, ki kell terjeszteni a felügyelet hatáskörét, és meg kell erősíteni a független szakmai ellenőrzést. Molnár László, az MSZP képviselője elmondta: tiszteletben tartják a döntést, valamint örülnek annak, hogy a törvény lényegi részét elfogadta a testület. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: a bíróság általában alkotmányosnak találta a törvénymódosítást, és csupán egyetlen pontot kifogásolt. Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője szerint az Alkotmánybíróság döntése kimondta, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök alkotmányellenes módon kívánta eltávolítani Szász Károlyt a PSZÁF éléről. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a kormányfő által kitervelt módszer jogbizonytalanságot idézett volna elő, így a betétesek biztonságát is sértette volna, mivel bizonytalan ideig vezető nélkül maradt volna a Felügyelet. Áder János szerint Szász Károly a K&H-ügy felderítésével egy sok MSZP-s politikust érintő bűncselekményről rántotta le a leplet. Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese hozzátette, hogy mindeddig csak MSZP-s politikusok érintettsége bizonyosodott be az ügy kapcsán. Dávid Ibolya, az MDF elnöke egyetértett az Alkotmánybíróság határozatával. Mint elmondta, egy normális demokráciában nem maradhat felelős irányítás nélkül a PSZÁF.
Az Alkotmánybíróság döntését támogató vélemények:
- Azt tehát tudtuk, hogy a törvényjavaslat sunyi, visszaél a többség jogával, de azt nem tudtuk, hogyan lehet alkotmányellenesnek minősíteni egy formájában, tartalmában nem, csak nyilvánvaló céljában alkotmányellenes törvényt. Az Alkotmánybíróságnak nem volt könnyű dolga, ezt bizonyítja határozatának dodonai indoklása is. Eszerint a törvény egyes részei azért alkotmányellenesek, mert: "a konkrét rendelkezések szabályozási tartalma jogbizonytalanságot eredményez" és mert "a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné teszi". (Magyar Hírlap álláspont: Dodonai igazság, Magyar Hírlap, 2004. március 24.)
- Egy demokrácia iránt elkötelezett kormányerőnek el kell tudnia viselnie a neki nem alárendelt intézmények neki nem tetsző vezetőit is. Ha pedig törvényt sértenek, tessék őket nyakon csípni! (Magyar Hírlap álláspont: Dodonai igazság, Magyar Hírlap, 2004. március 24.)
- A koalíciós többség szavazataival decemberben elfogadott törvény ellen nemcsak az ellenzék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Gyurcsány Ferenc által az árnyékállamhoz sorolt intézmények tiltakoztak, hanem az EU szervezetei és független szaktekintélyek is hangot adtak szakmai, politikai és alkotmányos aggályaiknak. Borítékolható volt az intés. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
- Sokak szerint azóta vonják kétségbe kormánykörökben Szász lojalitását, hogy egyedüliként megtagadta az adatszolgáltatást a László Csaba által elrendelt törvénytelen adatkimentési akcióhoz. A miniszterelnök emberei aztán megkezdték a lejárató kampányt; eljárásokat kreáltak, adatokat gyűjtöttek, "leleplező" újságcikkeket, tévériportokat gyártottak. Ez csak előjáték volt a nagy küzdelemhez: a PSZÁF-elnök megveretését, majd a Pannonplast-botrány kirobbantását követően frontális támadás indult a felügyelet ellen. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
- Az egész hercehurca megerősítette azt a tényekkel is bőséggel alátámasztható vélekedést, hogy a kormánynak takargatnivalója van a brókerbotrányban, a felügyelet tevékenységét ma már az ügyészségéhez hasonlóan mindenki a politika szemüvegén keresztül szemléli. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
- A Medgyessy-kormánynak a mostani már a sokadik alkotmánybírósági intője, normális körülmények között, nem rendszerváltó időszakban, több mint kínos. A történtek felvetik az igazságügy-miniszter alkalmasságát is. Ha aggályai voltak, de nem tudta meggyőzni a kormányt, azért - ha nem voltak, azért. Úgy illene tehát, hogy Bárándy Péter vegye a kalapját. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
Az Alkotmánybíróság döntését kritizáló vélemények:
- Az AB dolgozta ki imponáló minőségben anno: mi mindent követel meg a demokratikus jogállamiság alkotmányos elve: "kiszámíthatóság, előreláthatóság, stabilitás, a létrejött jogviszonyokba való beavatkozás tilalma, a szerzett jogok védelme, felkészülési idő". Vajon összefér-e ezzel, hogy - a politikai bajvívástól frusztrálódva, a sokszor nem létező arany középút kedvéért - az AB egynémely határozata kezd kiszámíthatatlanabbá válni, mint egy hármas befutó? Rendszerhiba, ha az AB ilyen trükk vagy malőr esetén csakis a jéghegy csúcsával óhajt foglalkozni. (Kolláth György: Szász-országgyűlés, Magyar Hírlap, 2004. március 25.)
- Az alkotmánybíróságnak nem ez a legtisztább határozata. Külön- és párhuzamos vélemények szabdalják, jeléül annak, hogy nagyon nehéz tisztán jogi érvekkel ésszerűen fogalmazni ezen a szinten egy olyan ügyben, amely a Budakeszi úton baseballütővel kezdődött, és még mindig nem sok benne a szépen formált mozdulat. (Nagy N. Péter: A függetlenség kérdése, Népszabadság, 2004. március 25.)
Negatív vélemények a PSZÁF-fel kapcsolatban:
- A PSZÁF elnöke régóta szálka a kormány szemében. Ő maga mindent meg is tett azért, hogy az legyen. Ezzel pedig még inkább erősítette azt a gyanút, hogy egykori kinevezői érdekeit képviseli. (Sebes György: Tanulás közben, Népszava, 2004. március 24.)
- A baseballütéstől az Alkotmánybíróságig vezető úton (útfélen) is ott maradt egy sor fontos kérdés. Egyrészt a klasszikus arról, hogy vajon hova vitték a pénzváltók a K&H-ból elindított milliárdokat. Nincs akkora ütés ugyanis, amely feledtethetné, hogy ez az ügy robbant fel Szász Károly megveretése utáni napon, kórházi betegtolókocsiról felkonferálva. (Nagy N. Péter: A függetlenség kérdése, Népszabadság, 2004. március 25.)
Negatív vélemények az Orbán-kormánnyal kapcsolatban:
- A magát előszeretettel polgárinak nevező kormány annak idején nem "vacakolt" sokat. A maga számára fontos posztokra saját embereit ültette, áthágva a demokrácia íratlan, ám azért betartandó szabályait. Nem válogattak az eszközökben, olykor még a törvényeket is átírták, de úgy, hogy nem lehetett beléjük kötni. (Sebes György: Tanulás közben, Népszava, 2004. március 24.)
Az Alkotmánybíróság döntését támogató vélemények:
- Azt tehát tudtuk, hogy a törvényjavaslat sunyi, visszaél a többség jogával, de azt nem tudtuk, hogyan lehet alkotmányellenesnek minősíteni egy formájában, tartalmában nem, csak nyilvánvaló céljában alkotmányellenes törvényt. Az Alkotmánybíróságnak nem volt könnyű dolga, ezt bizonyítja határozatának dodonai indoklása is. Eszerint a törvény egyes részei azért alkotmányellenesek, mert: "a konkrét rendelkezések szabályozási tartalma jogbizonytalanságot eredményez" és mert "a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné teszi". (Magyar Hírlap álláspont: Dodonai igazság, Magyar Hírlap, 2004. március 24.)
- Egy demokrácia iránt elkötelezett kormányerőnek el kell tudnia viselnie a neki nem alárendelt intézmények neki nem tetsző vezetőit is. Ha pedig törvényt sértenek, tessék őket nyakon csípni! (Magyar Hírlap álláspont: Dodonai igazság, Magyar Hírlap, 2004. március 24.)
- A koalíciós többség szavazataival decemberben elfogadott törvény ellen nemcsak az ellenzék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Gyurcsány Ferenc által az árnyékállamhoz sorolt intézmények tiltakoztak, hanem az EU szervezetei és független szaktekintélyek is hangot adtak szakmai, politikai és alkotmányos aggályaiknak. Borítékolható volt az intés. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
- Sokak szerint azóta vonják kétségbe kormánykörökben Szász lojalitását, hogy egyedüliként megtagadta az adatszolgáltatást a László Csaba által elrendelt törvénytelen adatkimentési akcióhoz. A miniszterelnök emberei aztán megkezdték a lejárató kampányt; eljárásokat kreáltak, adatokat gyűjtöttek, "leleplező" újságcikkeket, tévériportokat gyártottak. Ez csak előjáték volt a nagy küzdelemhez: a PSZÁF-elnök megveretését, majd a Pannonplast-botrány kirobbantását követően frontális támadás indult a felügyelet ellen. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
- Az egész hercehurca megerősítette azt a tényekkel is bőséggel alátámasztható vélekedést, hogy a kormánynak takargatnivalója van a brókerbotrányban, a felügyelet tevékenységét ma már az ügyészségéhez hasonlóan mindenki a politika szemüvegén keresztül szemléli. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
- A Medgyessy-kormánynak a mostani már a sokadik alkotmánybírósági intője, normális körülmények között, nem rendszerváltó időszakban, több mint kínos. A történtek felvetik az igazságügy-miniszter alkalmasságát is. Ha aggályai voltak, de nem tudta meggyőzni a kormányt, azért - ha nem voltak, azért. Úgy illene tehát, hogy Bárándy Péter vegye a kalapját. (Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.)
Az Alkotmánybíróság döntését kritizáló vélemények:
- Az AB dolgozta ki imponáló minőségben anno: mi mindent követel meg a demokratikus jogállamiság alkotmányos elve: "kiszámíthatóság, előreláthatóság, stabilitás, a létrejött jogviszonyokba való beavatkozás tilalma, a szerzett jogok védelme, felkészülési idő". Vajon összefér-e ezzel, hogy - a politikai bajvívástól frusztrálódva, a sokszor nem létező arany középút kedvéért - az AB egynémely határozata kezd kiszámíthatatlanabbá válni, mint egy hármas befutó? Rendszerhiba, ha az AB ilyen trükk vagy malőr esetén csakis a jéghegy csúcsával óhajt foglalkozni. (Kolláth György: Szász-országgyűlés, Magyar Hírlap, 2004. március 25.)
- Az alkotmánybíróságnak nem ez a legtisztább határozata. Külön- és párhuzamos vélemények szabdalják, jeléül annak, hogy nagyon nehéz tisztán jogi érvekkel ésszerűen fogalmazni ezen a szinten egy olyan ügyben, amely a Budakeszi úton baseballütővel kezdődött, és még mindig nem sok benne a szépen formált mozdulat. (Nagy N. Péter: A függetlenség kérdése, Népszabadság, 2004. március 25.)
Negatív vélemények a PSZÁF-fel kapcsolatban:
- A PSZÁF elnöke régóta szálka a kormány szemében. Ő maga mindent meg is tett azért, hogy az legyen. Ezzel pedig még inkább erősítette azt a gyanút, hogy egykori kinevezői érdekeit képviseli. (Sebes György: Tanulás közben, Népszava, 2004. március 24.)
- A baseballütéstől az Alkotmánybíróságig vezető úton (útfélen) is ott maradt egy sor fontos kérdés. Egyrészt a klasszikus arról, hogy vajon hova vitték a pénzváltók a K&H-ból elindított milliárdokat. Nincs akkora ütés ugyanis, amely feledtethetné, hogy ez az ügy robbant fel Szász Károly megveretése utáni napon, kórházi betegtolókocsiról felkonferálva. (Nagy N. Péter: A függetlenség kérdése, Népszabadság, 2004. március 25.)
Negatív vélemények az Orbán-kormánnyal kapcsolatban:
- A magát előszeretettel polgárinak nevező kormány annak idején nem "vacakolt" sokat. A maga számára fontos posztokra saját embereit ültette, áthágva a demokrácia íratlan, ám azért betartandó szabályait. Nem válogattak az eszközökben, olykor még a törvényeket is átírták, de úgy, hogy nem lehetett beléjük kötni. (Sebes György: Tanulás közben, Népszava, 2004. március 24.)
Az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban megjelent cikkek:
Magyar Hírlap álláspont: Dodonai igazság, Magyar Hírlap, 2004. március 24.
Szerető Szabolcs: Képeskönyv, Magyar Nemzet, 2004. március 24.
Sebes György: Tanulás közben, Népszava, 2004. március 24.
A Figyelő szerkesztősége: Az okos lány szerepében, Figyelő, 2004. március 25.
Kolláth György: Szász-országgyűlés, Magyar Hírlap, 2004. március 25.
Torkos Matild: Újabb alkotmánysértés előtt, Magyar Nemzet, 2004. március 25.
Nagy N. Péter: A függetlenség kérdése, Népszabadság, 2004. március 25.
Torkos Matild: Nulla állapot, Magyar Nemzet, 2003. március 26.
