Feszültség az ellenzéki pártok között

Az MDF kampányának első szakasza sikeresnek tekinthető, hiszen sikerült befolyásolnia a politikai ügyek tematikáját, a média mindennap foglalkozott az eddig csupán gyengébb kezdeményezések okán említésre kerülő párttal. Az üzenet elérte a megszólított feleket, a Fideszt pedig különösen heves megszólalásokra késztette. Kérdéses lehet, hogy az MDF-ben, a Fidesztől való távolodás politikájával egyet nem értők többségbe kerülnek-e, és ellenükben kik tartanak a továbbiakban a pártelnökkel, valamint, hogy áll-e a párt mögött olyan értelmiségi háttér, ami továbbviszi a felvetett üzenetet.

HÍR: Dávid Ibolya, az MDF elnöke egy február 17-i sajtótájékoztatón kijelentette: sem az MSZP, sem a Fidesz-MPSZ részéről nem cáfolták azt, a K&H-ügyről nemrég megjelent könyvben tett állítást, amely szerint 2000-2001-ben a Fidesz-MPP, valamint az MSZP mögött álló gazdasági érdekcsoportok paktumot kötöttek arról, hogy az állami építkezések költségvetését szándékosan felültervezik, az így keletkezett hasznot pedig a mindenkori kormány javára 70-30 százalékos arányban elosztják. Az MDF elnöke "alkuköztársaságról" beszélt. A március 6-i monoki nyilatkozatban az MDF párbeszédre hívta fel azokat az embereket, akik sem alkuköztársaságot, sem kétpártrendszert, sem két Magyarországot nem akarnak. Az MDF felvetéseire először Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke reagált. Kijelentette, hogy a nagy pártok komoly kérdésekkel foglalkoznak, komolytalan vádakkal nem, ezért, amennyiben Dávid Ibolyának konkrétumok vannak a birtokában, forduljon inkább a rendőrséghez. Ezt követően Kövér László, a Fidesz-MPSZ Országos Választmányának elnöke nyilatkozott többször is az ügyben, aki elmondta, hogy Dávid Ibolya barátságtalan, rágalmazásszámba menő állításaival az MDF eltávolodott a Fidesz-MPSZ-től, és közeledett az MSZP-hez. Révész Máriusz később közölte, hogy az elhangzott vádak ellenére az MDF-re a továbbiakban is, mint jövőbeni szövetségesre tekintenek. A Fidesz részéről meglebegtették egy esetleges per lehetőségét is Dávid Ibolya ellen, amelyre azonban végül nem került sor. Az MDF-es képviselők egy része nem jelent meg a párt március 20-i kampánynyitó gyűlésén, később a Fidesz-MPSZ március 27-i szövetségi gyűlésén való megjelenés, illetve meg nem jelenés is vitákat váltott ki az MDF-en belül.

HÁTTÉR

A korábbi Fidesz-MDF viszony

Az MDF-nek 1998 óta a június 13-i európai parlamenti választás jelenti az első igazi önálló megmérettetést. A párt a legutóbbi két választáson a Fidesz segítségével (1998-ban közös jelöltekkel, 2002-ben közös listával) jutott az Országgyűlésbe.

A Fidesztől való finom elhatárolódásra már az előző ciklusban is történt kísérlet, mégpedig a "Békejobb" nevű szervezet létrehozásával 2000 őszén. Dávid Ibolya népszerűségét növelte ez a próbálkozás, azonban azóta sem sikerült az MDF-nek elérnie az akkor mért öt százalékos népszerűséget a közvélemény-kutatások szerint. A külön út keresése azonban csak kezdeményezés maradt, hiszen a párt 2001 őszén, a politikai túlélésért küzdve, választási szövetséget kötött a Fidesszel, így biztosítva 2002 után is a Parlamentben való jelenlétét.

Az MDF és a Fidesz kapcsolata a 2002-es kormányváltást követően nem volt felhőtlen, ekkor már nem csupán stílusbeli, hanem több területen tartalmi politikát illetően is eltérések voltak tapasztalhatóak (a Fidesszel ellentétben nem kérdőjelezték meg a választások eredményét, nem szavazták meg a Kormány 100 napos programját, azonban az ügynöktörvény kapcsán az MSZP-vel együtt voksoltak). A feszültséget 2002 őszén fokozta Orbán Viktor javaslata egy jobbközép pártszövetség létrehozásáról, valamint a 2003. márciusi MTV-kuratóriumi választás, amikor a Fidesz nem jelölt tagokat az MTV kuratóriumi elnökségébe, így mind a négy ellenzéki helyet az MDF delegáltjai töltötték be.

Bírálat mindkét oldal felé

Az MDF uniós kampányában a kispártok stratégiáját követi, amelynek alapja, hogy kialakítsák és rögzítsék azt a pozíciót, amely alapján a nagypártokkal szemben is alternatívaként tudjanak megjelenni. Az SZDSZ a két nagy párt közötti harmadik pozícióját igyekszik képviselni, az MDF viszont a két nagy párttal szemben határozza meg magát úgy, hogy azokat egy oldalra igyekszik szorítani. Az önálló EP-lista a Békejobb törekvéseinek folytatásáról árulkodik.

Az MSZP egy korai, nem túl erőteljes, a kétpárti háttéralkukat visszautasító nyilatkozatán kívül, Nyakó István pártszóvivő legutóbbi megszólalásáig nem reagált érdemben az MDF részéről érkező vádakra. Az MSZP-nek érdekében áll az MDF önállósodása, és bizonyos mértékű sikere, mely által nem egy egységes jobboldallal kell szembenéznie. Mindemellett a nagyobbik kormánypárt imázsán nem változtatott lényegesen a vád, a Fidesz-MPSZ pedig megkönnyítette a dolgát azzal, hogy rögtön hevesen reagált.

A hozzászólók személyén keresztül lemérhető, hogy az érintett pártok milyen módon kezelték a kérdést. Amíg a Fidesz részéről Orbán Viktor, Kövér László, és Áder János nyilatkozott, addig az MSZP pártszóvivői szinten kezelte az ügyet.

A Fidesz reakciója kétirányú volt. Orbán Viktor a nagy pártokról tett kijelentésével maga mellé emelte az MSZP-t, reakciójából világos a kétpólusosságra való törekvés. Kövér László markánsabb megnyilvánulásaival igyekezett hiteltelenné tenni az MDF kommunikációját, azáltal, hogy az MSZP-hez való közelítést megemlítette. A Fidesz honlapján közzétett közlemény megfordítani igyekezett az MDF stratégiáját azzal, hogy felsorolta, hogyan lehet összehozni az MDF-et az MSZP-vel (pl. az MTV-kuratórium ügye).

A kampány eddigi része sok kérdést vet föl mind Dávid Ibolya, mind a párt jövőjét tekintve. Kérdés, hogy mikor válik esetleg durvává az MDF kampánya ("keresztapák cinkos kézfogása"). Hasonló hangvételű megszólalásaival például az SZDSZ visszakozni kényszerült Medgyessy Pétert érintő heves bírálatait követően, ami erősen rontotta korábbi megszólalásaik hitelességét is.

Eddig Dávid Ibolya a többi között azért lehetett a legnépszerűbb magyar politikus, mert a politikai csatározások felett álló, a durva hangnemet következetesen elutasító politikusi-kép alakult ki róla. Kérdés, a pártelnök személyes népszerűségét mennyiben befolyásolja, hogy ő a konfrontatív stratégia első embere. Az is kérdéses, hogy ezzel párhuzamosan mennyiben változik a párt népszerűsége, amely 1998 óta 2-4 százaléknál nem volt magasabb.