A Fidesz-MPSZ szövetségi gyűlése

A Fidesz-MPSZ számára a szövetségi gyűlés deklarált célja volt, hogy a párt visszaszerezze a belpolitikában február közepén elveszített kezdeményező szerepet. A fellépés sikere függ a petíció utókommunikációjától és a kormánypártok reakciójától is. Az aláírásgyűjtés révén huzamosabb ideig szerepelhet a médiában a Fidesz-MPSZ saját programjával és a Kormányt kritizálva egyaránt. Egy másik forgatókönyv szerint, ha a kabinet sikeresen "szereli le" a támadást azzal, hogy adóemelést akar az ellenzék, az negatívan érintheti a Fidesz-MPSZ-t.

HÍR: 2004. március 27-én szövetségi gyűlést tartott a Fidesz-MPSZ, a "Munka, otthon, biztonság!"-szlogen jegyében. A rendezvényen részt vett a Fidelitas, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Lungo Drom, valamint a Szociáldemokrata Párt is. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke ötpontos nemzeti petíciót hirdetett meg a költségvetés módosítása érdekében. A volt miniszterelnök a petíciót egymillió aláírással kívánja megerősíteni. A dokumentum deklarálja, hogy mindenkinek joga van az otthonteremtés lehetőségéhez, a biztonságos megélhetéshez, az egészséges élethez. A petícióban foglaltak szerint mindenkinek az az érdeke, hogy az élelmiszerárak, a gáz, valamint a gyógyszerek ára ne emelkedjen. A volt kormányfő elmondta: le kell állítani a kórházak privatizációját, meg kell védeni a munkahelyeket, valamint támogatni kell a gazdákat. A pártelnök bejelentette: a gyűléssel lezárult a Fidesz-MPSZ szövetséggé válásnak folyamata, és megszületett az első európai néppárt Magyarországon.

ELEMZÉS

A gyűlés

A pártkongresszusok a korábbiaktól eltérően ma már nem a politikai vita terepéül szolgálnak, a konfliktusok és a véleménykülönbségek nem jelennek meg a felszólalásokban. Az MSZP kongresszusa és a Fidesz-MPSZ szövetségi gyűlése is inkább kommunikációs esemény volt: az egységet és az összefogást hangsúlyozta.

A kongresszus során az ellenzéki párt a látványkommunikációra is figyelmet fordított. A Fidesz-MPSZ külsőségekben is nagy pártként jelenik meg, hiszen 1 millió aláírást kíván gyűjteni a petícióhoz, ugyanakkor Magyarország legnagyobb fedett csarnokát is meg tudta tölteni küldötteivel. A közvélemény előtt már ismert "márkanévvel" folytatja a kampányt, emblémájában is szerepel a "Fidesz-MPSZ - az európai néppárt" elnevezés.

A kongresszuson a pártelnök megismételte a párt elmúlt néhány hetének politikai mondanivalóját: a biztonság-bizonytalanság ellentétpárt hangsúlyozta, valamint a munka becsületének visszaállítását jelölte meg célként. A ráépülő kommunikációt jelezte, hogy a polgári körök létrehozásakor hangoztatott "majd ha itt az idő, egyszerre kell mozdulnunk"-jelszót most aktualizálta a pártelnök: a választás közeledtével eljött az idő az együttes cselekvésre. Orbán Viktor ezzel mozgósító kampányba kezdett. A nemzeti petícióval a párt beszállt a kampánylicitbe - a cél a még több szocialista szavazó átcsábítása.

Régi-új társadalompolitika

A munka becsületének visszaállítása korábban is központi eleme volt a párt retorikájának. Mindez 1998-2002 között, kormányzati pozícióban az erős középosztály megszólítását szolgálta. Ellenzékben, 2002. óta a pénzalapú gazdasággal állítja szembe a párt a munkaalapú gazdaságot, elsősorban a lecsúszottak érdekében. Inkább a kétkezi munkásokat kívánják megszólítani, a szocialista szavazók számítanak célcsoportnak.

A párt politikáját erősítheti, hogy a közvélemény-kutatások szerint az emberek a munkahelyük elvesztéstől félnek a legjobban, ezért az erre épülő túlzó politika is sikeres lehet (2002 elején az MSZP sikeresen keltett félelmet a választókban 23 millió román munkavállaló érkezéséről szóló kommunikációjával), ezért a Fidesz-MPSZ most petíciójába is bevette a munkahelyek védelmét.

Új kommunikáció

A szövetségi gyűlés előtt már napokkal korábban elhangzott, hogy Orbán Viktor bejelentésre készül. A petíció sikeres lehet, ha tartósan napirenden tudja tartani a párt a felvetést. Ezzel visszaszerezheti a kezdeményező szerepet a politikában. Ez nem is titkolt célja a Fidesz-MPSZ-nek.

A pártok az utóbbi időben kommunikációjukban is hangsúlyozzák a "közélet tematizálását", amelyhez kétfajta népszerűségre törekvő politika társul: Medgyessy Péter a politikai elit-ellenes hangulatra épít, ezzel szemben a Fidesz-MPSZ a "pénztárca-populizmussal" igyekszik visszaszerezni a kezdeményező szerepet.

A Fidesz-MPSZ kormánykritikái és a kormánypártok reakciói

A Fidesz-MPSZ főként gazdaságpolitikai térben kritizálja a Kormányt. A kritika markáns, ugyanakkor kockázatos: ha a választók sem értékelik már válságosnak a saját helyzetüket és a gazdaság állapotát, akkor elveszíti az élét. Az ellenzéki párt általános támadást indított a költségvetés ellen: a helyzet hasonlít a 2003 őszén látott költségvetési vitához, akkor a Kormány az "építkezés éve" üzenetével megnyerte a vitát. A kabinet most azzal vághat vissza, hogy a Fidesz-MPSZ kezdeményezései adóemelést eredményeznének.

2003. május 17-én, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség megalakulásakor az MSZP átadta a médiateret a Fidesz-kongresszusnak, nem szervezett más eseményt. Ezúttal országos választmányi ülése volt a szocialistáknak, de ennek visszhangja erőtlennek bizonyult a Fidesz-MPSZ rendezvényéhez képest.

Az MSZP bírálta, hogy a petícióhoz személyes adatokat kér a Fidesz. Ugyanakkor a koalíció is a "pénztárca-populizmushoz" fordult: a kabinet döntésének értelmében a Kormány májusban kifizeti az 53. heti nyugdíjat. Az SZDSZ reakciójának lényege a kommunikációról szóló kommunikáció volt: Kuncze Gábor tematizációs kísérletnek tekintette csak a petíciót.

Az átalakuló Fidesz-MPSZ

A 2002-es választások előtt egy évvel voltak átalakulások a Fideszben (Kövér László helyett Pokorni Zoltán lett az elnök), most egy évvel korábban, a választásokat jóval megelőzve zajlik az átalakulás. A folyamat kampányszempontból megfelelőbb lehet, mert egy "letisztult" pártban nagyobb az esélye, hogy 2006-ban ne legyenek nyilvános viták. 77 választókerületben váltás történt, ami komoly belső ellentéteket jelez, ám ezúttal sem volt jellemző a nyilvános vita. Ez versenyelőny az MSZP-hez képest, amely egy vitatkozó párt, annak ellenére, hogy nincsenek személycserék a komoly posztokon.