Az iraki részvétel, mint EP-kampánytéma

Az iraki kérdés 2003 tavaszát követően ismét a belpolitika egyik hangsúlyos témájává vált, ezáltal a június 13-i EP-választás előtt a kampány egyik eleme is lett a magyar katonai részvétel ügye. A Fidesz megváltozott álláspontja a kormánypártokat reagálásra készteti, az MSZP nemzetközi kötelezettségeken alapuló megközelítése ugyanakkor nem egyezik a társadalom véleményével.

HÍR: Május 10-én Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a párt frakcióülésén bejelentette: a Fidesz-MPSZ-nek felül kell vizsgálnia az iraki magyar szerepvállalással kapcsolatos álláspontját, mivel ott emberileg és erkölcsileg vállalhatatlan dolgok történnek. Az ellenzéki politikus szerint, ami ma Irakban zajlik, annak már semmi köze a terrorizmus elleni küzdelemhez, mivel úgy tűnik, az Amerikai Egyesült Államok vezette katonai szövetség nem képes felépíteni az iraki békét, ezért az ENSZ-nek kellene átvenni az irányítást. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszában egyrészről elítélte az iraki fogoly-kínzást, azonban hangsúlyozta, hogy vannak olyan döntések, amelyeket aláírásgyűjtéssel nem lehet megváltoztatni. A honvédelmi tárca vezetője leszögezte: Magyarország nem fejezi be 2004. december 31-e előtt az iraki szerepvállalást, ha az ottani hadműveleti helyzetben nem történik változás. Május 11-én Orbán Viktor Fidesz-MPSZ-elnök négypárti egyeztetésre tett javaslatot a magyar katonák iraki szerepvállalása ügyében. A volt miniszterelnök szerint az lenne a legjobb, ha a katonák minél előbb hazatérnének. Kovács László külügyminiszter szerint a kivonulás nem lehet válasz az egyébként elítélendő iraki fogoly-kínzásokra. A politikus közölte, hogy a Kormány és az MSZP is kész a Fidesz-MPSZ által kezdeményezett négypárti egyeztetésen részt venni, ugyanakkor arra kérte a nagyobbik ellenzéki párt vezető politikusait, hogy ne tegyék kampánytémává az Irakban történteket.

ELEMZÉS

Nemzetközi kötelezettségek és a belpolitika

Magyarországon a rendszerváltozás után a pártok nemzetközi kérdések (NATO-tagság, EU-tagság) kapcsán azonos véleményt képviseltek, a "nemzeti minimum" elve alapján konszenzus volt a kérdésben. Az első vita 1998-99-ben alakult ki, amikor az MSZP és az SZDSZ nem szavazta meg a NATO-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, mert a kormánypártok nem engedték felállítani a Postabank-ügy kapcsán a parlamenti vizsgálóbizottságot, majd a jugoszláviai NATO-beavatkozás, illetve az azt elősegítő légtérátengedés kapcsán az MSZP a "korlátlan" szót ki akarta venni az országgyűlési határozatból. Később Kovács László, az MSZP elnöke kifogásolta, hogy a koszovói válságot a Fidesz-MPP kormánypártként belpolitikai célokra kívánja felhasználni.

2002 végén az afganisztáni misszió, majd 2003 tavaszán az iraki magyar békefenntartó egység miatt alakult ki belpolitikai vita. Az ellenzék elérte, hogy Afganisztánba ne katonai, hanem egészségügyi kontingens menjen, majd a Fidesz-MPP ENSZ-állásfoglaláshoz kötötte az iraki misszió megszavazását. A 2004-es EP-választás előtt az iraki fogolykínzások miatt ismét belpolitikai témává vált a magyar részvétel kérdése. A "nemzeti minimum" elve az utóbbi időben tehát főként háborús konfliktusok kapcsán borult fel, s okozott belpolitikai konfliktusokat a mindenkori kormány és ellenzéke között. Az eddigi esetek azt mutatták, hogy a kormányok a viták kapcsán igyekeznek megfelelni a szövetségi kötelezettségeknek, míg az ellenzék - olykor politikai okokból, olykor véleménykülönbség miatt - többször is felborítja a konszenzust.

Irak és a magyar közvélemény

A közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a társadalom döntő többsége mind az iraki beavatkozást, mind a béketeremtésben való magyar részvételt ellenzi. Az adatok szerint az elmúlt egy évben a témáról nem változott jelentősen az emberek véleménye. A felmérések így megfelelő támaszt jelentenek a magyarokat inkább visszarendelni szándékozó ellenzék számára, míg a kormánypártok nehezebben tudják megindokolni a katonai kontingens létjogosultságát, a népszerűtlenebb álláspontot képviselik, a nemzetközi kötelezettségekre és az ember jogok megóvására hivatkozva.

A magyar katonák Irakban maradását leginkább az SZDSZ szavazói fogadják el a Capital Research kutatása szerint, így a szabaddemokraták az EP-választás kapcsán a saját szavazók mozgósításakor következetesek tudnak maradni korábbi álláspontjukhoz. Az ellenzéki pártok szavazói nagyobb arányban utasítják el a magyar jelenlétet Irakban.

Mi legyen az Irakban tartózkodó magyarok sorsa?
Pártpreferencia szerinti eltérések

Forrás: Capital Research, 2004. május 3.
Adatfelvétel: 2004. április 24-26.

A magyar katonák Irakba küldésének megítélése

Forrás: Capital Research, 2004. május 3.
Adatfelvétel: 2004. április 24-26.

Mi legyen az Irakban tartózkodó magyarok sorsa?

Forrás: Capital Research, 2004. május 3.
Adatfelvétel: 2004. április 24-26.

A pártok Irak-politikája

A parlamenti pártok között csak abban van konszenzus Irak kapcsán, hogy mindannyian elítélik a foglyok kínzását, valamint kinyilvánították, hogy a kérdésben négypárti egyeztetés szükséges.

A kormánypártok alapvetően az iraki helyzetet alapul véve nyilvánítanak véleményt, azzal érvelve, hogy a nemzetközi katonai jelenlét hiányában az ázsiai ország polgárháborúba sodródna, és ez jóval nagyobb emberáldozatot követelne.

Az ellenzéki pártok elsődleges viszonyítási pontja nem az iraki demokrácia, hanem a magyar katonák biztonsága. Az MDF hosszú idő óta a magyar kontingens kivonása mellett érvel, ám a politikai napirendre nem tudott betörni a párt. A Fidesz-MPSZ május 10-i állásfoglalása már hangsúlyosabbá tudott válni, ami egyszersmind azt is mutatja, hogy a nagyobb támogatottságú pártok lehetőségei a tematizáció terén is nagyobbak.

A Fidesz ugyanakkor egyelőre nem a hazahívás mellett érvel, hanem köztes álláspontot képviselve - csakúgy, mint 2003 tavaszán - az amerikai irányítás helyett az ENSZ égisze alá helyezné a békefenntartást. Az állásfoglalás feltehetőleg a párt vezetőségén belül az "atlantisták" (a nemzetközi kötelezettségeket hangsúlyozók) és a "nemzeti irányvonal" (a magyar érdekeket szem előtt tartók) között meglévő véleménykülönbség eredménye.

KOMMENTÁR: Az iraki kérdés 2003 tavaszát követően ismét a belpolitika egyik hangsúlyos témájává vált, ezáltal a június 13-i EP-választás előtt a kampány egyik eleme is lett a magyar katonai részvétel ügye. A Fidesz megváltozott álláspontja a kormánypártokat reagálásra készteti, az MSZP nemzetközi kötelezettségeken alapuló megközelítése ugyanakkor nem egyezik a társadalom véleményével.