Az Alkotmánybíróság a politikában

A mindenkori kormány alkotmányellenesnek nyilvánított kezdeményezései presztízsveszteséget jelentenek a kabinet és a kormánypártok számára. A Medgyessy-kabinet számára hátrányos lehet, hogy közvetlenül az európai parlamenti választást megelőzően két fontos döntését is az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte az Alkotmánybíróság, hiszen a testület határozatai az utóbbi időben gyakran válnak politikai viták tárgyává.

HÍR: 2004. május 24-én az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvénybe ütközőnek ítélte a Büntető-törvénykönyv (Btk.) gyűlöletbeszédre vonatkozó passzusának módosítását. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. december 22-én alkotmányossági normakontrollra küldte az Országgyűlés által december 8-án elfogadott törvényt. A módosítás legfontosabb eleme az volt, hogy a "gyűlöletre uszítás" kifejezés "gyűlöletre izgatásra" való cseréjével a jogszabály nem követelte volna meg az erőszak bekövetkeztének veszélyét gyűlöletbeszéd gyanúja esetén. A törvénymódosítás értelmében, aki faji, etnikai vagy vallási csoportot nyilvánosság előtt becsmérel, vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel lett volna büntethető. A testület indoklása szerint a törvény ellenkezik azzal az elvvel, hogy az eltérő nézeteket, álláspontokat, elképzeléseket egymással ütköztető politikai vita a demokrácia sajátja, valamint a vélemény ilyen módon való elfojtása nem gátja valamely nézet elterjedésének.

2004. május 25-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt a kormányrendeletet, amely április 1-jétől tizenöt százalékkal csökkentette a legtöbb gyógyszer árát. A testület határozata értelmében júliustól az április 1-je előtti árak lépnek életbe. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kormány a gyógyszerárak csökkentését és befagyasztását előíró jogszabály megalkotásával túllépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit.

ELEMZÉS

Konfliktusok a kormányok és az Alkotmánybíróság között

Az Orbán-kormány ideje alatt, 1998 és 2002 között öt esetben történt meg, hogy az Alkotmánybíróság a kabinet döntését, illetve az általa kezdeményezett jogszabályokat alkotmányellenesnek nyilvánította. Ilyen volt a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag egyszerű többséggel történő módosítása, a háromhetenkénti parlamenti ülésezés bevezetése, a "csonka" médiakuratóriumok létrehozatala, a mezőgazdasági üzletrészről szóló törvény, valamint az ún. "adórendőrség" létrehozataláról döntő jogszabály.

Eddigi két esztendejében hat alkalommal marasztalta el jelentős ügyben a Medgyessy-kormányt az Alkotmánybíróság. 2002-ben Lamperth Mónika önkormányzati választási rendeletével kapcsolatban (a szavazólapokon megjelenő pártemblémák méretbeli szabályozása volt alkotmányellenes), majd 2003 novemberében a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozása ütközött az alaptörvénybe. Alkotmányellenesnek minősítették a kórházprivatizációs törvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átalakításáról szóló jogszabályt, majd 2004 májusában a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Btk-módosítást, illetve a gyógyszerárak befagyasztásáról döntő kormányrendeletet.

Hivatali tevékenysége ideje alatt az Orbán- és a Medgyessy-kormányt is elsősorban olyan ügyekben marasztalta el az Alkotmánybíróság, amely politikai vereséget jelentett a kabinetek számára. 2002-ben az akkori ellenzéki pártok, az MSZP és az SZDSZ a többi között a háromhetenkénti parlamenti ülésezés bevezetésével indokolva vádolták meg az Orbán-kormányt demokráciaellenességgel. A "demokrácia-csomag" a Medgyessy-kormány első 100 napos programjába is bekerült, ám két év alatt az előző kabinethez hasonlóan a jelenlegi szintén sok ügyben szenvedett presztízsvereséget, olyan koncepcionális kérdésekben, mint az egészségügyi reform (kórháztörvény, gyógyszerárak befagyasztása) is a jogszabályok újragondolására lett kényszerítve.

Az Alkotmánybíróság a nyilvánosságban

A magyar Alkotmánybíróság alkotmányossági ellenőrzést folytat a jogszabályok felett, ám a politika - természeténél fogva - a döntőbíró szerepébe helyezi a testületet. Ennek gyökere alapvetően a rendszerváltást követő időszak, 1990-től a Sólyom László-vezette bírói testület az ún "láthatatlan alkotmányt" fektette le határozataival.

A pártok kommunikációjában az Alkotmánybíróság határozatai elsősorban a politika, azaz a kormányoldal és az ellenzék politikájának megerősítésére szolgálnak, a másik felet pedig a presztízsveszteség elkerülése miatt magyarázkodásra kényszerítik. Többnyire ez vezet az AB-határozatok többféle - sokszor egymásnak ellentmondó - magyarázatához is.

Az Alkotmánybíróság annak ellenére, hogy a döntőbíró szerepében jelenik meg a politika értelmezése alapján, a nyilvánosságban igyekszik a háttérbe vonulni, tagjai nem nyilatkoznak, szóvivője sincs. Az intézmény társadalmi elfogadottsága magas.

Az alkotmánybírósági határozatok politikába emelése

Általában igaz az a tétel, hogy a politikaelméleti, alkotmányjogi témák a választók számára kevéssé érdekesek, így a pártok ritkán kamatoztathatják ezen a területen kezdeményezéseiket. A folyamatos kommunikáció azonban sikeres lehet ezen a területen. 1999-2002 között az MSZP és az SZDSZ folyamatosan bírálta a Parlament háromhetenkénti ülésezését, illetve azt, hogy az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság döntését. Ezt a demokrácia kérdéskörével összekapcsolva egyfajta félelmet tudtak kelteni, ami befolyásolta a 2002-es választási eredményt is. Egyelőre kérdés, hogy a Medgyessy-kormány alkotmányellenesnek nyilvánított kezdeményezései mennyire jelennek meg a Fidesz-MPSZ és az MDF kommunikációjában.

Alkotmányos kérdések és a pártok

A magyar politikára jellemző az "átjárási tilalom", azaz az MSZP és az SZDSZ, valamint a Fidesz-MPSZ és az MDF kizárólag egymással koalícióképes. Egyes ügyekben azonban előfordulhat, hogy a pártok egymás mellé sodródnak, vagy ideológiájuktól eltérő értékeket vállalnak fel. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Btk-módosítás esetében a konzervatív, jobboldali ellenzék a módosítás ellen érvelt, így a liberális véleményt jelenítette meg, míg a Szocialista Párt konzervatív álláspontra helyezkedett, az SZDSZ pedig megosztott volt az ügyben. Ennek megfelelően az AB-döntés utáni reakciók is eltérőek voltak. Az ellenzék egyetértett a testület határozatával, így lezártnak tekinti az ügyet. Az SZDSZ részéről Eörsi Mátyás képviselő hangsúlyozta, hogy pártja a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi, amellyel lehetővé szeretné tenni, hogy azok is személyiségi jogi pert indítsanak, akiket közösség tagjaként ért sérelem. Az MSZP azonban ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, és az Alkotmány módosítását szeretné elérni, amihez Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke segítségét is kérte.