Közvélemény-kutatók és az EP-választás
A közvéleményt befolyásoló pártpreferencia-kutatások ismét politikai szerephez jutottak az európai parlamenti választási kampányban. Az intézetek számára azonban komoly kockázatokat rejt magában a kutatás, a szavazás újszerűsége miatt. Kérdés, hogy 2002-vel ellentétben utólag igazolhatók lesznek-e az eredmények.
HÍR: Utoljára június 4-én lehetett közzétenni az EP-választáshoz kapcsolódó közvélemény-kutatási adatokat. A magyar közvélemény-kutatók szinte mindegyike közölte utolsó adatsorát. A két nagy párt eredménye között nincsenek nagy különbségek, hiszen a Tárkit leszámítva mindegyik cég a Fidesz-MPSZ győzelmét jósolja. Komoly különbségek mutatkoznak azonban a kis pártok mért támogatottságában.
Az elmúlt időszakban jelentősen megerősödött SZDSZ mindegyik kutatócégnél átlépi az 5 százalékos küszöböt, ám a mért támogatottság igen széles skálán, 6 és 12 százalék között mozog. Az MDF tekintetében szintén nagy a szórás a közvélemény-kutatóknál, hiszen a Dávid Ibolya vezette lista támogatottságát 3 és 8 százalék közöttire becslik a szakemberek.
Pártpreferenciák a biztos szavazó pártválasztók körében:
|
Capital Research |
Gallup Europe |
Magyar Gallup |
Marketing Centrum |
Medián |
Szonda Ipsos |
Tárki |
||||
|
Adatfelvétel időpontja
|
Május 26-28.
|
Május 8-20.
|
Május 13-18.
|
Május 12-16.
|
Május 28-30.
|
Május
|
Június 3.
|
|||
|
Részvétel
|
57%
|
n.a
|
43%
|
40%
alatt |
50%
felett |
52%
|
57%
|
40%
|
45%
|
50%
|
|
Fidesz-MPSZ
|
44
|
45
|
47
|
44
|
47
|
47
|
49
|
42
|
44
|
45
|
|
MSZP
|
36
|
35
|
41
|
37
|
33
|
37
|
39
|
46
|
45
|
43
|
|
SZDSZ
|
10
|
12
|
7
|
9
|
9
|
9
|
6
|
7
|
6
|
6
|
|
MDF
|
8
|
6
|
3
|
6
|
6
|
4
|
3
|
3
|
3
|
4
|
A hat közvélemény-kutató eredményeinek átlaga alapján várható végeredmény az európai parlamenti választáson:
|
Biztos szavazó pártválasztók
|
|
|
Fidesz-MPSZ
|
46
|
|
MSZP
|
38
|
|
SZDSZ
|
8
|
|
MDF
|
5
|
ELEMZÉS
Új típusú választás
A közvélemény-kutatóknak egy új típusú választással kellett megbirkózniuk, amikor az eredmények becslésére vállalkoztak. Az európai parlamenti választás eredményének megjósolása három lényeges tényezőben eltér az országgyűlési választásokétól:
1. Az EP-választáson csak listákra lehet szavazni.
2. A párt listavezetőjének neve hangsúlyosan szerepel a szavazólapon.
3. A részvétel megbecslése jóval nehezebb, hiszen az európai tapasztalatok szerint a EP-választási részvétel jóval elmarad az országgyűlési választásokétól. A júniusi időpont, a tanév vége, az esetleges szép idő tovább csökkentheti a szavazási hajlandóságot.
Az a tény, hogy a választók csupán pártlistákra adhatják le a voksukat június 13-án, az eddigi választási tapasztalatok szerint a szocialistáknak kedvez. Csak a listás szavazatokat figyelembe véve ugyanis mind az 1994-es, mind a 2002-es, sőt, a különben elbukott 1998-as választást is megnyerte az MSZP, összességében azonban a Fidesz végül több mandátumot szerzett.
Az EP-választási eredmények becslésénél fontos tényező, hogy az országgyűlési választással ellentétben az EP-választáson nem a kevésbé ismert és nem országos jelentőségű politikusokat is felvonultató megyei listákat láthatja a választó a szavazólapon, hanem a pártok EP-listáját, amely befolyásolhatja a voksolót. Különösen igaz ez például az MDF esetében, amely sokáig azzal a problémával küzdött, hogy a párt nem profitál elnöke, Dávid Ibolya népszerűségéből. Az MDF számára az EP-választási szavazólap akár plusz szavazatokat is hozhat. Az új helyzetet azonban csak egy közvélemény-kutató, a Capital Research vette figyelembe módszertanának kidolgozásakor. A Capital Research ugyanis kérdőívében a pártpreferenciára a listavezető személyének megemlítésével kérdezett rá.
A várható választási részvétel mindig is kulcskérdés az eredmények minél pontosabb becslésében. Amíg a kutatócégek az országgyűlési választásokon támaszkodhatnak a korábbi választások tapasztalataira, addig az EP-választáson rendkívül nehéz megjósolni a részvételt. Ezt támasztja alá, hogy mind a Tárki, mind a Marketing Centrum olyan választási előrejelzéssel állt elő utolsó közzétett felmérésükben, ahol a részvételtől függően becsülték meg a pártokra leadott szavazatok mandátumértékét. Abban az összes kutatóintézet egyetértett, hogy az alacsony részvétel az MSZP-nek, míg a magas részvétel a Fidesznek kedvez. Ennek elsődleges oka, hogy a szocialisták szavazói aktívak, míg a Fidesz-szavazó nehezebben bemozdítható, főleg egy EP-választáson, hiszen az ellenzéki párt szavazói között több az EU-szkeptikus, akiket csak egy komoly belpolitikai töltetű kampány vehet rá a részvételre. Belpolitikai töltetű kampányban ugyan nem volt hiány, ám az továbbra is kérdéses, hogy a Fidesz törzsszavazóinak számító kistelepülések lakói mennyire lesznek aktívak június 13-án, főleg, ha mezőgazdasági munkára alkalmas időjárás lesz vasárnap.
