Három győztes, egy vesztes

Magyarország már másfél hónappal az EU-belépés után igazi uniós tagországgá vált. Az integrációban részt vevő államok hagyományainak megfelelően, azaz relatív szavazói érdektelenség mellett, a belpolitikára koncentráló kampányt követően, ellenzéki győzelemmel jutott túl az európai parlamenti választáson.

HÍR: Június 13-án első alkalommal rendeztek Magyarországon európai parlamenti választást. A szavazásra jogosult magyar állampolgárok 38,47 százaléka vett részt a voksoláson. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a négy parlamenti párt lépte át. A Fidesz-MPSZ a szavazatok 47,41 százalékát megszerezve 12, az MSZP 34,31 százalékos támogatással 9, az SZDSZ 7,72 százalékkal 2, az MDF pedig 5,33 százalékkal 1 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A MIÉP 2,35 százalékot, a Munkáspárt 1,83 százalékot, a Magyar Nemzeti Szövetség 0,66 százalékot, a történelmi Szociáldemokrata Párt pedig 0,4 százalékot ért el. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke az eredmények nyilvánosságra hozatalát követően hangsúlyozta, hogy győzni már sokszor győztek, azonban ennyire még soha, hiszen több mint 400 ezer szavazattal verték meg az MSZP-t. A pártelnök szerint a választási eredmény azt mutatta meg, hogy a választópolgárok nem akarják, hogy a dolgok úgy folytatódjanak tovább Magyarországon, ahogyan az elmúlt két évben zajlottak. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Kormánynak meg kell valósítania a Nemzeti Petícióban foglaltakat, hiszen annak nemcsak az 1,2 millió aláírás, de az elsöprő győzelem is nyomatékot adott. Kovács László, az MSZP elnöke és listavezetője szorosnak nevezte az eredményt, mivel a koalíciós pártok 11, az ellenzék pedig 13 mandátumhoz jutott, így csak 1 mandátumon múlott, hogy nem döntetlen lett a vége. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke liberális áttörésként értékelte az eredményt, valamint példa nélkülinek nevezte, hogy a kisebbik kormánypárt félidőben növelni tudta a támogatottságát. Dávid Ibolya, az MDF elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az MDF programját. A pártelnök szerint a szavazással az emberek azt fejezték ki, hogy nem mondtak le a normális Magyarországról, valamint arról, hogy a korszerű konzervatív politikának helye van hazánkban.

ELEMZÉS: Közhelyek dőltek le és rekordok dőltek meg az első magyarországi európai parlamenti választáson. Kormánybírálattól, ellenzéki hazugsággyár emlegetésétől, politikai korrupciós vádaktól és adócsökkentési ígéretektől hangos kampány után Magyarország 13 tagot delegálhat a néppárti, 9 tagot a szocialista, és 2 képviselőt a liberális frakció tagjai közé.

A magyarországi EP-választás eredménye, 2004

Igazolódott az európai papírforma

Ellenzéki győzelem, alacsony részvételi arány - Európa-szerte ezek a tendenciák jellemzik az uniós parlamenti választásokat. Az újonnan csatlakozó európai országok választópolgárai szintén kormányaikat büntették és még passzívabbak voltak, mint a 15 régi EU-tagállam polgárai.

A magyarországi 38 százalékos voksolási hajlandóság a huszonötök átlaga (45 százalék) alatt maradt, az új kelet-közép európai EU-tagok között azonban még így is magasnak mondható. A regionális "dicsőséget" azonban rontja, hogy sem országgyűlési választáson, sem az önkormányzati választások első fordulójában nem volt még a mostanihoz hasonlóan alacsony a részvétel, ráadásul a NATO-, illetve az EU-tagságról döntő népszavazás alkalmával is választópolgárok több mint negyven százaléka jelent meg az urnáknál. A végeredmény is illeszkedett a kora nyári európai divathoz. A magyar kormányt alkotó pártok is veszítettek, bár nem kaptak ki annyira, mint a német szociáldemokraták, vagy a lengyel kormánypártok.

Mégsem kedvezett a szocialistáknak az alacsony részvétel

Mind a politikai elemzők, mind a közvélemény-kutatók között konszenzus volt a tekintetben, hogy a választási eredményt nagymértékben befolyásolja majd a pártok mozgósító ereje. Miközben ugyanis a kutatási adatok a Fidesz-MPSZ győzelmét jósolták, arra is felhívták a figyelmet, hogy az alacsony részvétel csökkenti majd az ellenzéki párt előnyét. Az eredmények ismeretében azonban elmondhatjuk, hogy ezek a jóslatok nem igazolódtak be. A Fidesz-MPSZ alacsony részvételi arány mellett is komoly győzelmet aratott, hiszen a mandátumok felét, 12 parlamenti helyet sikerült megszereznie.

Eredmények a 2002-es országgyűlési és a 2004-es EP-választáson

* Fidesz-MDF közös lista
Forrás: www.valasztas.hu A Fidesz elsöprő győzelemről beszél

A rendszerváltás óta először fordult elő Magyarországon, hogy a leadott szavazatok ilyen nagy arányban essenek egyetlen pártra: a Fidesz-MPSZ-re a szavazók 47 százaléka voksolt. Orbán Viktor pártelnök szerint országgyűlési választási eredmény esetén pártja kétharmados többséggel rendelkezne a magyar parlamenti választási rendszer sajátosságai miatt. A Fidesz élére tulajdonképpen most tért vissza véglegesen Orbán Viktor, hiszen bebizonyította: vezetésével képes nyerni a Fidesz, azok után, hogy 2002-ben nyertesnek tűnő pozícióból vesztette el az országgyűlési választást, majd katasztrofális kudarcot szenvedett el akkor már ellenzéki pozícióból az önkormányzati voksolás alkalmával.

Elhibázott szocialista stratégia

A legutóbbi három országgyűlési választást a listás szavazatok alapján megnyerő nagyobbik kormánypárt, az MSZP az egyetlen politikai erő a parlamenti pártok között, amely nem tudja győzelemként kommunikálni az eredményt. A szocialisták arra számítottak, hogy a kormányt erőteljesen bíráló Fidesz-MPSZ ellen hatásosan tudják majd mozgósítani szavazóikat. 2002-ben az MSZP hasonló eszközökkel élt, amikor Orbán Viktor akkori miniszterelnök ellen hívta szavazni szimpatizánsait. A mostani kampány ("állítsuk meg a Fidesz hazugsággyárát!") viszont nem mozgósított. A Szocialista Párt nem tudta elhívni a baloldali szavazókat, nem ijesztette meg őket Orbán Viktor visszatérésével. Ezzel megdőlt az a tétel, hogy a szocialista szavazók könnyebben mozgósíthatók.

Megerősödtek a kis parlamenti pártok

Az SZDSZ értékelése ("liberális áttörés" volt a választás) is mutatja: a párt számára siker, hogy míg 1990 óta minden országgyűlési választáson csökkent a rá adott szavazatok száma, most növelni tudta a rá voksolók arányát a 2002-ben látott 5,5 százalékos eredményt követően, több mint 2 százalékkal. Ezzel sikerült megcáfolnia, hogy Magyarországon a kisebbik kormánypártok rendre "elhasználódnak", hiszen kétévi kormányzást követően új szavazókat tudtak szerezni a liberálisok.

Sokak számára meglepetés volt az MDF mandátumszerzése. A közvélemény-kutató intézetek közül ezt csak a Capital Research és a Marketing Centrum jósolta meg, a Medián, a Tárki, a Gallup Intézet és a Szonda Ipsos 5 százalék alá becsülte a volt igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya pártelnök által vezetett lista támogatottságát. A párt igyekezett a két nagyobbtól, az MSZP-től és a Fidesztől elkülönülve megfogalmazni kampányüzeneteit, amikor elsősorban a korrupcióra koncentrált. A bejutás siker az MDF számára, egyben a politikai túlélést is jelenti a pártelnök számára.

Kihívás a pártoknak

Az ellenzék győzelme egyben azt is jelenti, hogy feszült, politikai konfliktusokkal terhelt nyár köszönthet a magyar politikára. A Fidesz minden bizonnyal azt kommunikálja majd, hogy az eredmények megingatják a Kormány legitimitását. Többször is elhangzott már a legnagyobb ellenzéki párt vezetői részéről: most már semmi nem állhat annak az útjába, hogy a Kormány elfogadja a költségvetés módosítására irányuló nemzeti petíciót.

Szintén lesz teendője az elkövetkezendő hónapokban a Kormánynak és az MSZP-nek. Egyrészt hivatkozhatnak az alacsony részvételre és a többi ország eredményeire, másrészt kezdeményező kommunikációt kell folytatniuk, ha nem akarják, hogy a kabinet bírálatáról szóljon a politika.
A két "csendes győztes", az SZDSZ és az MDF szintén nem némulhat el: június 14-én megkezdődött a felkészülés a 2006-os országgyűlési választásokra.