Lépéskényszerben az MSZP
Az európai parlamenti választási vereség kisebb vihar kavart az MSZP-n belül, egyszersmind előrehozta a személycserék időpontját. Kérdés, a 2006-os választásoknak milyen programmal és milyen vezetőkkel vágnak neki a szocialisták, akik június 13-a óta lépéskényszerben vannak.
HÍR: 2004. június 15-én Kovács László MSZP-elnök a párt elnökségi ülését követően bejelentette, hogy a korábban 2005 tavaszára tervezett tisztújító pártkongresszust már októberben megtartják. A pártelnök közleményben tudatta, hogy nem indul újra az elnöki posztért. A nagyobbik kormánypárt vezetője leszögezte, hogy már a június 13-i európai parlamenti (EP) választás előtt, az eredménytől függetlenül határozott így, mert a választást megelőző kampány arról győzte meg, hogy a 2006-os országgyűlési választások megnyeréséhez az MSZP elnökének olyan szerepet kell elvállalnia, ami nem egyeztethető össze a külügyminiszteri poszt ellátásával. Az MSZP őszi kongresszusán elfogadják majd a párt stratégiai programját, valamint új alapszabályát.
ELEMZÉS
Kommunikációs hátrány
A június 13-i európai parlamenti választáson az MSZP 38 százalékos részvétel mellett a szavazatok 34 százalékát szerezte meg, így 9 EP-képviselői mandátumot nyert el. A 12 mandátummal rendelkező Fidesz-MPSZ választási győzelmét követően az MSZP-nek nem egyszerűen a vereséggel kellett szembenéznie, hanem azzal is, hogy a közel 8 százalékot elérő SZDSZ-szel, valamint az 5 százalékos bejutási küszöböt meghaladó MDF-fel szemben a Szocialista Párt az egyetlen parlamenti erő, amely nem tudta sikerként kommunikálni az eredményt. Ráadásul az MSZP-nek le kellett számolnia azzal az elképzeléssel is, hogy Magyarországon a pártlistára történő szavazásokat mindig megnyeri.
Az MSZP és aktuális legfőbb választási ellenfelének pártlistás szavazatarányai
MSZP |
Az MSZP-n kívüli legerősebb párt |
|
1994, országgyűlési választás |
32,99 % |
2. SZDSZ, 19,73 % |
1998, országgyűlési választás |
32,92 % |
2. Fidesz-MPP, 29,48 % |
2002, országgyűlési választás |
42,05 % |
2. Fidesz-MPP-MDF, 41,07 % |
2004, EP-választás |
34,3 % |
1. Fidesz-MPSZ, 47,4 % |
Forrás: www.valasztas.hu
A legnagyobb kormánypárt eredménye a legutóbbi nemzeti parlamenti választásokhoz képest
Ország
|
Különbség |
Szlovákia |
+2 |
Luxemburg |
+1 |
Spanyolország |
+0,7 |
Finnország |
-1,4 |
Görögország |
-2,3 |
Belgium |
-2,6 |
Hollandia |
-4 |
Portugália |
-6,1 |
Ciprus |
-6,8 |
Magyarország |
-7,7 |
Olaszország |
-8,4 |
Ausztria |
-9,6 |
Lettország |
-10,1 |
Málta |
-11,8 |
Dánia |
-11,9 |
Szlovénia |
-14,4 |
Svédország |
-15 |
Írország |
-15,7 |
Litvánia |
-16,7 |
Németország |
-17 |
Franciaország |
-17,1 |
Észtország |
-17,9 |
Egyesült Királyság |
-18,4 |
Csehország |
-21,4 |
Lengyelország |
-31,7 |
Forrás: www.politicalresources.net, www.elections2004.eu.int/ep-election/sites/hu/results1306/countries/index.html
Az MSZP egyrészt az alacsony részvétellel ("nem volt kormányváltó hangulat"), valamint az uniós eredményekkel ("25 országból 21-ben vereséget szenvedett a kormány") próbálta igazolni a vereséget. Ezt annyiban lehet alátámasztani, hogy azokban az országokban, ahol a kormánypártok megszerezték a mandátumok többségét (többek között Belgium, Ciprus, Luxemburg), magas volt a részvétel, igaz, ezekben az államokban kötelező a voksolás.
A választás után a párton belül azonnal előkerült a tisztújítás témája. Valószínűsíthető, hogy a nagyobbik kormánypárt, valamint Kovács László elnök is kész forgatókönyvvel rendelkezett a választási vereség esetére, hiszen a tisztújítás felvetése elterelheti a közbeszédet a Kormány legitimitását kétségbe vonó ellenzéki nyilatkozatokról, ugyanakkor cáfolhatja azokat a vélekedéseket is, amelyek az MSZP-t, mint átalakulásra csak nehezen képes pártot jellemzik.
Tisztújítás: hosszú a jelöltlista
Miután Kovács László bejelentette, hogy nem kíván indulni elnöki mandátuma meghosszabbításáért, rövid időn belül hosszúvá vált a vezetői pozíciókra pályázó esetleges jelöltek listája. A pártelnöki poszt kapcsán szóba került Hiller István alelnök, a nemzeti kulturális örökség minisztere, Gyurcsány Ferenc Győr-Moson-Sopron megyei elnök, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Kiss Péter,, a Baloldali Tömörülés Platform elnöke, Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter, Szili Katalin elnökhelyettes, az Országgyűlés elnöke, Szekeres Imre alelnök, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lendvai Ildikó frakcióvezető neve is. Elnök mellett októberben elnökhelyettest és alelnököket is választanak a szocialisták, a választás utáni kommentárokban ugyanakkor a frakcióvezetői poszton történő változás kérdése is felmerült. A tisztújítást kísérő alkukat befolyásolja, hogy 2005-ben minden bizonnyal a szocialisták jelöltje pályázik a legnagyobb eséllyel a köztársasági elnöki posztra.
Posztok és esélyek
Az októberi kongresszuson elnökjelölt lehet mindkét jelenlegi alelnök. Hiller gyors karriert futott be mind a párton, mind a kormányon belül. 2002 tavaszán kevesen ismerték, egy évvel később azonban miniszterré avanzsált és a párt megújulási programjáért felelős alelnökké választották meg. Utóbbi posztjából adódóan a napi politikai csatákban kevésbé vesz részt. Előnye, hogy nem megosztó politikus, valamint a koncepcióhiánnyal küzdő MSZP-nek "fazont szabhat". Szekeres Imre pályája ellentétes Hillerével, hiszen 1994-98 között frakcióvezető volt, a választást követően a kampány főnökeként többek között őt tették meg bűnbaknak. 2003-ban kormányzati pozíciót kapott a MeH-ben, valamint "visszatért" a pártba is, hiszen alelnökké választották.
A többi jelöltet tekintve Kiss Péter kevésbé kíván párt élére kerülni, ragaszkodik jelenlegi - kvázi-miniszterelnök-helyettesi - pozíciójához. Az új elnöknek ugyanakkor egyöntetű vélemény szerint főállásúnak kell lennie, így Hiller és Szekeres is távozni kényszerül kormányzati pozíciójából megválasztása esetén. Mindez felveti a Kormány és a miniszterelnök, illetve az MSZP közötti hatalmi viszonyokat is. A 2002-es kormányalakítás óta folyamatosan változott az MSZP befolyása a pártonkívüli miniszterelnök, Medgyessy Péter irányában, ám a kabinet politikájának meghatározásában többnyire a kormányfő kerekedett fölül. A Szocialista Párt egy kormányon kívüli pártelnökkel feltehetőleg erősítheti befolyásoló-képességét is.
Gyurcsány Ferenc, nyilatkozatai alapján nem kíván a párt első embere lenni, vele kapcsolatban gyakran kerül szóba egy esetleges 2006-os miniszterelnök-jelöltség, ami gyenge párttámogatottság mellett kevesebb realitással bírhat. Gyurcsány pozícióját a párton belül gyengíti az EP-választáson elért gyenge Győr-Moson-Sopron megyei eredmény (a Fidesz-MPSZ 55, az MSZP 29 százalékát szerezte meg a szavazatoknak) is.
Szili Katalin elnökhelyettes a párt köztársasági elnök-jelöltje lehet 2005-ben, így feltehetőleg nem indul a pártelnöki tisztért, mivel Országgyűlési elnökként megmarad a lehetősége a pártokon felül álló szimbolikus politizálásra, alkalomadtán pártját is bírálva. Ezt 2003 őszén is megtette, amikor "zsákmánypártnak" nevezte az MSZP-t.
Lendvai Ildikó frakcióvezetőként nagy támogatottságot élvez, s egyelőre meg is akarja tartani pozícióját. Támogatást várhat ebben Szekeres Imrétől is, kérdés, a népszerű frakcióvezető kit fog támogatni az elnökjelölti versenyben.