Valami Amerika
A rendszerváltoztatást követően a külpolitika legfontosabb célkitűzéseiben (NATO- és EU-tagság, határon túli magyarok sorsa, jószomszédi viszony) egyezség volt a magyar politikai erők között. Ez az egyezség mára felbomlani látszik. Ennek oka azonban nem csupán a politikai erők változásában, vagy konszenzusra való képtelenségében keresendő, hanem abban is, hogy Magyarország az elmúlt tizenöt évben elérte legfőbb célját, az euroatlanti integrációhoz való csatlakozást.
HÍR: Medgyessy Péter miniszterelnök hatnapos Amerikai Egyesült Államokbeli látogatásán találkozott George W. Bush elnökkel a washingtoni Fehér Házban. A megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt az iraki szerepvállalás kérdése. A magyar kormányfő biztosította az amerikai elnököt, hogy a magyar katonák mandátumuk lejártáig, azaz december 31-ig Irakban maradnak. George W. Bush Magyarországot erős szövetségesnek, Medgyessy Pétert pedig erős vezetőnek és az Amerikai Egyesült Államok szilárd barátjának nevezte, valamint hangsúlyozta: értékeli, ha valaki tartja a szavát. Az amerikai elnök őszinte részvétét fejezte ki az Egyesült Államok nevében az Irakban elhunyt Nagy Richárd szakaszvezető családjának. Az egyeztetésen szóba került a gazdaság, a technológia, valamint a kutatás területén való szorosabb együttműködés kérdése is. George W. Bush arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyban a magyar döntésektől függ, mennyire lesz vonzó Magyarország az amerikai befektetők számára. A megbeszélésen Bush elnök segítséget ígért a hazánk vízumkötelezettségéből adódó nehézségek enyhítésére. Medgyessy Péter a tárgyalást követően kijelentette: a magyar-amerikai viszony a magyar európai uniós tagsággal új dimenziót kapott, valamint megköszönte, hogy két éven belül másodszor is találkozhatott az amerikai elnökkel. Kovács László külügyminiszter úgy fogalmazott: mostanra beérett az elmúlt két év bizalomépítő, kétoldalú viszonyt erősítő munkája, amely most a technológiai és gazdasági kapcsolatokban is hasznosul.
ELEMZÉS:
Külpolitikai vonatkozások:
"A transzatlanti szolidaritás az európai biztonság alapfeltétele, Európának és Amerikának szüksége van egymásra. Magyarország, mint az Európai Unió leendő tagja érdekelt a termékeny transzatlanti kapcsolatokban a több Európa, de nem kevesebb Amerika elv alapján." - írta Kovács László, külügyminiszter a Washington Post 2002. november 5-én megjelent számában. A Medgyessy-kormány ezt az elvet követve alakította külpolitikáját az elmúlt két évben. Ugyanakkor a "több Amerika és több Európa" - jelmondat hangsúlyozása egyben válasz is volt az Orbán-kormány 2000 és 2002 közötti külpolitikájára is. Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb külpolitikai partnerei Silvio Berlusconi olasz, Edmund Stoiber bajor miniszterelnök (a hivatalban lévő német kancellár, Gerhard Schröder legfőbb ellenfele), valamint a néhai Franjo Tudjman horvát államelnök volt. Eközben a magyar kormányfő nem találkozott orosz partnerével, valamint 2002-ben nem fogadta George W. Bush amerikai elnök sem. A 2002 nyarán hivatalba lépett kormány különösen a magyar-amerikai és a magyar-orosz viszony gyors javítását ígérte.
A nemzetközi viszonyok alakulása segítette a Medgyessy-kormány törekvéseit. Az Amerikai Egyesült Államok iraki beavatkozását ENSZ-hozzájárulással támogató nyolcak levelének aláírása, a beteljesített uniós csatlakozás, valamint az iraki katonai szerepvállalás határozták meg a magyar külpolitikát 2002-2004 között. A nyolcak (később tízek) levele ugyanakkor a több uniós, illetve csatlakozni kívánó tagállamot a német és a francia állásponttal szembehelyezte. A cseh, a szlovák, a szlovén vagy éppen a magyar aláírás így állásfoglalásként értelmezhető az Unió hajtóerejeként számon tartott német-francia tandemmel szemben is, ami egyfajta külön-koalícióként működhet biztonságpolitikai kérdésekben - karöltve Nagy-Britanniával és Olaszországgal.
Ilyen előzmények után utazott a magyar delegáció az Amerikai Egyesült Államokba. Az amerikai elnöknek kétségtelenül jól jött, hogy az elnökválasztás előtt fél évvel fel tud mutatni egy olyan - immár európai uniós - országot, amely "erős szövetségese" az iraki béketeremtésben.
Külpolitikai szempontból sikeresnek nevezhető a miniszterelnök amerikai útja. Medgyessy Pétert két éven belül másodszor fogadta a világ első számú hatalmának vezetője. Az amerikai-magyar kapcsolat tehát továbbra is jó.
Belpolitikai vonatkozások:
A Medgyessy Péter és George W. Bush találkozójával kapcsolatos nyilatkozatokból némi bizonytalanság olvasható ki mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon. Ennek valószínűleg fontos oka az is, hogy az amerikai útra az európai parlamenti választás után került sor, így a pártok és politikusok nem érezték szükségességét, hogy túlságosan nagy belpolitikai vihart kavarjanak az ügyből. Nem sokkal a miniszterelnök amerikai látogatása előtt óvatosságra késztette a pártokat az első magyar iraki katonai áldozat is. Egyik parlamenti pártnak sem volt érdeke, hogy politikai állásfoglalást tegyen.
A magyar közvélemény többsége háborúellenes. Ez befolyásolja a pártok véleményét. Az MSZP kül- és biztonságpolitikai szempontokat alapul véve, továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy egy felelősen gondolkodó párt nem javasolhatja az iraki magyar kontigens kivonását, hiszen ezzel Magyarország megbízhatósága kérdőjeleződne meg a nemzetközi szintéren. 2002 novemberében a Foreign Affairs című biztonságpolitikai folyóiratban megjelent, hogy ha lehetne, Magyarországot már kizárták volna a NATO-ból. Ezt követően a Medgyessy-kormány elsősorban arra koncentrált, hogy jó szövetséges legyen, aki teljesíti vállalásait.
Az SZDSZ szintén egyetért az iraki szerepvállalással. Kuncze Gábor elnök úgy véli, hogy a katonáknak addig kell maradniuk, ameddig szükség van a munkájukra.
A Fidesz-MPSZ fokozatosan megváltoztatta álláspontját. Korábban támogatta az iraki beavatkozást és abban való magyar részvételt. A legnagyobb ellenzéki párt az amerikai katonák által elkövetett fogolykínzások lelepleződése után már morálisan tarthatatlanak minősítette a katonai jelenlétet. A magyar katona halála után pedig már arról beszélt Orbán Viktor, hogy a lehető leghamarabb ki kell vonni a magyar kontigenst. A Fidesz-MPSZ a parlamenti pártok által kialakítandó közös álláspont képviseletére igyekezett rábírni a miniszterelnököt, majd Orbán Viktor szeretett volna egységes álláspontot megfogalmazni Horn Gyulával és Boross Péterrel történt tanácskozása után. A közös nyilatkozat végül elmaradt, ráadásul a miniszterelnöki találkozóra Orbán Viktor egyedül a hivatalban lévő kormányfőt nem hívta meg.
Az MDF álláspontja nem változott, továbbra is a magyarok azonnali hazahozatalát követeli az Országgyűléstől. Az MDF a legkövetkezetesebben háború-ellenes pártként tűnhet fel az iraki szerepvállalást elutasító közvélemény előtt.
