Érdekek és értékek

A magyar pártrendszer tagozódása a legutóbbi időkig olyan érzelmi törésvonalak mentén történt, mint a múlt rendszerhez való viszony, vagy a nemzethez való viszony, így a gazdaságpolitikai elképzelések különbségei háttérbe szorultak a szimbolikus vitákhoz képest. Az utolsó két évben ez némileg megváltozott. A pártok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a saját értékeiknek megfelelő gazdaságpolitika kidolgozására.

HÍR: Gál J. Zoltán, kormányszóvivő június 8-án bejelentette: a Kormány az Európai Unió által a hét elején elfogadott, négyéves felzárkózási program alapján állítja össze a 2005. évi költségvetés tervét. A költségvetésnek egyszerre kell szolgálnia az adócsökkentés és a hiánymérséklés céljait. A kormány elkötelezett, hogy a bruttó hazai termék (GDP) arányában a költségvetés hiánya ebben az évben ne haladja meg a 4,6 százalékot, 2005-ben pedig fél százalékponttal 4,1 százalékra csökkenjen. A 2005-ös költségvetésben emellett fokozottabban megjelenik az igazságosság elve, vagyis az az elvárás, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. A minisztériumok júliusban készítik el saját javaslataikat a költségvetés tervezéséhez, ezt augusztusban egyeztetések követik. A kormánynak szeptember 30-ig kell benyújtania a költségvetési törvény tervezetét a parlamentnek, addig két ülésen is tárgyalnak arról a miniszterek. Rogán Antal, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese, a kormányszóvivő tájékoztatására reagálva kijelentette: a tavalyi esztendőben ugyanígy az adók mérséklését és a költségvetési hiány csökkentését ígérte a Kormány, év végére mégis jelentősen nőttek az adóterhek. Rogán Antal hozzáfűzte: az év elejére a költségvetési hiány drasztikusan megugrott, a büdzsé lényegében összeomlott, csak reménykedni lehet, hogy ez az idei év végére nem így lesz.

ELEMZÉS:

A költségvetési vita jellemzői

Magyarországon központi költségvetés megvitatásának általános menete hosszú évekig azonos módon alakult: a Kormány nyár elején megtárgyalta a költségvetési irányelveket, a vita pedig ősszel vette kezdetét az Országgyűlésben. Idén viszont, a tavalyi évhez hasonlóan, már júliusban elkezdődött a következő évi költségvetésről folytatott eszmecsere.
A hagyományos parlamenti szereposztás helyett, amely szerint a kormányzati oldal és az ellenzék állt szemben egymással, mára hármas szereposztás jött létre, amelyben a Kormány képviselői, a kormánykoalíció pártjai, továbbá az ellenzéki pártok önállóan is megfogalmazzák elképzeléseiket. Ennek során ismét adóvita bontakozott ki a koalíción belül.
Ugyanakkor az előző évhez képest is mutat egyedi vonásokat az idei polémia. Egyrészt az európai parlamenti választás után, valamint a 2006-os parlamenti választás előtt álló pártok a tavalyinál is fokozottabban igyekeznek politikai értékeiket megjeleníteni a 2005. évre szóló költségvetés kialakítása során. Másrészt, az Európai Unió tagjaként ez az ország első költségvetése, vagyis május elseje óta már nem Magyarország belügye csupán, hogy az adott év végén milyen egyenleggel zár a hazai költségvetés. A büdzsé fő számainak tervezése ugyanis az Európai Unió Pénzügyminisztereinek Tanácsa által elfogadott négyéves felzárkóztatási program alapján történik, annak érdekében, hogy az ország 2008-ra teljesíteni tudja azokat a kritériumokat, amelyek az euró 2010-es bevezetéséhez szükségesek. Éppen e két utóbbi szempont - egymással ellentétbe kerülve gerjesztheti a legnagyobb feszültséget a vita során, hiszen a pártok stratégiájában előtérbe helyezett politikai célszerűség, és a Kormány által képviselt - valamint az EU által megkövetelt szigorúbb fiskális nézőpont könnyen ellentétbe kerül egymással.

Álláspontok

Az európai parlamenti választás veszteseként az MSZP nehéz helyzetben van, ugyanakkor a párt érezhetően a megújulás és a kitörés lehetőségét látja a költségvetési vitában. Június 26-án az MSZP elnöksége és a választmány is kérte a Kormányt, hogy alaposabban mérlegelje egy-egy döntésének politikai hatásait. Medgyessy Péter miniszterelnök a választmány ülésén meg is ígérte, hogy a 2005-ös költségvetés tervezésénél jobban érvényesülnek majd a baloldali értékek. Ezt követően az MSZP Gazdaságpolitikai Kabinetje határozta meg a költségvetés előkészítéséhez szükséges politikai feladatokat, hangsúlyozottan a szociáldemokrata értékrend alapján. Ennek pontjai - a munkahelyteremtés, a kisebb és hatékonyabb állam, az igazságosabb adórendszer egyértelműen megfelelnek annak az Új szociáldemokrácia programja címet viselő vitairatnak, amelyet Hiller István mutatott be a nyilvánosságnak. A nagyobb igazságosságot követelő szociáldemokrata összhang mellett azonban hibák is csúsztak az MSZP kommunikációjába. Így az adócsökkentés fontosságának hangsúlyozása közben az a szocialista javaslat kapta a legnagyobb visszhangot, amelyben egy negyedik, 48 százalékos adókulcs bevezetését indítványozták. Hasonlóképpen támadható volt annak a háromtagú bizottságnak a felállításáról szóló elképzelés is, amely a pártelnökség, a kormány, valamint a frakció véleményét lenne hivatott összehangolni. Ezek a javaslatok a valódi tettek helyett az ötletelő és bizottságokat alakító MSZP-képet erősíthetik a közvéleményben.
A Fidesz-MPSZ le is csapott a hibákra. Az eddigi vita során a legnagyobb ellenzéki párt a bizonytalanságra és a költségvetés korlátozott lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A háromtagú bizottság terve kapcsán pedig új politikai bizottság létrehozásától óvta a kormánypártokat. Az adóvitában viszont a Fidesz-MPSZ nem foglalt egyértelműen állást, továbbra is a nemzeti petíció végrehajtását kéri számon a Kormányon és egy alternatív költségvetés kidolgozását ígéri a parlamenti vita idejére.
Az SZDSZ profitált talán a legtöbbet a mostani vitából. A kisebbik kormánypárt ugyanis folytathatta a 2002-es választási kampány óta következetesen képviselt, adócsökkentést követelő politikáját. Ennek értelmében a liberálisok határozottan elutasították mind a negyedik adókulcs, mind az árfolyamnyereség-adó ötletét.
Az európai parlamenti választás egyik győztesének tekintett MDF viszont nem tudta álláspontját megfelelően megjeleníteni az eddig lezajlott polémia során. A belső ellentéteivel foglalkozó párt csupán néhány nyilatkozatot tett, de korántsem használta ki a helyzetben rejlő lehetőséget, holott a költségvetési vita jó alkalom egy valóban konzervatív gazdaságpolitika megfogalmazására.
A Kormányt a vitában elsősorban Draskovics Tibor pénzügyminiszter képviseli, akinek egyszerre kell megfelelnie a szakmai követelményeknek, a kormánypártoknak, valamint az Európai Uniónak. A hiánycsökkentés és az adócsökkentés együttes végrehajtása azonban nem egyszerű feladat. A pénzügyminiszter nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy a legnagyobb vesztesek vélhetően költségvetési intézmények lesznek. Előnyt élvez viszont a jövő évi költségvetésben a foglalkoztatás, az autópálya-építés, az uniós források felhasználásához szükséges hazai önrész biztosítása, valamint az egészségügy minimum-inflációt követő támogatása.