Programvita az MSZP-ben
2004 nyarán - 2003-hoz hasonlóan - újra a belső küzdelmek jellemzik a Szocialista Pártot. A párt megújulását szorgalmazó vitairatok, tézisek azonban egymásnak ellentmondóak, így többnyire egymástól veszik el a médiateret, ezért egyre erősítik a vitát.
HÍR: 2004. július 6-án Hiller István, az MSZP alelnöke, a nemzeti kulturális örökség minisztere sajtótájékoztatón mutatta be a párt megújulási programját, amely "Az új magyar szociáldemokrácia programja" címet viseli. Lamperth Mónika, az MSZP elnökségi tagja, belügyminiszter, valamint a szervezeti reformot jegyző bizottság vezetője, Szili Katalin, a párt elnökhelyettese, az Országgyűlés alelnöke július 10-én közzétették az alapszabály módosításáról szóló tervezetüket. Július 19-én Sipos József a párt megalakuló társadalompolitikai tagozata nevében baloldali irányváltást sürgetett, majd a szerveződés nevében Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő irreálisnak nevezte a jóléti rendszerváltást, ugyanakkor kiemelte, hogy az MSZP történetének legnagyobb válságát éli. Július 20-án "Balternatív" néven az interneten tették közzé névtelenül a Szocialista Párt megújulására vonatkozó programjukat olyan politikusok, akik teljes megújulást szorgalmaznak az MSZP-ben. Véleményük szerint gyökeres fiatalításra lenne szükség a pártban.
ELEMZÉS: Az MSZP-n belül rövid idő alatt több programjavaslat is nyilvánosságra került, amelyek többnyire egymással vitatkozva próbálják felvázolni a nagyobbik kormánypárt lehetséges jövőjét, illetve programját, ami a 2006-os választásokig terjedő időszak alatt és után a Kormány politikai koncepciójának alapja lehet.
A "hivatalos" tervezetek
A 2003-as MSZP-kongresszus három bizottságot állított fel. Ezek közül a Hiller István által vezetett testület a párt megújulási programjáért volt felelős, Szili Katalint bízták meg a szervezeti reformmal, míg Lamperth Mónikát az új alapszabály kidolgozásával. Először Hiller István hozta nyilvánosságra az Új Magyar Szociáldemokrácia nevet viselő programot, kevesebb, mint egy hónappal az MSZP számára vereséget hozó európai parlamenti választás után (az Európai Parlamentbe a Fidesz-MPSZ 12, az MSZP pedig 9 képviselőt küldhet). Ezt követően mintha verseny bontakozott volna ki a párton belül, hiszen néhány nappal később egyszerre "készült el" Lamperth Mónika és Szili Katalin javaslatcsomagja is. Utóbbi dokumentum célként határozza meg, hogy az MSZP legalább három cikluson keresztül a közélet irányítója legyen.
"Alternatív" tézisek
A "hivatalos" tervezeteken kívül a pártot bírálva egy újabb hullámban szintén nyilvánosságra kerültek az MSZP jövőjére vonatkozó tézisek. Elsőként a most alakult társadalompolitikai tagozat jelentkezett, amelyet Sipos József MSZP-s politikus, Gazsó Ferenc szociológus, valamint Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő neve fémjelez. A szerveződés folyamatosan jelen próbál lenni a nyilvánosságban, időről-időre kritizálva a Szocialista Pártot. Véleményük szerint igazi baloldali politikára, irányváltásra volna szükség. Sipos József bizonyos elemeiben támogathatónak nevezte a Fidesz-MPSZ Nemzeti Petícióját, amely az ellenzéki párt európai parlamenti kampányának legfőbb eleme volt. Tabajdi Csaba "téziseiben" konkrét programpontokat is leírt, amelyben egyformán megtalálhatóak javaslatok - többek között - a környezetvédelem és az államfelfogás kérdéseiről is. Emellett hangsúlyozta az MSZP mély válságát is. Meglepő volt ugyanakkor, hogy az írás címe ("Ébresztő!") megegyezik a II. világháború alatt működött hungarista Magyar Nyilaskeresztes Párt jelszavával. A társadalompolitikai tagozat Hiller István programját is sorozatosan bírálja, mert tagjainak véleménye szerint nem a fontos kérdésekre koncentrál a vitairat.
A megújulási- és programvitához hozzászólt a "Balternatív" is, amely a többi kezdeményezéshez képest egyelőre kakukktojásnak tűnik. Az interneten megjelentetett dokumentum, a "Gondolatok" szerzői név nélkül publikálták elképzeléseiket, amit a pártban többen is bíráltak. Az írás szerint, mely a párt radikális megújítását és fiatalítását javasolja, az MSZP "nem más, mint egy rugalmatlan, átláthatatlan, múltba visszanyúló alá-fölérendeltségi viszonyokba beágyazódott, működésképtelen, olyan jövőkép nélküli érdekközösség, amelyben egy szűk érdekcsoport évekkel ezelőtt megszerezte az irányítást, és azt azóta is bebetonozva magánál tartja". Újhelyi István, az MSZP elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy a kezdeményezés mögött feltehetőleg a Fidesz-MPSZ áll, ám névtelen felvetések esetén nem lehet tudni, kivel kell vitázni. Később azt valószínűsítették, hogy Bálint Tamás a kezdeményező, aki 2002-ben az MSZP országos listájának 174. helyén szerepelt. A "Gondolatok" mindenesetre mind formájában, mind nyelvezetében kilóg az eddigi szocialista kezdeményezések közül.
Vitatémák
2003 nyarán, mintegy két hónap leforgása alatt az MSZP a közvélemény-kutatási adatok szerint kb. 600-700 ezer választóját veszítette el. A visszaesés oka a nyilvánosságra hozott, a médiában döntésként kommunikált költségvetési irányelvek, azaz az adócsökkentés elmaradása, valamint a párton belüli vita volt: egy ingatlanügye miatt többen is bírálták Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert. Egy évvel később hasonló folyamatokat látunk: az adópolitikában folyamatosan vitatkozik egymással a Kormány, az MSZP és az SZDSZ. Az MSZP az adókérdésben ugyan az igazságosabb adórendszer elvét hangoztatja, ám a megemelt, 48 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, valamint az árfolyamnyereség-adó bevezetésének terve sok választóban azt az érzést keltheti, hogy a párt az adóemelést támogatja.
Eközben a választási vereség hatására erősen negatívan vélekedik a Szocialista Pártról sok politikusa is. Szili Katalin már megemlítette, hogy ha 2006-ban ellenzéki pozícióba kényszerülnek, meg kell majd alakítaniuk az árnyékkormányt. A programversenyen erőteljesen érezhető, hogy az októberi tisztújító kongresszus előtt sokan próbálják megmutatni magukat. Egy megújulásra készülő pártban a programtézisek egymásra épülve, tudatos kommunikáció alapján jelennek meg. A jelenlegi MSZP-re mindez nem jellemző, a kezdeményezések egymástól is elveszik a médiateret, a vita pedig, úgy tűnhet, hogy csak a párton belüli pozíciószerzésről szól. Ezt az üzenetet ráadásul erősíti a Kormány is, hiszen az MSZP-n belüli pozícióharccal párhuzamosan felvetődött, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök meneszti korábbi főtanácsadóját, Gyurcsány Ferencet a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium éléről. A menesztés hírére az éppen nyaraló kormányfő csak annyit reagált, hogy szabadságát követően dönt a kabinet átalakításáról. Az adókérdés mellett így egyelőre mind a Kormány, mind az MSZP saját magát és problémáit állítja kommunikációja középpontjába.
Kérdés, a választók hogyan reagálnak az MSZP belső vitáira, valamint az adópolitikával kapcsolatos felvetéseire. Úgy tűnik, 2003-hoz képest a párt politikáját tekintve hasonló folyamatok játszódnak le avval, amelyek akkor népszerűtlenné tették a szocialistákat.
