Átalakítások a Kormányban
A kormányátalakítás már hónapok óta a média napirendjén szerepel. A korábbi - az európai integrációs új feladatok miatti - kormányátalakítással ellentétben az augusztus végére ígért változtatások döntően politikai okokra vezethetőek vissza. Gyurcsány Ferenc sikeresen kerülhet ki a csökkenő népszerűségű miniszterelnökkel folytatott csatározásból. Bárándy Péter sikeresen használta fel esetleges távozásának hírét a költségvetési vitában elfoglalt jobb pozíció megszerzésére. Kovács László EU-biztosi kinevezésének híre konfrontációt okozott az ellenzékkel, és az MSZP és a kormányfő közötti alkura enged következtetni.
HÍR: Felajánlotta lemondását Gyurcsány Ferenc, gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter. Medgyessy Péter miniszterelnök egyelőre nem fogadta el a lemondást, csupán közölte: augusztus végén, a tervezett kormányátalakítással egyidőben dönt erről a kérdésről is. Gyurcsány Ferenc a tatai edzőtáborban, az olimpikonok búcsúztatásán találkozott Medgyessy Péterrel, ahol egyórás személyes megbeszélésük során ajánlotta fel lemondását a miniszterelnöknek. Gyurcsány Ferenc a találkozó után azt mondta: "A beszélgetésen arra az elhatározásra jutottam, hogy meg kell könnyíteni a miniszterelnök úr helyzetét, mert az a fontos, hogy a kormány és a miniszterelnök úr stabilitása, az semmilyen módon ne kerüljön veszélybe. Ennek pedig egy módja van: felajánlani az embernek a lemondását.". Medgyessy Péter miniszterelnök felmentette Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, akinek feladatát eddigi helyettese, Gulyás Erika látja el a jövőben. A miniszterelnök három héttel ezelőtt bízta meg Gál J. Zoltánt a kormányzati kommunikáció koordinációjának vezetésével. Bárándy Péter igazságügyi miniszter közölte, hogy a korábban általa bejelentett lehetőséggel szemben nem mond le pozíciójáról, mivel a kormányfővel folytatott megbeszélése során Medgyessy Péter miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy folytatódhat az igazságügy reformja, amely többek között az új ítélőtáblák felállítását jelenti. A Medgyessy Péter miniszterelnök által összehívott négypárti parlamenti egyeztetés után Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: a Kormány Kovács László külügyminisztert, az MSZP elnökét jelöli az Európai Bizottság biztosának. Lendvai Ildikó elmondta: olyan jelöltet kellett találni, aki az európai uniós politikában nagy gyakorlatot és elismertséget szerzett, az is szempont volt, hogy a jelölt ne csak szakember, hanem politikus is legyen, hiszen az Európai Bizottság politikai testület.
ELEMZÉS: A Medgyessy-kormány legutóbbi átalakítása - mely Juhász Endre és Lévai Katalin távozásával vette kezdetét - hosszú hónapok óta napirenden van, annak ellenére, hogy a miniszterelnök a kabinet 2003 májusi átalakítása után kijelentette: 2006-ig nem tervez személycseréket a Kormányban. Míg a kormányátalakítás legutóbbi minisztercseréire nem politikai konfliktus, hanem az uniós csatlakozás, illetve az esélyegyenlőségi miniszter európai parlamenti képviselői helye miatt volt szükség, addig a Kormány augusztus végére tervezett átalakítását sokkal inkább a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a kormányfő között újonnan kialakuló erőviszonyok határozhatják meg. Az eddigi három lehetséges személycsere hátterében eltérő okok feltételezhetőek: Bárándy Péter szakmai problémákkal indokolta esetleges lemondását, Gyurcsány Ferenc felmentése mögött politikai érdekek húzódnak meg, illetve Kovács László távozása az MSZP belső átalakulásával áll összefüggésben.
Az MSZP-n belül a június 13-i sikertelen európai parlamenti választás óta tovább erősödtek a kormányt és a pártvezetést a nyilvánosság előtt bíráló hangok. A választási vereség után ismét egy megosztott, önmaga belső ügyeivel foglalkozó, vitatkozó párt képe rajzolódott ki, amellett, hogy nem tisztázták a gyenge választási szereplés miatti felelősség-megoszlást sem a kormányfő és a párt között. Tény, hogy a gyenge választási eredmény óta több alkalommal felmerült Medgyessy Péter távozása is a Kormány éléről. A párt és a kormányfő kölcsönösen kivárnak: az MSZP tisztújítását befolyásolhatják az egyes miniszteri pozíciókban történő változások, ugyanakkor a kormányfő is magabiztosabban tudna dönteni a kormányátalakításról, ha tisztában lenne az egyes politikusok párton belüli támogatottságával. Medgyessy Péternek látszólag könnyű dolga van kormányzati elképzelései keresztülvitelében, mert az elnökváltás előtt álló kormánypárt nem tud egységesen fellépni pozíciója védelmében, ugyanakkor a pillanatnyi helyzetben az sem egyértelmű, hogy mely MSZP-s érdekcsoporttal kell tárgyalnia a pozíciók elosztásáról. A kormány átalakításának elhúzódásából az ellenzék profitálhat, mert, bár közjogi értelemben nem beszélhetünk kormányválságról, az ellenzéki politikai erők sikeresen juttatták el a közvéleményhez válságot hangsúlyozó nézeteiket. A kormányválság tematikáját erősítették a szabadságáról hazatérve új politikai helyzet előtt álló miniszterelnök által hirtelen meghozott döntések, illetve az a tény is, hogy számos híresztelés látott napvilágot további MSZP-s miniszterek (például Hiller István, Kökény Mihály, Burány Sándor) távozásáról is.
A konfliktusok háttere
Bár már hónapokkal ezelőtt is láttak napvilágot olyan találgatások, melyek szerint Gyurcsány Ferenc távozik a gyermek-, ifjúsági- és sporttárca éléről, a miniszter bejelentése meglepő volt. Korábban ugyan nyilvánosan bírálta a kormány politikai irányvonalát a miniszter, azonban a kritikai megjegyzések nem voltak annyira kemények, hogy ez lehetne a konfliktus oka, illetve a bejelentést megelőző napon megjelent interjújában is úgy nyilatkozott, hogy nem áll szándékában távozni. A miniszter munkájával kapcsolatban jelentős szakmai kritika nem merült fel, ami azt a véleményt erősíti, hogy személyes ellentét húzódhat a feszültség mögött. Gyurcsány a korábbi találgatások alkalmával arra használta fel az így kapott médianyilvánosságot, hogy saját - a Kormány és a párt jövőjével kapcsolatos - programját népszerűsítse. Medgyessy Péter érdemben nem nyilvánult meg kettőjük vitájában, és a miniszter távozásával kapcsolatos döntést is elhalasztotta az olimpia utánra. Ezzel a kormányfő nem oldotta fel a kormányátalakítással kapcsolatos bizonytalanságot, mely mind rövid, mind hosszú távon árthat a kormányzati stabilitásnak. Tekintve, hogy Medgyessy Péter MSZP-n belüli népszerűsége csökken, illetve egyre több a súrlódás a párt és a Kormány között, Gyurcsány Ferenc hosszú távon profitálhat kettejük konfliktusából, és növelheti párton belüli népszerűségét. Gyurcsány többször is hangot adott annak a véleményének, hogy sem kormányfői, sem pártelnöki ambíciói nincsenek, ezért Medgyessy Péter megítélését ronthatja, ha mégis politikai riválisként kezeli Gyurcsányt.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő felmentése azt a benyomást erősíti, hogy a kormányfő, engedve a közvélemény kormányátalakítás felé ható nyomásának, kapkodó lépésre szánta el magát, legalábbis semmi nem magyarázza meg azt a tényt, hogy miért kellett a szabadságáról hazatérő Medgyessy Péternek első lépésként a szóvivőt eltávolítania. A lépés a médiában megjelent kevés információ és az előkészítetlenség miatt értelmezhetetlen maradt a közvélemény számára, hiszen Gál J. Zoltánt a kormányfő éppen három héttel korábban nevezte ki a kormányzati kommunikáció koordinátorának. A kormányzati kommunikációt számos bírálat érte korábban is, illetve a szűkszavú indoklásként elhangzott kommunikációs irányváltás (reaktív kommunikációról proaktívra történő áttérés) szükségessége már eddig is felmerült, ezért nem zárható ki, hogy a Gál J. Zoltán saját maga által említett barátsága Gyurcsány Ferenccel áll a kormányfő döntése mögött.
Bárándy Péter konfrontációja a kormányfővel szakpolitikai kérdés körül - az igazságügyi reform költségvetési fedezete miatt - bontakozott ki. Bárándy távozásának híre annak az előjele volt, hogy a költségvetési vitához közeledve kiéleződhet az elosztási kérdésekhez kötődő konfliktus a kormánytagok között. A kormány legnépszerűbb tagja figyelmeztette a kormányfőt, arra, hogy az általa kívánt prioritások hangsúlyosan szerepeljenek a jövő évi költségvetésben. A miniszter felajánlása nem előzmény nélküli: 2003 őszén is szóba került, hogy távozik a tárca éléről, ha nem tudja végrehajtani az igazságügyi reformot.
Kovács László külügyminiszter EU-biztosi jelölése két okból is meglepetést keltett. Egyrészt Balázs Péter ideiglenes biztos kinevezését bizonyosnak lehetett tekinteni, másrészt Kovács László külügyminiszteri székből történő távozása korábban nem került szóba. A kormány augusztus 4-i döntésével konfliktushelyzetet teremtett az ellenzékkel, egyúttal a kormányfő és az MSZP közötti háttéralkukra irányította a figyelmet. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy Balázs Péter munkáját közmegelégedés övezte, illetve, hogy az utóbbi időben intenzíven bírált pártelnök előrelépésnek tekintheti a neki szánt pozíciót.
