Gyurcsány Ferenc a befutó
Az egy hétig tartó kormányváltást követően a jelölt, Gyurcsány Ferenc már megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, gyakorolhatja a miniszterelnöki jogokat. 2004 elején csaknem egy hónapig nem volt pénzügyminisztere Magyarországnak László Csaba felmentését követően. Kérdés, hogy a 2005-ös költségvetés előkészítésének idején meddig tart a "király nélküli állapot". Az átmenet hossza ugyanakkor részben alkotmányjogi kérdés, valamint a köztársasági elnöktől is függ, mikor lesz új miniszterelnöke Magyarországnak.
HÍR: Augusztus 25-én lemondott posztjáról Medgyessy Péter miniszterelnök, két órával később pedig az MSZP kongresszusa Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert választotta a Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjévé, Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellenében. Gyurcsány Ferenc 453, Kiss Péter 166 szavazatot kapott a küldöttektől. A jogszabályok értelmében a kormányfő lemondása után a köztársasági elnök kérheti fel kormányalakításra azt a politikust, aki feltehetőleg rendelkezik az Országgyűlés többségének támogatásával. Mádl Ferenc államfő jogszabály-értelmezése szerint a lemondást követő 30 napban is Medgyessy Péter a miniszterelnök, így az új kormányfő megválasztása elhúzódhat. Egy kormányrendelet módosítása értelmében az új kormány megalakításáig a korábbiakkal ellentétben már nem Kiss Péter, hanem Gyurcsány Ferenc helyettesíti Medgyessy Pétert, aki a továbbiakban nem kíván részt venni a politikai döntésekben.
ELEMZÉS
Gyurcsány győzelme - az MSZP-vezetés veresége
Gyurcsány Ferencet a 2002-es választások idején még a politizáló közvélemény is alig ismerte, ám alig több mint két év alatt az üzleti szférából a politika felé forduló értelmiségiből miniszterelnök-jelöltté vált. Éppen ezért a jelölés zsákbamacska a szocialisták számára, hiszen Gyurcsány Ferenc nem a hagyományos párton belüli karrierutat járta be: Medgyessy Péter főtanácsadójából lett a kormányfői szék várományosa, míg az MSZP-be csupán négy éve lépett be, legmagasabb pártpozíciója a Győr-Moson-Sopron megyei elnöki tisztség.
Gyurcsány Ferenc esélyeit javította, hogy augusztus elején felajánlotta lemondását a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri posztról, amit Medgyessy Péter elfogadott. Mindez lehetőséget biztosított számára a párton és a koalíción belül népszerűtlenné váló kormányfő mögüli kihátrálásra, egyúttal az "előzésre" is.
A sportminiszter kongresszuson aratott győzelme egyben az MSZP elnökségének veresége is, hiszen a legfelső pártvezetés egyhangúan a másik jelöltet, Kiss Pétert támogatta a jelöléskor. Az elnökséggel szemben maga a párttagság is kifejezte elégedetlenségét, hiszen arról is szó volt, hogy a kongresszus összehívása nélkül döntenek a jelölt személyéről, ám a tagság antidemokratikusnak tartotta volna az eljárást.
A tagság bizalma Gyurcsány felé ugyanakkor azt jelenti, hogy egyértelműen a jelenleg alacsony támogatottságú MSZP győzelmét remélik tőle a 2006-os országgyűlési választásokon. Gyurcsány Ferenc folyamatosan az ellenzéki támadások kereszttüzében áll, közvéleményt megosztó politikus, ami előny is lehet, hiszen Orbán Viktorhoz hasonlóan szinte minden választónak van róla véleménye.
Az ellenzék kifogásolta az új miniszterelnök kiválasztásának módját, egyrészt a nyilvánosság kizárásával lefolytatott MSZP-kongresszus miatt, másrészt azért, mert az új jelölt nem országgyűlési képviselő, így olyan személy kerülhet a kormány élére, aki véleményük szerint nem rendelkezik megfelelő legitimációval. Hasonló volt a helyzet 1993-ban Antall József miniszterelnök halálakor is, amikor a legnagyobb kormánypárt, az MDF Boross Péter belügyminisztert jelölte ki utódjául, aki szintén nem volt országgyűlési képviselő.
Medgyessy lemondott - jogszabály-értelmezési vita
Az indítványt az országgyűlési képviselők egyötöde nyújthatja be a kormánnyal szemben, ám csak akkor, ha a kezdeményezők megnevezik saját miniszterelnök-jelöltjüket. Amennyiben az Országgyűlés képviselőinek több mint fele - Magyarországon legalább 194 képviselő - elfogadja az indítványt, annak értelmében a hivatalban lévő kormány megbukott, az indítványban megnevezett személy pedig a szavazás pillanatától kezdve miniszterelnöknek tekintendő. Az indítvány alkalmazásának legismertebb esete az 1982-es NSZK-beli kormányválság, amikor a CDU és a CSU a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós partnere, a Szabaddemokrata Párt (FDP) segítségével buktatta meg Helmut Schmidt kancellárt és választotta a kereszténydemokrata Helmut Kohlt kormányfővé.
Medgyessy Péter a szocialista kongresszussal egy időben benyújtotta lemondását Mádl Ferencnek, azaz nyilvánvalóvá tette, hogy nem hajlandó magát alávetni a konstruktív bizalmatlansági indítványnak, azaz nem hagyja, hogy a koalíciós pártok országgyűlési képviselői váltsák le posztjáról. Ezzel politikai szempontból megnehezítette, és meg is hosszabbította az MSZP számára az utódlás és a bizonytalanság időszakát.
Az egyszerű parlamenti szavazás a kormányfővel szembeni bizalmatlanságról és az új miniszterelnök személyéről - amelynek metódusa megegyezik a német alkotmányos megoldással - eddig még egyszer sem válhatott valós forgatókönyvvé a magyar politikában a rendszerváltás óta, és Medgyessy Péter lemondásával ezúttal sem rendeznek bizalmi szavazást az Országgyűlésben.
Medgyessy Péter lemondását követően Mádl Ferenc köztársasági elnöknek alkotmányjogi szempontból értelmeznie kellett a kialakult politikai helyzetet, és az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetve arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök, lemondását követően 30 napig hivatalban marad, teljes jogkörrel rendelkezik, és az államfő ez idő alatt nem terjesztheti az Országgyűlés elé az új miniszterelnök-jelöltet. Az állásfoglalást több alkotmányjogász is vitatta, mert véleményük szerint Mádl Ferencnek nem kötelező megvárnia a 30 napot, előtte is felkérheti Gyurcsány Ferencet kormányalakításra. Döntésével Mádl Ferenc is politikai szereplővé vált, ami a bizonytalan szituációt tovább fokozta.
