Újra a botrányoké a főszerep

Az ügyek kirobbanása és a botránypolitizálás ismételt előtérbe kerülése mögött az állhat, hogy az ellenzék bizonytalan a Medgyessy Péter kormányfő távozása nyomán kialakult helyzetben. Az elmúlt időszak alapján látszik, hogy miniszterelnök-jelölt elődjénél sikeresebben kezeli a sajtót, és a hatásos kommunikáció folytán népszerűsége is egyre növekszik. A teljes kormányprogram nyilvánosságra hozatala, az új kormány tagjainak névsora, és a költségvetési vita folyamatos kezdeményezési lehetőséget biztosít a kormányoldal számára.

HÍR: A kormányoldal szeptember 19-én bejelentette, hogy Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó érdekeltségi körébe tartozó cég az Orbán-kormány ideje alatt több mint 30 millió forint vissza nem térítendő kölcsönt kapott ültetvény-telepítésére az akkori, Torgyán József által irányított agrártárcától. Szeptember 21-én Szijjártó Péter, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője szólította fel a Kormányt, hogy perelje vissza a balatonöszödi üdülő egyik villáját, mert ahogy a bíróság döntése értelmében a Csillebérci Úttörőtábor, úgy balatonöszödi kormányüdülő is visszajár az államnak. Ugyanezen a napon pattant ki a következő kormányoldalt érintő ügy, a Legfőbb Ügyészség közlése szerint ugyanis vesztegetéssel gyanúsították meg a közpénzügyi államtitkárság volt főtanácsadóját, Bálint Tamást az ügyészségi nyomozók, mert 10 millió forintot kért és kapott Kulcsár Attilától, és ezért átadta neki a PSZÁF-ról szóló jelentés másolatát. A Magyar Nemzet szeptember 25-i cikke alapján Németh Imre földművelésügyi miniszter földbirtoka került az érdeklődés középpontjába, amelynek értéke a lap értesülései szerint a péceli képviselő-testület átminősítő döntésének köszönhetően többszöröződött meg.

ELEMZÉS:

A kormányátalakítás finisében ismét előtérbe került a botránypolitizálás. A politikai adok-kapokban a két oldal egymást túllicitálva gerjesztette az újabb és újabb ügyeket. Az időzítés szándékossága mindkét fél részéről érzékelhető volt.

A sajtó kiemelt figyelemmel fordult az utóbbi hetekben Gyurcsány Ferenc és az új kormány felé. Ezt a fokozott érdeklődést csak tetézte a kormányprogram-részleteinek kiszivárogtatása a sajtóhoz, a személyi változásokról szóló hírek, és nem utolsó sorban az adócsökkentés.

Egymásra épülő ügyek

A kialakult helyzetben a Fidesz-MPSZ a Csillebérci Úttörőtábor ügyével kezdte meg offenzíváját. A Fővárosi Ítélőtábla érvénytelenek ítélte a Csillebérci Úttörőtábor elajándékozásáról szóló szerződéseket, így a tábor nem a Magyar Úttörőszövetség tulajdona. Rogán Antal, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese az ítéletet követően felszólította Gyurcsány Ferencet, hogy egy éven belül szerezze vissza a volt csillebérci úttörőtábort a magyar államnak. Ezt követően azonban a tervezett forgatókönyvet felborította az MSZP által kezdeményezett, felmelegített szőlőtámogatás-ügy.

A Fidesz kénytelen volt új menetrendet írni az MSZP szeptember 19-ei bejelentését követően, mely szerint a cég, amelyben Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is üzletrésszel rendelkezik, az Orbán-kormány idején több mint 30 millió forintos vissza nem térítendő vissza nem térítendő támogatást kapott ültetvény-telepítésére. Az ellenzéki párt bejelentést követő kapkodása, valamint a válaszokat jellemző előkészítetlenség számos kommunikációs hiba forrása lett. A Fidesz talán a legrosszabb érvet alkalmazta, miszerint az összeg "köszönőviszonyban" sincs a Wekler Ferenc SZDSZ-es politikus által kapott 270 millió forintos, "horribilis" összeggel. Ez azonban a közvélemény számára nem meggyőző érv, hiszen az emberek szemében ilyen nagyságrendnél majdhogynem mindegy az összeg nagysága, és ezzel a Fidesz annulálta is Wekler Ferenc elleni érveit. Érdekesség azonban, hogy a Lévai Anikó érdekeltségébe tartozó cég által kapott összeg is folyamatosan változott, hiszen Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szeptember 22-i részletes beszámolójában már 41 millió forintról beszélt, Révész Máriusz Fidesz-szóvivő 27-én pedig már több mint 60 millió forintos támogatást említett. A pártok közül egyedül a politikáját a korrupció elleni küzdelemre összpontosító MDF kezdeményezte a politikusok átvilágítását a támogatások felvétele szempontjából.

A szándékos időzítés a felek részéről leginkább ezen a ponton érhető tetten. Egyfelől ugyanis Németh Imre már a nyáron kapott sajtókérdéseket az Orbán-családot érintő állami támogatások ügyében. Másfelől pedig a támogatások tényének elismerését követő napon Szijjártó Péter az eredetileg tervezett MSZP roadshow-t bíráló sajtótájékoztató helyett a balatonöszödi kormányüdülő előtt állva szólította fel a Kormányt, hogy perelje vissza a kormányüdülő egyik villáját, amely egy 10 éves futamidejű lízingszerződés lejártával, 2003-ban került Gyurcsány Ferenc cégének, az Aldo Kft.-nek a tulajdonába. A képviselő szerint ugyanis a helyzet teljesen megegyezik a csillebérci esettel.

A balatonöszödi ügy eddig nem ismert, új tények felmutatása híján csak bizonytalan kimenetelű sikert hozhat az ellenzék számára, hiszen az eset részletei már tavaly bejárták a sajtót. Szeptember 27-én fény derült arra, hogy Szijjártó Péter nem hozta nyilvánosságra Polt Péter legfőbb ügyész azon írásos véleményét a balatonöszödi kormányüdülő kapcsán, mely szerint "nem lehetett megalapozott következtetést levonni arra, hogy a szerződés a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, a kifogásolt tulajdon-átruházás pedig az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sértette volna". A sem a kormányoldal, sem a nyilvánosság által eddig nem ismert levélről hatásos módon Gyurcsány Ferenc a Parlamentben tett említést, miután Rogán Antal ismét a kormányüdülő ügyében vonta kérdőre a miniszterelnök-jelöltet. Szijjártó Péter érvelése szerint nem volt kötelessége nyilvánosságra hozni a legfőbb ügyész véleményét, mivel azt csak neki címezték.

A tervezettséget mutatja a következő lépés is: a balatonöszödi sajtótájékoztató napján került nyilvánosságra az újabb ügy, amelyben a Legfőbb Ügyészség Kulcsár Attila, a K&H-ügy vádlottja vallomására alapozva hivatali visszaéléssel vádolta meg Keller László közpénzügyi államtitkár volt kabinetfőnökét, Bálint Tamást. A vallomás szerint a volt kabinetfőnök 10 millió forintért bocsátotta Kulcsár Attila rendelkezésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló vizsgálati jelentés másolatát. A K&H-ügy újabb botrányának kirobbantása a szőlőültetvény-támogatás ügyéhez hasonlóan már korábban is rendelkezésre álló információk alapján történt.

A Fidesz a Parlamentben tovább görgette a szőlőültetvény-ügyet, amikor a Magyar Nemzet című napilapra hivatkozva Németh Imre vagyongyarapodásáról érdeklődött. A lap értesülései szerint a péceli önkormányzat lakóövezethez csatolta a miniszter fölbirtokát, amely így több százszorosát éri korábbi értékének.

Felmerülő ügyek szeptember 17. és 25. között