Kormányzati területek ütközése

A korábban Medgyessy Péter leköszönt miniszterelnök által hangsúlyozott áttekinthetőbb, egyszerűbb kormányzati rendszer célja Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülését követően is távlati maradt. Azonban a széttagolt, gyakran ütköző feladatkörök nem csupán az átláthatóságot, de a kormányzati munka hatásfokát is erőteljesen csökkenthetik.

HÍR: A Gyurcsány-kormány október 4-i hivatalba lépésével minden eddiginél több hivatal és megbízott személy felelős a regionális- és területfejlesztés feladatköréért. A területfejlesztés különböző részei október elejétől Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Baráth Etele európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Nagy Sándor terület- és támogatáspolitikai koordinációs politikai államtitkár döntési körébe tartoznak. A területfejlesztéssel intézményi szinten a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal foglalkozik. Az Európai Unióval kapcsolatos feladatkörök szintén nem egy kézben összpontosulnak. A Közösségi kérdések kezelése megoszlik az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, valamint a november elsejével hivatalba lépő uniós szakember, Somogyi Ferenc külügyminiszter között.

ELEMZÉS: A regionális- és területfejlesztés feladatkörét tekintve a kormányzati struktúra egyszerűsítése, átláthatóságának növelése továbbra is csupán politikai szándék maradt, hiszen a Gyurcsány-kormány megalakulását követően e terület minden eddiginél több hivatal, miniszter, illetve államtitkár felelőssége alá tartozik. Az európai uniós feladatkörök több kézben való elosztása sem növeli a tájékoztatás eddig is megkérdőjelezhető eredményességét.

A széttagolt területfejlesztés

Kormányzati átalakítások alkalmával az egyes minisztériumok összevonása, átnevezése, vagy éppen új tárcák létrehozása jól jelzi azt, hogy az adott Kormány milyen politikai értékek mentén politizál, illetve mely társadalmi problémák megoldása szerepel elsődleges céljai között. Erre jó példa az újonnan létrejött Ifjúsági-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium, mert bár az esélyegyenlőség kezdetektől a Medgyessy-kormány kommunikációjának központi eleme volt, eleinte mégis tárca nélküli miniszter alá tartozott a feladatkör. Az új kormányprogram kulcsfogalma, az "igazságosság" köré felépülő kormányzati kommunikációt erősítette a feladatkör minisztériumi hatáskör alá rendezése.

A területfejlesztés szintén olyan téma, ami könnyen a kormányzat koncepciójának egyik központi eleme lehetne, azonban a terület jelenlegi széttagolt állapotában kérdéses, hogy a bonyolult felelősségi rendszerben milyen hatásfokkal valósíthatók meg a kitűzött célok. Ugyanis a regionális- és területfejlesztés feladatköre minden eddiginél több személy és hivatal alá tartozik. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyeli majd a kormányalakítás során területfejlesztési államtitkári címéről lemondott Nagy Sándor terület- és támogatáspolitikai koordinációs politikai államtitkárt. A területfejlesztés irányításában rajtuk kívül szerepe lesz Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek, valamint Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek is.

A feltehetőleg politikai okok miatt megtartott, megkapott, illetve létrehozott pozíciók révén széttagolt feladatkör homályos jövője több kérdést is felvet. Így például kérdéses, hogy mekkora súllyal bír Nagy Sándor újonnan létrehozott, mindeddig definiálatlan posztja, valamint a konfliktusok mértéke nem növekszik-e egyenes arányban a döntéshozók számával, gátolva a koordinált együttműködést és az előrelépést e kiemelten fontos területen.

Megfelelő kommunikációval társítva az Európai Unióban kiemelt témaként kezelt regionális és területfejlesztés feladatköre Magyarországon is a Kormányzat egyik központi - jól kommunikálható - témája lehetne. Ennek egyik fontos akadálya jelenleg, hogy egyelőre egyik területért felelős politikus sem tűnik olyan személyiségnek, akit a kommunikáció középpontjába állítnának, és aki hitelesen, egy személyben jelenítené meg az adott területet.

A regionális és területfejlesztés különböző területeiért
felelős személyek és hivatalok a Gyurcsány-kormányban

A továbbra is homályos Európai Unió

A regionális és területfejlesztéshez hasonlóan az Európai Unióval kapcsolatos feladatkörök sem egy kézben összpontosulnak. Az Európai Unióról a magyar lakosság minden eddigi - nem ritkán igen költséges - kampány ellenére is meglehetősen kevés információval rendelkezik. Jó példa erre a kifejezetten tájékoztatás, ismeretterjesztés céljából létrehozott, és még a Medgyessy-kormány által 2004. áprilisában megszüntetett Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK), amelynek többmilliárd forintos tevékenysége eredményességét máig vitatják.

Az Unióval kapcsolatos különböző feladatok - akárcsak a Medgyessy-kormány idején - a Gyurcsány-kormányt tekintve is több hivatal alá tartoznak. Jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Baráth Etele európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a Kovács László leköszönő tárcavezetőt váltó Somogyi Ferenc külügyminiszter hatáskörében is szerepelnek uniós kérdések. A kormányfőnek több választási lehetősége is volt a Külügyminisztérium jövőjével kapcsolatban. Egyik ilyen lehetőség lett volna a tárca egyfajta "határon túli" ügyeket előtérbe helyező átalakítása, nagyobb hangsúlyt adva ezáltal az uniós ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszteri posztnak. Azáltal azonban, hogy Gyurcsány Ferenc a külügyi tárca élére Somogyi Ferenc személyében uniós szakembert nevezett ki, a Külügyminisztérium erős uniós irányultsága nem változott, így a feladatkör továbbra sem került egy kézbe.