Belpolitikai csatamezők

A kormányoldal a három hónapos mandátumhosszabbítással egy számára kellemetlen helyzetet fordított át mind kül-, mind belpolitikailag vállalható szituációvá. A javaslat parlamenti leszavazása esetén nemzetközi színtéren elmondhatja: nem rajta múlott a kérdés rendezése, belpolitikai terepen viszont kicsinyességgel vádolhatja az ellenzéket, amely a három hónapos hosszabbítás megfúrásával elintézte, hogy a magyar misszió befejezetlenül érjen véget, és hogy Magyarország ne teljesíthesse nemzetközi kötelezettségeit.

HÍR: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök november 3-án bejelentette: a Kormány az Irakban szolgáló magyar szállítóalakulat 2004 végéig szóló mandátumát 2005 március 31-ig meghosszabbítaná, azt követően viszont hazahívná a katonákat Irakból. A javaslatot Gyurcsány szerint az iraki választások indokolják: "addig ott maradni kötelesség, sokkal tovább maradni lehetetlenség". A javaslat Somogyi Ferenc külügyminiszter szerint nincs összefüggésben az Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztással, a kabinet ugyanis még a szavazás előtt dolgozta ki a terveket, és washingtoni kérésre, a kampányidőszakra való tekintettel nem hozta azokat eddig nyilvánosságra. Szintén november 3-án az utolsóként leszerelő sorkatonákat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter búcsúztatta a Kormány központi ünnepségén, a Hősök terén. A sorkatonák képviselői a szerződéses katonáknak adták át a csapatzászlókat, az utolsó centit pedig a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter vágta le és látta el kézjegyével. Az ünnepségeket megelőzően Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában kijelentette, hogy pártja kész hozzájárulni a hadkötelezettség megszüntetésével kapcsolatos alkotmánymódosításhoz. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke sajtótájékoztatón közölte, hogy pártja az Alkotmány és a honvédelmi törvény módosításához is hozzájárul. November 4-én a koalíciós pártok támogatásukról biztosították a miniszterelnök iraki mandátum meghosszabbítására vonatkozó javaslatát. Keleti György, az MSZP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy a januári iraki választások eredményes lebonyolításának megszervezéséhez fontos a nemzetközi erők, így a magyar katonák jelenléte is. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette, hogy pártja támogatja a miniszterelnök elképzelését. Az ellenzék szóban elutasította az országgyűlés kétharmadának támogatását igénylő javaslatot. Karsai Péter, az MDF frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy az MDF nem támogatja a magyar katonák mandátumának meghosszabbítását, majd hozzáfűzte: pártja korábban háromszor is kezdeményezte, hogy minél hamarabb hazahívják a magyar katonákat Irakból. Rogán Antal, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-MPSZ nem mehet szembe a közvélemény háromnegyedével, ezért nem szavazza meg az Irakban szolgáló magyar katonák mandátumának meghosszabbítását. Simicskó István, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke november 5-én bejelentette, hogy pártja nem támogatja az iraki misszió mandátumának meghosszabbítását. November 6-án Tony Blair brit miniszterelnök telefonon arra kérte Orbán Viktort, a Fidesz-MPSZ elnökét: támogassa a magyar csapatok iraki szerepvállalásának meghosszabbítását. Orbán Viktor válaszában megemlítette, hogy a magyar emberek többsége ezzel nem ért egyet, ezért nem támogatja a magyar csapatok mandátumának meghosszabbítását Irakban. Az Országgyűlés november 8-i szavazásán módosította az Alkotmányt a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban: az összes képviselő kétharmadának támogatását igénylő javaslatot 335 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés. Ugyanezen a napon Juhász Ferenc közölte: az iraki misszió meghosszabbításának november 15-i parlamenti szavazásáig nem tervez további pártközi egyeztetést.

ELEMZÉS:

Megfelelési kényszer

Az alakulat mandátumának márciusra való kitolásához a parlament kétharmadának beleegyezése szükséges, mely egyelőre nem biztosított. Míg a nagyobbik kormánypárt, az MSZP és a koalíciós partner SZDSZ támogatásáról biztosította a kormányt, az ellenzéki FIDESZ-MPSZ és az MDF politikusai elzárkóztak a javaslat támogatásától, ragaszkodva a katonák mielőbbi hazahívásához, amit már az európai parlamenti választás kampányában is szorgalmaztak. A kabinet viszont igyekszik összekötni az iraki mandátumhosszabbítás kérdését a sorkötelezettség és a sorozás eltörlésének népszerű intézkedésével.

A Gyurcsány-kormány bejelentése a "megyünk is, maradunk is" kompromisszumos politikájának megnyilvánulásaként értékelhető: a kabinet egyszerre szeretne megfelelni az iraki missziót támogató nemzetközi szövetségesek, kiváltképp Nagy- Britannia és az Egyesült Államok irányában vállalt diplomáciai kötelezettségeinek és a túlnyomóan misszió-ellenes magyar közvélemény szorításának. A választásokhoz kötött hosszabbítás elfogadható indok lehet a szövetségesek számára, míg a közeli időpontból a magyar közvélemény inkább a hazatérés, mint a maradás szándékát olvassa ki.

A kisebbik ellenzéki párt kezdetektől fogva az iraki akció ellenében pozícionálta magát, a FIDESZ-MPSZ pedig májusban, az uniós kampány hevében és a fogolykínzások napvilágra kerülését követően helyezkedett erre az álláspontra. A tervezett három hónapos mandátumhosszabbítás terve akár kompromisszumot is teremthetne a parlamenti pártok között, az MDF és a FIDESZ-MPSZ politikusai azonban nem akarják, hogy a népszerűtlen katonai akció megszüntetésének kérdésében a kormányoldal mondja ki az utolsó szót és arassa le a politikai babérokat, ezért ragaszkodnak a katonák december 31-ig történő hazahívásához. A hosszabbításhoz mindenképpen szükség lenne a FIDESZ-MPSZ beleegyezésére is, erre jelenleg azonban kis esély mutatkozik. A FIDESZ-MPSZ ugyanis egy másik ügyben, a sorkötelezettség megszüntetésének kérdésében a napokban már szembesült a kormányoldal vádjával, miszerint az aktuális politikai közhangulathoz igazodó "szélkakas-politikát" folytat. Az ellenzéki párt ugyanis előbb ellenezte, később mégis támogatta az alkotmánymódosítást igénylő kormánypárti javaslatot, hogy a sorkatonaság megszüntetésével párhuzamosan a sorozás intézménye is megszűnjön. A manőver ebben az esetben is a kettős megfelelés igényével magyarázható: a "támogatjuk is, nem is" politikával a FIDESZ-MPSZ kezdetben igyekezett az ország védtelenségéért aggódó jobboldali választók és a szavazótáborának gerincét alkotó fiatalok véleményét egyszerre képviselni. A kormánypártok támadásainak hatására azonban a "biztonságos", az ország többségének véleményéhez közeli álláspont mellett állt ki.

Örömünnep, kis ürömmel

A kabinet kommunikációjában a sorkatonaság megszüntetésének és az iraki missziónak az ügye viszonylag ellentmondásmentesen volt összekapcsolható. A katonák hazahívásának terve ugyanaznap került bejelentésre, mint amikor a hadkötelezettség és sorozás eltörlését ünneplő kormányzati sikerkampány fináléjához érkezett. Ezen a napon, november 3-án szereltek le az utolsó sorkatonák, akiket Gyurcsány Ferenc kormányfő és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter búcsúztatott. A kormány tehát két népszerű ügyet kapcsolt össze egy ünnepség keretében, bár az eseményt beárnyalta, hogy Mádl Ferenc államfő az időpont alkalmatlanságára hivatkozva elhárította a felkérést az ünnepségen való részvételre, mire a honvédelmi miniszter pártpolitikai elfogultsággal, a FIDESZ-MPSZ érdekeinek kiszolgálásával vádolta meg.

Bebiztosítva

Diplomáciai gesztusként Gyurcsány és Juhász a közeljövőben Irakba látogat, a parlamentben pedig Juhász javaslatára november 15-én szavaznak a kérdésről. Az ellenzék eközben ellenállni látszik a külpolitikai nyomásnak is: Orbán Viktor volt miniszterelnök, a FIDESZ-MPSZ elnöke a közakaratra hivatkozva hárította el Tony Blair brit kormányfő magyar misszió hosszabbításának támogatására vonatkozó telefonos kérését. A kabinetnek így mindenképp számolnia kell azzal a valószínű forgatókönyvvel, hogy javaslata a parlamentben elbukik, már csak azért is, mert Juhász bejelentette: nem tervez újabb egyeztetéseket. A kabinet a jelek szerint azonban számol a parlamenti szavazás kedvezőtlen kimenetelével, és nagyobb presztízsveszteséggel, esetleg nyertesként is kikerülhet a politikai helyzetből.

Érvek és ellenérvek a mandátum március 31-ig való hosszabbítása mellett és ellen