Vannak határok - a népszavazási kampányról

A Gyurcsány-Hiller páros számára a lehető legrosszabb pillanatban jött a népszavazás. Az MSZP éppen csak, hogy lendületet vett, amikor egy látszólag megoldhatatlan feladat elé került a csodavárás miatt amúgy is komoly kihívások előtt álló kormányfő és pártelnök. A népszavazási kérdések ugyanis egyértelműen a Fidesznek kedveztek, kérdéses csak a részvételi hajlandóság volt. A kettős állampolgárság ügyében a nemzeti húrok pengetése értelemszerűen a párt számára testhezálló feladat volt. Meglepő módon azonban az egészségügyi magánosítás kérdésében sokkal könnyebb dolga volt Orbán Viktor csapatának.

A Gyurcsány-Hiller páros számára a lehető legrosszabb pillanatban jött a népszavazás.

Az MSZP éppen csak, hogy lendületet vett, amikor egy látszólag megoldhatatlan feladat elé került a csodavárás miatt amúgy is komoly kihívások előtt álló kormányfő és pártelnök. A népszavazási kérdések ugyanis egyértelműen a Fidesznek kedveztek, kérdéses csak a részvételi hajlandóság volt. A kettős állampolgárság ügyében a nemzeti húrok pengetése értelemszerűen a párt számára testhezálló feladat volt. Meglepő módon azonban az egészségügyi magánosítás kérdésében sokkal könnyebb dolga volt Orbán Viktor csapatának.

A Fidesz kormányon jött rá arra, hogy a magyar választók gondolkodását még mindig a "létező" szocializmus negyven éve alatt erőszakolt tévképzetek határozzák meg. Ilyen tévképzet az, hogy az állam mindenható, minden problémát megold, a költségvetés feneketlen zsák, amelyben úgy terem a pénz, mint a kert végében a parlagfű, a magántulajdon és a profit pedig a Sátántól (régebben: a haldokló imperializmustól) való bűnös dolog. A Fidesz ezért felhagyott azzal a kísérletezéssel, hogy a tévképzeteket eltüntesse az emberek fejéből, ehelyett inkább politikáján változtatott, hogy igazodjon a választók elvárásaihoz. Ekkortól datálható a Fidesz baloldali fordulata, amely mára odáig fordult, hogy a kommunista párttal karöltve kampányolt a szocialista tévképzetek mellett.

Kampánystratégiáját mindkét oldal a félelemkeltésre építette. A kormányoldal a határon túlról beözönlő, munkahelyet és nyugdíjat elorozó százezrekkel riogatott. A Fidesz pedig az egészségügyet felfaló karvalytőkével, szép kórházainkat felvásárló szaúdi olajsejkekkel rémisztgetett. (Csurka István szerint ellenben az izraeliek akarják megvenni kórházainkat, így az igen mellett kampányolók súlyos arab-izraeli konfliktust vetítettek előre a magyar egészségügyben.)

A Fidesz olyannyira magabiztos volt, hogy az egészségügyi magánosítás elleni kampány első emberének azt a Mikola Istvánt állította, aki pár éve még maga is egy egészségügyi magánvállalkozás tulajdonosa volt. Mindent elárult a magyar politika színvonaláról az, amikor a nemrégiben még profitorientált Mikola vad szélsőbalos retorikával kelt ki a profit ellen.

Mivel az egészségügyi kérdésben a Fidesznek csak annyi dolga volt, hogy a meglévő szocialista téveszméket erősítse, és rájátsszon a magyar közvélemény antikapitalista érzelmeire (a hálapénz hazájában működik "az egészség nem üzlet" szlogen), így kampányát a kettős állampolgárságra összpontosította.

A megfogalmazott politikai üzenetek (összefogás, testvériség stb.), a kampány eszközei (a blikkesített kampányújság, az óriásplakátok, a televíziós hirdetések), a nagyszámú, politikán kívüli megszólaló (Gregor Józseftől a Fradi-Újpest összeborulásig) tekintetében a Fidesz professzionális kampányt csinált. A feltett kérdést érzelmi szintre emelte, ahol nehéz vitázni. Gesztusokat tett a baloldali szavazók felé, saját szélsőségeseit igyekezett visszafogni (csak a közszolgálati Kondor Katalin aljanépezett és a reaktivált Für Lajos hazaárulózott). Ebben a kampányban is megmutatkozott, hogy a jobboldali média milyen hatékony kiszolgálója a Fidesz kampányainak. A párt kampányának legellenszenvesebb és kontraproduktív eleme az egyházak aktivizálása, a hit és a politika leplezetlen összekapcsolása volt.

Az MSZP szokásos formáját hozta. Az indulás még lendületesre sikeredett, hiszen mind a pártelnök, mind a kormányfő egyértelművé tette álláspontját: 2x nem. Aztán mindketten visszavonultak: Gyurcsány Ferenc lebegtette álláspontját, Hiller István hátrébb vonta magát a kampányból, hogy aztán az utolsó héten mindketten visszatérjenek.

Komoly zavart okozott a baloldali szavazók körében, hogy néhány (ex)szocialista politikus látványosan szembefordult a Gyurcsány-Hiller párossal. Igen melletti kampányukat inkább személyes érdekek, mint elvi meggyőződések motiválták. Németh Miklós elérkezettnek látta az időt, hogy bosszút álljon pártján, amiért 2002-ben nem őt jelölte kormányfőnek. Szili Katalin gesztust tett a jobboldali szavazóknak, hogy megőrizze a körükben meglévő népszerűségét, és így is alátámassza köztársasági elnöki ambícióit. A társadalompolitikai tagozat tagjai pedig ezt az alkalmat is megragadták, hogy bekerüljenek a médiába. Szereplésük azonban jelentősen rontotta az MSZP kampányának hatékonyságát.

A nem-kampány üzeneteit ("felelős döntés", tájékoztatás a következményekről, a népszavazási kérdések átfogalmazása, az igenpárti Fidesz-politikusok szembesítése fél évvel korábbi önmagukkal) jól kitalálták. Ám az alkalmazott kampányeszközök ugyanolyan avíttak és rossz minőségűek voltak, mint korábban. A kampányújság hatását csökkentette a székelyudvarhelyi nyomdabotrány, az óriásplakátokon látható fotó inkább ijesztette a nézőt, mintsem meggyőzte. A szocialista pártnak ideje elgondolkodni a teljes arculatváltáson. A kormányoldal alig tudott felmutatni mellette kampányoló civil szereplőt, az MSZP meghatározó politikusai mintha szabotálták volna a kampányt. Jellemző, hogy az egészségügyi privatizáció melletti legjobb és leghatásosabb érveket az MDF-es Gémesi György mondta el a pártelnökök vitájában.

Az MSZP több ziccert is kihagyott (Simicska fenyegetőzése, Mikola cégügyei, szocialista aktivisták bántalmazásai stb.). A két kormánypárt között gyakorlatilag semmilyen koordináció nem volt, amit jól mutatott a pártelnöki vitában Kuncze Gábor és Hiller István nem egymást erősítő, hanem egymástól elbeszélő szereplése. Mindent összevetve az MSZP, az SZDSZ és a kormány kampánya felemásra sikeredett, a kampányból minden szempontból többet lehetett volna kihozni. De az eredmények láttán a Gyurcsány-Hiller páros fellélegezhetett.

A népszavazás kudarca megmutatta, hogy a Fidesz elnöke elszámolta magát. A párt és elnökének lehetőségei sem korlátlanok, számukra is vannak határok. De a kudarc mellett sikert is hozott a népszavazás a Fidesznek. A párt ismét bemozgathatta lelkes szavazótáborát, megakasztotta a gyurcsányi lendületet, és két hónap után újból magához ragadta a kezdeményezést.


Gyurcsány Ferenc: "A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották."

Hiller István: "Győzött a józan ész."

Orbán Viktor: "Győztek az igenek, a népszavazás érvényes volt."

Kuncze Gábor: "A népszavazás végletekig megosztotta Magyarországot."

Dávid Ibolya: "Ezeket a kérdéseket nem népszavazáson, hanem a parlamentben kell eldönteni."

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő