2004 - a kampányok éve
2004 után 2005-ben is folytatódik a pártok aktív szereplése, immár egyre komolyabban a nagy, 2006-os megmérettetésre készülve. Különösen akkor, ha Gyurcsány Ferenc nem csupán a lendületet, de a választási győzelem lehetőségét is megpróbálja megadni az MSZP-nek. A FIDESZ érdeke, hogy saját gyenge pontjainak kiiktatásával készüljön 2006-ra. Gyurcsány Ferenc 2004-ben aktivizálta Orbán Viktort, Orbán Viktor pedig még aktívabbá teszi majd Gyurcsány Ferencet. A probléma és a pártok szempontjából még megoldandó kérdés csupán annyi, hogy miközben a politika nagyon magas fordulatszámon pörgött 2004-ben, a választóknak kevesebb, mint a felét tudta mozgósítani.
HÍR: Magyarországon 2004. június 13-án Európai Parlamenti választások zajlottak. A választás az MSZP-n kívül minden párt számára sikert hozott.: A FIDESZ-MPSZ 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF 1 mandátumot szerzett. Az eredményeket követő politikai válság következtében augusztus 19-én Medgyessy Péter kormányfő kilátásba helyezte lemondását, majd augusztus 25-én ténylegesen lemondott. Ugyanezen a napon tartotta kormányfő-jelölő kongresszusát az MSZP, ahol Gyurcsány Ferencet választotta miniszterelnöknek a párt. A választást intenzív, a nyilvánosság előtt zajló kampány előzte meg. Ugyanígy az MSZP tisztújító kongresszusa előtt is egy kampánynak lehettünk szemtanúi, melyben a négy versenyben maradt pártelnök-jelölt: Hiller István, Lamperth Mónika, Toller László és Szekeres Imre az ország több pontján tartott kampányrendezvényeken együttesen ismertette programját a párttagokkal és a szélesebb nyilvánossággal. Az október 15-én tartott rendezvényen végül Hiller Istvánt választották pártelnöknek. November 14-én és 28-án időközi országgyűlést tartottak a soproni és szécsényi választókörzetekben, ám minden esetben 35% alatt maradt a választási részvétel, és Sopronban második alkalommal is érvénytelen volt a választás. Az időközi választások kampányának intenzitását mutatja, hogy több kifogás is felmerült annak jogszerűségét illetően. Az MSZP soproni jelöltje, Kránitz László visszalépett, mikor kiderült, hogy vásárlási utalványokat osztogatott nyugdíjasoknak; ellenfele, Firtl Mátyás DVD-lejátszókat adományozott állami óvodáknak, míg a szécsényi fideszes jelölt, Nagy Andor sajtóértesülések szerint ismerőseivel szállíttatta a szavazóhelységekbe választókörzete roma szavazóit. December 5-én ügydöntő népszavazás volt Magyarországon, melyben az egészségügy privatizációjával és a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésekben dönthettek a választók. Bár a privatizációs szavazást a Munkáspárt, a kettős állampolgársággal kapcsolatos szavazást pedig a Magyarok Világszövetsége képviselte, a választást hosszú kampány előzte meg, melyben minden parlamenti párt részt vett. Az MSZP és az SZDSZ a kórházprivatizáció leállítása és a kettős állampolgárság ellen, A FIDESZ azok mellett, az MDF pedig a kettős állampolgárság mellett az egészségügyi privatizáció leállítása ellen igyekezett szavazóit mozgósítani. Az Országos Választási Bizottság közleménye szerint a választás egyik kérdésben sem volt eredményes, ám a Legfelsőbb Bíróság szeptember 17-én megsemmisítette 1139 választókerület eredményeit. Az Európai Parlamenti választáson a részvétel 38,5%-os, a kettős népszavazás esetében 37, 46%-os volt.
ELEMZÉS:
2004-ben szinte egymásba értek a politikai kampányok Magyarországon. Szinte fellélegezni sem volt idő azután, hogy az ország az Európai Unió tagja lett, és képviselőket választhatott az Európai Parlamentbe, szinte még el sem foglalták helyüket a brüsszeli magyar delegáltak, amikor augusztusban megbukott a magyar kormány. Ezt követően a nagyobbik kormánypártban a miniszterelnöki és a pártelnöki pozíciókért vívott belső küzdelmeket kísérhettük figyelemmel. Az év végére a népszavazással kapcsolatos közéleti csata biztosította, hogy 2004. valóban a kampányok jegyében teljen. Olyannyira, hogy az európai uniós csatlakozás 15 éve várt napja talán a legkevésbé emlékezetes eseményévé vált a magunk mögött hagyott esztendőnek. Sőt, a május 1-i csatlakozás is csupán állomás volt a 2004-es kampányok első fordulója, az európai parlamenti választás előtti küzdelemben.
A 2004-es - európai parlamenti választási, miniszterelnök-jelölti, MSZP-elnöki és népszavazási - kampányok során a Fidesz-MPSZ célja az volt, hogy megőrizze és erősítse 2003-ban megszerzett előnyét az MSZP-vel szemben, amelynek célja pedig éppen az volt, hogy a számára kedvezőtlen folyamatokat megállítsa és megfordítsa. Az Országgyűlés két kis pártja, a kormánypárti SZDSZ és az ellenzéki MDF eközben az önállóságért, a túlélésért küzdött. A 2004-es esztendő akadályát sikeresen vették, hiszen mindketten átlépték az európai parlamenti választás 5 százalékos bejutási küszöbét.
Kampány az európai parlamenti helyekért
Az európai parlamenti választás, illetve az azt megelőző kampány jelentős mértékben meghatározta 2004 eseményeit. Az SZDSZ-nek liberális identitást középpontba állító üzeneteivel ekkor sikerült kilépnie a koalíciós kormányzás szürkeségéből, és a választók honorálták is erőfeszítéseit: a párt két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. Az MDF az EP-választás előtt tette látványossá önállósodási törekvéseit, kilépési szándékát a Fidesz árnyékából. A korábban egy-két százalékos támogatottságot felmutatni képes párt önállóan juttatott képviselőt az EP-be. Az MDF sikere azonban nehéz feladat elé állította Dávid Ibolyát, a párt elnökét. Minden korábbinál élesebbé vált a vita az MDF függetlenségét támogatók és az MDF csendes Fidesz mellé sorolását támogatók között. A vita a parlamenti frakció szétszakadásával, és a függetlenséget baloldali, az MSZP irányába tett fordulatként értékelő pártalapító Lezsák Sándor kiválásával szakadt meg. A Fidesz egyértelműen rögzítette a legerősebb pozícióját a pártok között az EP-választáson megszerezett győzelmével, amely az ellenzéki párt politikusai szerint a választóknak a kormányról mondott lesújtó véleménye volt egyben. Orbán Viktor, a párt elnöke a győzelemmel pedig elérte, hogy immár fel se vetődjön személyes felelőssége a 2002-es országgyűlési választásokon elszenvedett váratlan kudarcban. Ráadásul az európai parlamenti választás előtt a párt a "Nemzeti Petíció" nevű aláírásgyűjtési kampányával megmozgatta aktivistáit, és ezúttal úgy lépett az utcára, hogy az sokkal inkább vált a párt hasznára, mint a polgári körök akciói idején. A "Nemzeti Petíció" követelései jól mutatták, hogy a Fidesz végleg maga mögött kívánta hagyni a baloldali-jobboldali megkülönböztetést. Célja az volt, hogy meghódítsa az állami gondoskodásban hívő társadalom MSZP-szavazóit is, követelései így a privatizáció, az áremelések és a bankárkormány ellen fogalmazódtak meg.
Miniszterelnöki és pártelnöki kampányok
Az európai parlamenti választás egyetlen vesztese a Magyar Szocialista Párt volt, amelynek a rosszul végigvitt kampány után nem csupán egy előrehozott őszi tisztújítással, de a miniszterelnök-váltással is szembe kellett néznie. A kisebbik koalíciós partnerrel konfrontálódó Medgyessy Péter miniszterelnök 2003-ban még számíthatott az MSZP támogatására, 2004. nyarának végén azonban a szocialisták egyik pillanatról a másikra hátráltak ki a kormányfő mögül.
Gyurcsány Ferenc - aki még Medgyessy Péternek felajánlotta, hogy távozik az ifjúsági és sporttárca éléről - úgy jött, mintha menne. Miközben esetleges kormányból való távozásának hírével kampányszerűen végigjárta a sajtót, programot hirdetett. Ezzel a szocialista politikusoktól szokatlanul tudatos kommunikációval jelezte: más lesz a kormányzati stílus, ha ő lesz a miniszterelnök. Az MSZP tagságát meggyőzve, nagy különbséggel jelöltette magát miniszterelnöknek, miközben a Kovács László-féle pártvezetés az inkább szürke hivatalnoknak tűnő Kiss Péter kancelláriaminiszter mellé állt. Ez a döntésük meg is pecsételte sorsukat, hiszen a miniszterelnök-váltást és a Gyurcsány-kormány megalakulását csak hetekkel követte az MSZP tisztújító kongresszusa, ahol Hiller Istvánt, a Gyurcsány Ferenccel közismerten jó kapcsolatban lévő kulturális minisztert választották elnökké.
Míg az MSZP korábban akkor volt nyitott, amikor nem kellett volna világgá kürtölni a párton belüli feszültségeket, addig a tisztújítás előtti időszak egyik fontos, a nyilvánosság elé is vitt eseménye volt a pártelnökök országjáró kampánya.
A Gyurcsány-Hiller páros tevékenységének középpontjában a lendület állt, amely nem csupán szlogenje volt az új kormánynak és az új MSZP-nek, de kommunikációs módszere is. A kommunikációs teret addig szinte korlátlanul uraló Fidesz összezavarodott, és teljesen átengedte a terepet a rendkívül aktívan fellépő Gyurcsánynak, akinek személyében a baloldal megtalálni vélte saját karizmatikus vezetőjét. A szocialisták megnövekedett önbizalomról, határozottságról és markáns baloldaliságról beszéltek, ám eközben az MSZP-t éppúgy, mint a többi pártot váratlanul és felkészületlenül érte a két kérdésben kiírt népszavazás.
Népszavazási kampány
A Munkáspárt által kezdeményezett, a kórház-privatizáció leállítását követelő és a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, a határon túli magyaroknak kettős állampolgárságot követelő népszavazás volt az új MSZP és az időközben kissé elkényelmesedett Fidesz következő összecsapása. A rövid, ám annál intenzívebb kéthónapos kampányt kimondatlanul is a 2006-os országgyűlési választások egyik próbájának tekintették a pártok, még akkor is, ha tudható volt, hogy a népszavazások eddig kevéssé mozgatták meg a magyar szavazókat. A december 5-i népszavazás kampánya azonban - ha az 50 százalék alatti részvételi arányban emlékeztetett is a NATO-val, illetve az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazásokra - gyökeresen más hangulatot teremtett az országban. A nyilvánosságban a vita a kórház-privatizáció leállítására és a kettős állampolgárságra egyaránt igent mondó Fidesz, és a mindkét kérdésben a nem-szavazat mellé álló MSZP között zajlott le. A két kisebbik párt véleménye alig hallatszott ki a két nagy érvei mögül. A népszavazás körüli vita december 5. után sem záródott le, hiszen az alacsony részvétel miatt eredménytelennek kihirdetett szavazást a Fidesz az igen szavazatok, az MSZP pedig a felelős döntés győzelmeként értelmezte. A Legfelsőbb Bíróság ugyan elrendelte a szavazatok újraszámlálását több mint ezer szavazókörben, de bármi is lesz a végleges eredmény vagy eredménytelenség, azt a szembenálló pártok saját győzelmükként értelmezik majd. A népszavazási kampány hevében az már szinte fel sem tűnt, hogy az Európai Parlamentbe delegált két fideszes képviselő választókörzetében időközi országgyűlési választásokat tartottak, amelyek során bebizonyosodott, hogy a nagyobbik ellenzéki pártnak erősebb az alacsonyabb érdeklődést kiváltó időközi választásokon aktivizálható szavazótábora.
