Ki nyert?

A jelenlegi referendum kapcsán nyilvánvalóvá vált: nem a népszavazások miatt kampányolnak a politikai erők, hanem a népszavazás maga vált kampányeszközzé. Olyan fegyver a potenciális kezdeményezők kezében, amellyel jelentős időre át lehet alakítani a belpolitikai viták szerkezetét, meg lehet határozni a választók, az ország közhangulatát, még akkor is, ha a részvételi arány és az ebből következő eredménytelenség azt bizonyítja, hogy a pártok befolyásolási képessége korlátozott.

HÍR: December 5-én ügydöntő népszavazást tartottak két kérdésben. A választópolgárok két kérdésben szavazhattak. Dönthettek egyrészt arról, hogy a határon túl élő magyarok kaphassanak-e könnyített módon állampolgárságot, másrészt arról, hogy törvényileg tiltott legyen-e az egészségügyi intézmények magántulajdonba adása. A kettős népszavazáson a választók csupán 37,5 százaléka vett részt, és egyik kérdésben sem jött össze a döntéshez minimálisan szükséges 2 millió 600 azonos szavazat (a szavazásra jogosultak 25%-a plusz egy szavazat), így a referendum mindkét kérdésben eredménytelen volt. A kórházprivatizáció megakadályozása kérdésében 65% lett az "Igen" és 35% a "Nem" válaszok aránya. A kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotását a választók 51,5% -a támogatta, és 48,5%-a ellenezte.

December 5-én a vezető politikusok és a referendum kezdeményezői is kommentálták az eredményeket. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a népszavazás eredményhirdetését követően kijelentette, hogy a népszavazási kezdeményezés elbukott, így szerinte a kezdeményezők és a támogatók kudarca világos. Gyurcsány Ferenc sajnálkozását fejezte ki, hogy a kezdeményezések nem maradtak meg annak, aminek indultak, azaz két szélsőséges és radikális szervezet akciójának. A miniszterelnök úgy vélte: a Fidesz-MPSZ szövetséget kötött a Munkáspárttal és a Magyarok Világszövetségével, hogy néhány százaléknyi szavazatot szerezzen. Gyurcsány Ferenc azt is leszögezte, hogy a népszavazásnak nyertese nincs, felelőse pedig a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége, valamint az őket támogató Fidesz-MPSZ. A miniszterelnök végül hozzátette: a politikusok feladata, hogy visszahozzák a politikát az Országgyűlésbe, és olyan megoldásokat találjanak a határon túli magyarok életének könnyebbé tételére, amelyeket a többség is elfogad. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnökének véleménye szerint a népszavazás eredménye azt igazolja, hogy az emberek körében hatalmas a létbizonytalanság. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kórház-privatizációval kapcsolatos döntés Budapesten eredményes volt és sikeres is, ezért szerinte a budapestiektől a fővárosi önkormányzat kötelező erejű kérést kapott arra, hogy ne adja el a fővárosi kórházakat. Orbán a népszavazás egészét értékelve kijelentette, hogy a referendumon az igenek voltak többségben a nemekkel szemben. Hangsúlyozta azt is, hogy a népszavazási eredményeket nem pártkérdésként ítéli meg. A Fidesz-MPSZ elnöke a referendumot kezdeményezőknek azt ajánlotta, hogy a 38 százalékos részvételt ne tartsák kudarcnak. Hiller István, az MSZP elnöke arra kérte Pokorni Zoltánt, a Fidesz-MPSZ alelnökét: ne a kettészakítás, ne a megosztás, ne az ellentétek szítása érdekében, hanem az ügy rendezése érdekében gondolkodjanak, és gondolják végig az MSZP által ajánlott Szülőföld-Programot is. Pokorni Zoltán válaszul azt hangsúlyozta: egyetértést kell a keresni a kérdésben, mert "a magyar társadalomban nem a félelmek voltak az erősebbek, nem a riadalom volt az erősebb, hanem az összefogásra való képesség". Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a magyar politikának alkotmányban foglalt kötelessége törődni a határon túli magyarokkal, és tenni a sorsuk jobbítása érdekében, ezen pedig nem változtatott a népszavazás. Dávid Ibolya, az MDF elnöke pártja nevében azt kezdeményezte, hogy a parlamenti pártok és a határon túli magyarok szervezetei kezdjenek párbeszédet a jelenlegi helyzet megoldása érdekében. Dávid Ibolya kiemelte: meg kell oldani közjogi értelemben is a határon túli magyaroknak az anyaországhoz való kapcsolatát. Másnap a parlamentben az MDF elnöke javasolta: 2005. március 15-ig alkossa meg az Országgyűlés a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt, vagy ha erre nem képes, akkor inkább oszlassa fel önmagát.

A népszavazás kérdései és eredménye

(forrás: Országos Választási Bizottság)

ELEMZÉS:

A népszavazás eredményének értékelése

A hetek óta népszavazási lázban égő pártok és szervezetek szinte mindegyike saját véleményét érzi igazolva. De valójában van-e győztese a népszavazásnak?

A népszavazás eredménytelen volt, így jogilag sem a kezdeményezők és támogatók, sem az ellenzők nem tekinthetők nyertesnek, az Országgyűlésnek pedig nincs törvényalkotási kötelezettsége egyik ügyben sem. Ki-ki saját szája íze szerint értékeli az eredményt.

A mindkét kérdést támogató nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz-MPSZ azt hangsúlyozta: arra a népszavazáson az "igen" szavazatok kerültek többségbe. Orbán Viktor máris követelte a kettős állampolgárságról szóló törvény előkészítését, valamint a kórház-privatizáció leállítását. A pártelnök az alacsony részvételt az elmúlt két és fél év növekvő létbizonytalanságával igyekezett magyarázni, és a népszavazási eredmények tükrében a létbizonytalanság csökkentésére alkalmatlan jövő évi költségvetés újragondolását javasolta a kormánynak. Mivel ugyanis a népszavazási kampány eddig minden figyelmet elvont a 2005-ös költségvetésről, a Fidesz-MPSZ úgy igyekszik újratematizálni a napi politikát, hogy megpróbálja az elkövetkezendő nehéz költségvetési évre irányítani a figyelmet. A népszavazási eredmények értékelését összekapcsolja a költségvetési vitával, azaz az eredményből kívánja levezetni a költségvetési tervezet módosításának szükségességét.

A népszavazási kérdésekre nemleges választ adó nagyobbik kormánypárt, az MSZP a referendum eredménytelensége miatt érezheti magát győztesnek, különösen azután, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a népszavazást megelőző televíziós vitában a felelős távolmaradásra szólította fel a választókat. Az MSZP értékelése szerint ezzel együtt nincs győztes, csak felelős, mégpedig a magyar jobboldal, amely kormány olvasatában szélsőségesekkel szövetkezik és populista politikai folytat.

A kis pártok, csakúgy, mint a kampány során, most sem tudtak kilépni a nagyobb politikai erők árnyékából. A kisebbik kormánypárt, az SZDSZ az emberek racionálisabb politika iránti vágyát látja az eredményben mondván: a polgárok nem akartak olyan kérdésekben dönteni, amelyek rosszak, és következményeik nehezen mérhetők fel. A kisebbik ellenzéki párt, az MDF pedig az Országgyűlés felelősségét vetette fel, továbbá sokadszor próbálta tudatosítani a tényt, hogy egyedül ő nyújtott be törvényjavaslatot a kettős állampolgárság kérdésének megoldására.

A referendumot kezdeményező szervezetek közül a Munkáspárt elégedett, hiszen a kórház-privatizáció leállítását kis híján sikerül elérnie. A Magyarok Világszövetsége azonban hiába jelentette be, hogy a csatát megnyerte, kudarcát nyilvánvalóvá teszi a viszonylag nagy számú "nem" szavazat. A két szervezet nem veszítette kedvét, sőt, máris közölték, hogy nem adják fel, és újabb népszavazás kezdeményezésére készülnek.

A népszavazás tanulságai

Annak ellenére zárult eredmény nélkül a referendum, hogy egy népszavazáshoz képest szokatlanul aktív és megosztó kampányt folytattak a pártok. A kampány elsősorban a kettős állampolgárságról szólt, mégis a kórház-privatizációs kérdésben mutatkoztak sikeresebbnek a kezdeményezők. Amíg a privatizáció kérdése már évek óta napirenden volt, a kettős állampolgárság kérdéséről az utóbbi egy-két hónapot kivéve nem folyt politikai vita. A másik oka annak, hogy a kórház-privatizációval kapcsolatban majdnem eredményes döntés született, hogy felmérések alapján a magyar lakosságot érdeklő témák között folyamatosan vezető helyen szerepel az egészségügy, míg a határon túli magyarság ügye a lista végén helyezkedik el. A kampányban végül az emberek jóléti sovinizmusára apelláló materiális érvek győzedelmeskedtek, a lakosság különösen a kórház-privatizáció kapcsán érezte úgy, az ő saját pénztárcáját is érzékenyen érintenék a változások.