Feketén - fehéren

Az évértékelések megfeleltek a pártok évközben mutatott kommunikációs gyakorlatának. A politikusok pártállástól függően feketének, vagy fehérnek látták 2004-et, és az év eseményei közül mindenki a saját ideológiáját alátámasztó történéseket emelte ki. A pártokat ugyanakkor elbizonytalanította a politika-ellenesség növekvő mértéke, és ennek megítélése kapcsán némi konszenzus is kialakult. Ez az egyetértés azonban valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy Magyarországon a kétpárti rendszerekre jellemző konfliktusos demokrácia-modellt, a sokpárti rendszerekre jellemző konszenzusos demokrácia-modell váltsa fel.

HÍR: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 22-i évértékelő beszédében kijelentette: a politikai elitnek nincs oka büszkének lennie magára, mert az idei évben az emberek jobban teljesítettek, mint választott vezetőik. A miniszterelnök szerint 2004-ben a sebességváltás mellett befejeződött az irányváltás is, amely arról szólt, hogy választási ígéreteknek megfelelően - miután a Medgyessy-kormány teljesítette a szociális ígéreteknek a túlnyomó többségét - a Kormány a jövő felé fordul. Gyurcsány Ferenc szerint az év eredményei közül ki kell emelni kétkulcsos adórendszer, és az igazságosabb jövedelemelosztás megteremtését, az Európai Uniós tagságot, valamint a sorkötelezettség eltörlését. Hiller István, az MSZP elnöke évértékelésében kijelentette, hogy a 2004-es év a sebességváltás éve volt az MSZP számára, 2005 pedig a padlógáz éve lesz. A pártelnök hangsúlyozta, hogy az MSZP országgyűlési frakciója színvonalas munkájával a Gyurcsány-kormány biztos alapját jelenti. Az MSZP elnöke hozzátette, hogy pártjától nagyobb szervezettséget és fegyelmet, valamint kreativitást és több ötletet vár. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján a magyar történelem kiemelkedő évének nevezte a 2004-es esztendőt. Az SZDSZ elnöke hiányolta a politikai konszenzust a pártok között olyan alapkérdésekben, mint az adó- és egészségügyi reform, vagy mint a közigazgatási rendszer átalakítása. Kuncze Gábor 2004-et a liberálisok évének nevezte, mivel a párt számos programpontját teljesítette, így például a személyi jövedelemadó csökkentését, valamint a sorkötelezettség eltörlését. Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke szerint 2004 nem az emberek éve volt. Pokorni Zoltán szerint romlott a helyzet a mindennapi életviszonyokban és a Kormány nem volt képes érezhető pozitív változásokat elérni. A Fidesz-MPSZ alelnöke kiemelte, hogy nyolc éve először csökkent a reáljövedelem, ezzel együtt pedig romlott a családok, a fiatalok és a nyugdíjasok anyagi helyzete. Dávid Ibolya, az MDF elnöke december 21-i évértékelő sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz-MPSZ között alig van különbség. Az MDF elnöke leszögezte: új jobboldali politikára van szükség, melynek feladata, hogy kivezesse az országot a közéleti zsákutcából, valamint, hogy megváltoztassa a politikusok gondolkodását a közéleti felelősségről, és egészében egy új eszmeiséget tegyen vonzóbbá.

ELEMZÉS:
December végén minden fontosabb közéleti szereplő a nyilvánosság elé tárta a maga évértékelését. A megszólalók pozitívan értékelték az ország Európai Unióhoz való csatlakozását, negatívumként pedig a kampányokkal teletűzdelt 2004-es évre jellemző növekvő politikai szembenállást, és az alapvető kérdésekben megmutatkozó konszenzushiányt emelték ki. Utóbbira példáként szolgálnak parlamenti pártok által tartott évértékelések is, melyek alapján elmondható, hogy az ellentétes politikai oldalon álló politikusok nemcsak a jövőt látják teljesen más színben, hanem a 2004-es év eseményeit is.

A kormánypártok évértékelése

A nagyobbik kormánypárt, az MSZP évértékelő politikusai jelentek meg legtöbben a nyilvánosságban. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök összegezte az év eseményeit a Parlamentben december 20-án, majd két nap múlva Hiller István pártelnökkel tartott közös évértékelő sajtótájékoztatót, december 29-én az MSZP országgyűlési frakciója tette ugyanezt, december 30-án pedig a kormányszóvivő sorolta fel 2004 legfontosabb eredményeit. A megszólalók elsősorban az MSZP megújulásának és lendületének érzékeltetésére törekedtek. Ezt hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, amikor arról beszélt, hogy a Kormány a június 13-i európai parlamenti választáson világos figyelmeztetést kapott a választóktól és változtatott. Ezt emelte ki Hiller István is, amikor úgy fogalmazott, hogy pártja számára 2004 a sebességváltás éve volt. A szocialista vezetők nyilatkozataiból kitűnt: céljuk, hogy az MSZP-t a választók előtt a többi pártnál modernebb és sikeresebb politikai erőként jelenítsék meg. Ezt leginkább az MSZP-frakció évértékelése fejezte ki, amelyen elhangzott, hogy 2004-ben a meghaladott 20. század vívta utóvédharcait a 21. század új törekvéseivel. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, hogy a 20. század árnyéka volt a tavalyi évben minden, ami a határok és korlátok konzerválását, valamint a meghaladott eszmék felélesztését erősítette. A nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz-MPSZ decemberi népszavazással kapcsolatos álláspontjára utalva ezek közt említette az államhatalom mindenható szerepének felélesztésére vonatkozó törekvéseket, melyek privatizációellenes kampányhoz vezettek, és a nemzethez tartozás csak állampolgársággal lehetséges elismerését hirdették. Mindezek mellett a szocialisták a múlt év pozitív eredményeit hangsúlyozták: az Európai Unióhoz való csatlakozást, a négy százalékos gazdasági növekedést, a beruházások és export növekedését, valamint a minimálbér 57 ezer forintra történt felemelését.

A kisebbik kormánypárt, az SZDSZ a liberális politika sikereként aposztrofálta a 2004-es esztendőt. Kuncze Gábor pártelnök szerint a röviddel az uniós csatlakozás után tartott európai parlamenti választás végeredménye komoly siker volt a liberálisok számára, mivel a 7%-nál nagyobb szavazati arány és az elnyert két mandátum egyértelműen megerősítette az SZDSZ koalíción belüli és kormányban vállalt helyét. Az SZDSZ szerint ennek köszönhető, hogy a kormányzati munka dinamikusabb lett és az év második felében sorra születtek a liberálisok régóta hangoztatott céljait megvalósító intézkedések, mint például a személyi jövedelemadó csökkentése, a sorkatonaság eltörlése.

Az ellenzéki pártok évértékelése

A Fidesz-MPSZ a tavalyi év elején végrehajtott baloldali fordulatának, és a december 5-én tartott népszavazás tanulságainak megfelelően a szociális problémák hangsúlyozására koncentrált a 2004-es év értékelése során. A párt az Orbán Viktor által kiadott "létbizonytalanság"-jelszó szellemében azt emelte ki: létminimum alatt él a polgárok 20-25 százaléka, 1 millió 200 ezer idős él a nyugdíjas létminimum alatt, és a fiatalokat az otthonteremtési támogatás átalakítása sújtotta, nőtt a jövedelemkülönbség, mivel a legszegényebb 1 millió és a leggazdagabb 1 millió ember közt immár 8,5-szeres a különbség. A Fidesz-MPSZ-es politikusok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az államháztartás hiánya a tavalyi évben rendre nagyobb volt a kormány által tervezettnél, valamint az ország adósságállománya is nőtt.

A sokadik pártszakadását átélt kisebbik ellenzéki párt, az MDF évértékelése során olyan üzeneteket fogalmazott meg, melyek az európai parlamenti választás során egyszer már sikert hoztak számára. Dávid Ibolya párelnök ugyanis a két nagy pártot egybemosva, azok korrupciógyanús ügyeire utalva kijelentette, hogy az MDF kínálta modern konzervatív politika célja, hogy harmadik lehetőséget mutasson a "mindenható állam és az önző individualizmus között".

Amikor a politika önmagát minősíti

Az egymással szöges ellentétben álló évértékelések mellett volt egy tendencia 2004-ben, melyről hasonlóképpen vélekedtek a pártok. A múlt év választásaiból és közvélemény-kutatási eredményeiből a politika-elleneség növekedése biztosan kiolvasható: mindvégig alacsony maradt a politikai részvétel, fokozatosan csökkent a politikusok népszerűsége, és nőtt a pártot nem választó bizonytalan szavazók száma is. Ezt az eredményt valamennyi párt elismerte, és az okok keresése során nem hiányzott az egész politikai osztályra kiterjedő önkritika sem. A miniszterelnök kifejtette, hogy a politikai vitákat nem a méltányosság és a kölcsönös tisztelet jellemezte, a Fidesz-MPSZ a politika belterjességét kifogásolta, az SZDSZ a politikai párbeszéd hiányára hívta fel a figyelmet, az MDF pedig a magyar parlamenti demokrácia legszomorúbb esztendejének nevezte a tavalyi évet, azt állítva: az Országgyűlés annyi mulasztást, és alkotmánysértő hibát még egy esztendőben sem követett el, mint 2004-ben.