Gyurcsány a jobboldal térfelén játszik
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 6-án bejelentette, hogy a Kormány a Nemzeti Felelősség program keretében folytatja a december 5-én tartott népszavazás előtt útjára bocsátott Szülőföld-program megvalósítását, valamint március 31-ig kidolgozzák a nemzeti vízum bevezetésének részletes szabályait. A miniszterelnök elmondta, hogy a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik majd, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása miatt hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány Ferenc a program harmadik elemeként a magyar származásúak honosítási idejének lerövidítését ígérte. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy a program részeként, a szülőföldön maradást elősegítendő, a Kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Kasza József a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezeteinek szabadkai tanácskozásán jó tárgyalási alapnak minősítette a kormányfő kezdeményezését, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a kettős állampolgárság követeléséből a határon túli magyarok nem engedhetnek. Bugár Béla a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke kijelentette: a magyar Kormány által korábban előterjesztett Szülőföld-programról sem történtek érdemi tárgyalások, és Gyurcsány Ferenc mostani javaslatairól is csak a médiából értesültek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy nyilatkozott: az, hogy a magyar kormány szükségesnek tartotta valamilyen javaslat előterjesztését, azt igazolja, hogy a szabadkai tanácskozásnak van hatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának Fidesz-MPSZ-es elnöke szerint a Kormány a határon túli magyarok kettős állampolgárságra vonatkozó igényét semmiféle intézkedéssel nem tudja kiváltani. A Dávid Ibolya MDF-elnök által új nemzetpolitika kialakításáról kezdeményezett január 13-i négypárti egyeztetésen nem jutottak egyezségre a parlamenti pártok frakciói. Dávid Ibolya szerint egyetértésre kell jutni a nemzeti minimumban. Újhelyi István, az MSZP alelnöke közölte, hogy pártja elfogadja az MDF javaslatát, szerinte azonban ezt ki kell egészíteni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemzeti felelősségről szóló programjával. Kövér László, a Fidesz-MPSZ Országos Választmányának elnöke úgy vélte, hogy a négypárti tárgyalás alkalmatlan a nemzetpolitika megvitatására, és azt javasolta, hogy minél előbb hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, hogy annak a keretein belül, a határon túli magyar szervezetek igényeihez igazodva egyeztethessenek. Kövér László azt is közölte: ha a Kormány valamilyen konkrét ügyben megegyezik a határon túli magyarok képviselőivel, akkor annak megvalósítását a Fidesz-MPSZ nem akadályozza meg. Eörsi Mátyás, az SZDSZ országgyűlési képviselője szerint nincs szükség új nemzetpolitikára, hanem a jelenlegi rendszer hiányosságait kell kijavítani.
Hír: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 6-án bejelentette, hogy a Kormány a Nemzeti Felelősség program keretében folytatja a december 5-én tartott népszavazás előtt útjára bocsátott Szülőföld-program megvalósítását, valamint március 31-ig kidolgozzák a nemzeti vízum bevezetésének részletes szabályait. A miniszterelnök elmondta, hogy a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik majd, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása miatt hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány Ferenc a program harmadik elemeként a magyar származásúak honosítási idejének lerövidítését ígérte. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy a program részeként, a szülőföldön maradást elősegítendő, a Kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Kasza József a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezeteinek szabadkai tanácskozásán jó tárgyalási alapnak minősítette a kormányfő kezdeményezését, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a kettős állampolgárság követeléséből a határon túli magyarok nem engedhetnek. Bugár Béla a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke kijelentette: a magyar Kormány által korábban előterjesztett Szülőföld-programról sem történtek érdemi tárgyalások, és Gyurcsány Ferenc mostani javaslatairól is csak a médiából értesültek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy nyilatkozott: az, hogy a magyar kormány szükségesnek tartotta valamilyen javaslat előterjesztését, azt igazolja, hogy a szabadkai tanácskozásnak van hatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának Fidesz-MPSZ-es elnöke szerint a Kormány a határon túli magyarok kettős állampolgárságra vonatkozó igényét semmiféle intézkedéssel nem tudja kiváltani. A Dávid Ibolya MDF-elnök által új nemzetpolitika kialakításáról kezdeményezett január 13-i négypárti egyeztetésen nem jutottak egyezségre a parlamenti pártok frakciói. Dávid Ibolya szerint egyetértésre kell jutni a nemzeti minimumban. Újhelyi István, az MSZP alelnöke közölte, hogy pártja elfogadja az MDF javaslatát, szerinte azonban ezt ki kell egészíteni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemzeti felelősségről szóló programjával. Kövér László, a Fidesz-MPSZ Országos Választmányának elnöke úgy vélte, hogy a négypárti tárgyalás alkalmatlan a nemzetpolitika megvitatására, és azt javasolta, hogy minél előbb hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, hogy annak a keretein belül, a határon túli magyar szervezetek igényeihez igazodva egyeztethessenek. Kövér László azt is közölte: ha a Kormány valamilyen konkrét ügyben megegyezik a határon túli magyarok képviselőivel, akkor annak megvalósítását a Fidesz-MPSZ nem akadályozza meg. Eörsi Mátyás, az SZDSZ országgyűlési képviselője szerint nincs szükség új nemzetpolitikára, hanem a jelenlegi rendszer hiányosságait kell kijavítani.
Elemzés
A Gyurcsány-kormány megalakulásával az ellenzék nagyobbik pártja, a Fidesz-MPSZ elvesztette kezdeményező szerepét a magyar politikában. A kormányoldal napról-napra áll elő olyan új ügyekkel, amelyek az elsőbbséget biztosítják számára a nyilvánosságban. Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatási adatainak tanúsága szerint ezzel a módszerrel sikerült kiegyenlíteni a két nagy párt közötti versenyt. A kormányoldal olyan ügyekben is markánsan megfogalmazta véleményét, amelyek korábban tabunak számítottak a baloldalon. Így komoly vita alakult ki az egyházak közéleti szerepvállalásáról, a december 5-i népszavazás kapcsán pedig a nemzetről és a határon túli magyar kisebbségről. Ezeket a témákat korábban kizárólag a jobboldal használta fel a politikai vitákban.
A Kormány taktikája a népszavazás után
A decemberi - az alacsony részvétel miatt hivatalosan is eredménytelenül végződött - népszavazás kényszerhelyzetbe hozta mind a Gyurcsány-kormányt, mind pedig a határon túli magyar pártokat. Bár a népszavazás eredménytelensége az Országgyűlést nem kötelezte törvényalkotásra a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdésében, az ellenzék a felszínen tartotta ezt a témát: Orbán Viktor az "igenek győzelmét" hangsúlyozva szembesítette a kormányoldalt adósságával. A kormányoldal viszont így arra kényszerült, hogy minél előbb megoldást találjon, és enyhítse a rossz hangulatúvá vált viszonyt a határon túli magyarok politikai szervezeteivel. Gyurcsány Ferenc a kihívásra a Nemzeti Felelősség Programjával választolt, amely a határon túli magyar szervezeteket hozta kényszerhelyzetbe. A Nemzeti Felelősség Programjának része a nemzeti vízum, a "határon túli magyar" fogalmának közjogi rögzítése, a honosítási eljárás felgyorsítása, valamint a magyar kisebbségek autonómia-törekvésének támogatása. A korábban meghirdetett Szülőföld Programban szereplő, elsősorban gazdasági támogatások célja pedig, hogy a határon túli magyarok otthoni boldogulását segítse. A "határon túli magyar" fogalmának közjogi rögzítésével a Kormány olyan útlevelet adna a határon túli magyaroknak, amely az uniós országokba is belépést biztosítana, ezért ezzel kapcsolatban még hosszadalmas tárgyalások várhatóak. A Nemzeti Felelősség Programja előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy a Kormány milyen megállapodásokra jut a szomszédos országokkal, valamint az Európai Unióval.
A szabadkai kezdeményezés
A népszavazás után egy hónappal határon túli magyar politikai vezetők között többé-kevésbé egyetértés mutatkozik abban, hogy a referendum kiszolgáltatta a témát a pártpolitikai vitáknak, ezért rossz irányba változtatta Magyarországnak a határon túli magyarokkal való viszonyát. Ugyancsak elítélően nyilatkoztak a Magyar Állandó értekezletről, a határon túli és a magyarországi politikai erők tanácskozásáról is, és Szabadkán mintegy ennek ellenében létrehozták azt a fórumot, ahová a magyarországi pártok nem kaptak meghívót. A határon túli magyar politikai erők továbbra is egyértelműen kiálltak a kettős állampolgárság mellett és elítélték azokat a magyarországi pártokat, amelyek nemmel való szavazásra, illetve a népszavazáson való távolmaradásra szólították fel a szavazókat. Miközben a január 7-én tartott szabadkai tanácskozáson a kormány Nemzeti Felelősség Programjáról érdemben nem nyilatkoztak, végül mégis egyeztettek Gyurcsány Ferenccel a Kormány kezdeményezéséről, miközben a kettős állampolgárság kérdése háttérbe szorult.
A Kormány irányít
Miközben a médiában az egymással tárgyaló határon túli magyarok és a miniszterelnök a népszavazás után feszültté vált helyzet megoldhatóságát hangsúlyozták, addig a kisebbik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum által kezdeményezett négypárti találkozó résztvevői megbeszélésük eredménytelenségéről számoltak be. Különösen látványossá tette az ellentéteket, hogy a fideszes Kövér László nem volt hajlandó kezet fogni a szocialista Újhelyi Istvánnal. A két esemény közötti különbség azt mutatta, hogy nem csupán a hangulat változott meg a népszavazás körüli hetekhez képest, de új lett a szereposztás is. Korábban az ellenzék vezető ereje, a Fidesz-MPSZ irányította a határon túli magyarokról szóló vitákat, most azonban a Kormányé lett a főszerep. Amíg korábban a határon túli magyar szervezetek inkább az ellenzék mellett álltak, addig az új helyzetben a kormányoldallal működnek együtt, hiszen saját politikai cselekvőképességüket is demonstrálniuk kell, és nem engedhetik meg maguknak, hogy véglegesen elmérgesedjen viszonyuk a kormánnyal.
Változó közhangulat
A népszavazás után egy hónappal ma már nem a kettős állampolgárság követelése a leginkább kiemelt téma a határon túli magyar politikával kapcsolatban. Az eredménytelen népszavazás után a Kormány átvette a kezdeményezést, és alternatívát tudott felmutatni a nemzeti kérdés jobboldali megközelítésével szemben. A Kormány által előterjesztett Nemzeti Felelősség Programja a kisebbségvédelmet állítja a középpontba, és igyekszik összhangot teremteni a baloldal ígért és lassan kibontakozó nemzetfelfogásával.
