Stratégiaváltás előtt a Fidesz
A Fidesz dilemmája az útkeresés. Az eddigi, nemzeti retorika és pártszervezés arra alkalmas volt, hogy megerősítse a párt törzsszavazói bázisát. Ám a "baloldali kaland", a jóléti populista retorika eddig nem hozott annyi szavazót a bizonytalanok és a kormánypártok kiábrándult támogatói közül, amennyivel a Fidesz nyugodtan várhatná a 2006-os választásokat. A két nagy párt között kiegyenlítődő verseny stratégiaváltás elé állította a Fideszt és Orbán Viktort is.
Hír: Sajtóinformációk szerint kényszerszabadságra küldték a Fidesz-frakció sajtóosztályát, miután konfliktus alakult ki Orbán Viktor és Áder János között. A vita oka Meszleny László, a Szentkirályi utca sajtófőnöke volt, akinek teljesítményével nem egyformán elégedettek a vezető fideszes politikusok. Ugyanakkor Orbán Viktor politikai szerepének, illetve a Fidesz-MPSZ politikájának újragondolására szólított fel Tamás Gáspár Miklós és Malgot István, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagja. A Fidesz kampányfőnöke Rogán Antal lett. A Fidesz vezető politikusai, valamint Orbán Viktor pártelnök is elismerték, hogy felvetődött a pártelnöki és a miniszterelnök-jelölti pozíció szétválasztása.
Elemzés
Az Orbán Viktor vezette nagyobbik ellenzéki párt a 2002-es országgyűlési választások elvesztése után Medgyessy Péter kudarcában "bízva" várta a 2006-os választásokat. Miután azonban az MSZP miniszterelnököt váltott a Fidesz hátrányba került az elődjénél lényegesen professzionálisabban és stratégikusabban fellépő Gyurcsány Ferenccel szemben. A közvélemény-kutatások szerint az MSZP lassan felzárkózik a Fidesz-MPSZ mellé, így az ellenzék várakozásaival szemben ismét nyílttá vált a verseny a két nagy párt között. Az ellenzéknek taktikát kell változtatnia.
A váltás kényszere feszültséget és belső konfliktusokat okozott a Fidesznél. Korábban csak elvétve láthattunk példát arra, hogy a párt vezetői közötti nézetkülönbségek kiszivárogtak volna, Orbán Viktor vezető szerepe és 2006-os miniszterelnöki jelöltsége pedig megkérdőjelezhetetlen volt. Orbán Viktor maga is erősítette a bizonytalanságot azzal, hogy olyan nyilatkozatokat tett, amelyek azt sugallták, esetleges visszavonulásán gondolkodik.
Immár nem csupán a baloldalon, de Orbán Viktor közvetlen környezetében is szóvá tették, hogy a pártelnök nem vesz részt a politikai vitákban, és csak olyan környezetben hajlandó megjelenni, ahol számíthat a közönség egyetértésére és támogatására. A Fidesz által egységesített jobboldalon belül eddig támadhatatlannak látszó Orbán Viktort az általa vezetett polgári kör tagjai bírálták, Tölgyessy Péter fideszes képviselő pedig a Fidesz válságáról beszélt. Ami pedig talán egy esélyes politikus számára a legnagyobb veszélyt jelenti, szóba került az esetleges utódlás kérdése is, vagyis hosszú évek után felmerült, hogy a Fidesznek Orbán Viktor után is működnie kell, különösen akkor, ha 2006-ban nem sikerül visszaszerezni a hatalmat a szocialistáktól.
A Fidesz a válságjelekre az MSZP-hez hasonlóan reagált: saját kommunikációját tette felelőssé a problémákért. A kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor pártelnök és Áder János, az országgyűlési frakció vezetője között a párt kommunikációs vezetőjének személyével és teljesítményével kapcsolatban alakult ki konfliktus. A két fideszes vezető között azonban mélyebbre nyúlnak a feszültségek, ugyanis a Fidesz 2003-as szövetséggé alakulásakor Orbán Viktor éppen azt a megyei pártszervezetet váltotta fel a választókerületi szervezetekkel, amelyet Áder János hozott létre. A választókerületek élére kinevezett helyi Fidesz-vezetők pedig a pártelnök, vagyis Orbán Viktor döntéseitől függnek, ráadásul a párton belül szintén vitát kiváltó polgári körök tagságának egy része, újonnan jöttként is pozíciókat kapott a Fidesz helyi szervezeteiben. Éppen ezt az egyszemélyi vezetést bírálta írásában Malgot István is, aki Orbán Viktorral együtt tagja a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. Szerinte az ilyen típusú, erősen hierarchizált, egy személy döntéseitől függő szervezet csak a "háborús" állapotok fenntartásával létezhet, ennek hiányában ugyanis éppen a vezető személye, illetve döntései válnak megkérdőjelezhetővé.
A Fidesz ugyanakkor igyekezett előnyt kovácsolni a hátrányból és a kiszivárgott információkból. Felvetődött ugyanis, hogy Orbán Viktor hamarosan távozik a Fidesz éléről, ez azonban korántsem a bukását jelenti, hanem azt, hogy nem pártelnökként, hanem miniszterelnök-jelöltként állhat szemben Gyurcsány Ferenccel. Ezzel egyszerre elkerülni igyekszik azt, hogy csupán az egyik pártelnökként jelenjen meg a nyilvánosság előtt, de ugyanakkor kihívói pozícióját is megerősíti, leegyszerűsítve a politikai versengést az ő és Gyurcsány Ferenc személye közötti választásra. Ez azonban stratégiaváltást követel meg, hiszen a Fidesz hárommillió szavazat megszerzését tűzte ki célul.
A december 5-i népszavazás eredménytelensége azt bizonyította a Fidesz mozgósító képessége korlátozott. 2006-ban magas részvétellel számolva a jelenleg rendelkezésre álló biztos, egy-másfél milliós szavazótábor nem lesz elegendő a győzelemhez. Ahhoz azonban, hogy a Fidesz ezen fordítani tudjon, és kit tudjon törni stabil és lelkes, ám mégis szűk táborából, jelenlegi, Medgyessy Péterre igazított stratégiája már nem elegendő. Kérdéses ugyanis, hogy eredményes lehet-e a Fidesz akkor, amikor a győzelmet a párthoz képest külső, vagyis tőlük független tényezőktől teszik függővé. Az ellenzéki pártnak két fő üzenete van: a Gyurcsány-kormány "dumakormány", a gazdaság pedig válságban van. Az előbbivel az a probléma, hogy a Gyurcsány-kormány ebben az ütemben haladva, 2006-ban egy olyan listát állíthat össze saját döntéseiből, amelyet éppúgy az ellenzéktől védendőnek állíthat be, mint Orbán Viktor 2002-ben a diákhitelt, a Széchenyi-tervet vagy az otthonteremtési programot. Vagyis, ha csak annyi történik a kampányban, hogy a Fidesz a kormányzati döntésekről azt állítja, hogy azok "csupán üres szavak", azzal is a kormányt erősíti, megint csak a kormány által "felkínált" témákban nyilvánul meg, miközben saját politikája háttérbe szorul.
