Februári pártpreferenciák (2005.)

A pártelnöki, illetve miniszterelnöki évértékelő beszédeket megelőző aktivizálódó politikai közegben a teljes választókorú népesség körében a kormányválság előtti szintre csökkent a politika, vagy legalábbis a pártok iránt közömbösnek tűnő, vagy egyszerűen elbizonytalanodott választópolgárok aránya, ugyanakkor ez nem hozott érdemi változást a pártpreferenciákban. A négy nagy kutatóintézet adatai szerint a választásra jogosultak harmadának nem ismert a pártpreferenciája, ennek a rétegnek mintegy a fele - azaz a választópolgárok több mint 15% - állítja, hogy biztosan nem menne szavazni egy most esedékes választáson.

A pártelnöki, illetve miniszterelnöki évértékelő beszédeket megelőző aktivizálódó politikai közegben a teljes választókorú népesség körében a kormányválság előtti szintre csökkent a politika, vagy legalábbis a pártok iránt közömbösnek tűnő, vagy egyszerűen elbizonytalanodott választópolgárok aránya, ugyanakkor ez nem hozott érdemi változást a pártpreferenciákban. A négy nagy kutatóintézet adatai szerint a választásra jogosultak harmadának nem ismert a pártpreferenciája, ennek a rétegnek mintegy a fele - azaz a választópolgárok több mint 15% - állítja, hogy biztosan nem menne szavazni egy most esedékes választáson.

A közvélemény-kutató cégek adatai közül a két nagy párt támogatottsága februárban csak a Gallup mérése szerint változott jelentősen. Eszerint az MSZP és a Fidesz-MPSZ ugyanolyan mértékben növelte népszerűségét, így a januári adatokhoz képest a két nagy párt támogatottsága közötti különbség nem változott. A többi kutató adatai szerint a nagy pártok támogatottsága nem változott, vagy kis mértékben csökkent.

A februári adatokból kitűnik, hogy a kis pártok közül csak az SZDSZ-nek lenne esélye egy aktuális választáson az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére. Igaz, 5 százalékos támogatottságot a teljes lakosság körében csak a Szonda Ipsos mért. A szabaddemokraták a Gallup és a Szonda Ipsos szerint némileg növelték támogatottságukat, ugyanez az 1-2 százalékos népszerűséggel bíró MDF-ről nem mondható el. A kisebbik ellenzéki párt esetében a legmagasabb támogatottságot a teljes lakosság körében a Századvég Tárki mérte, de ez is csupán 3 százalék.

A biztos szavazó pártválasztók körében az MSZP kis mértékben növelte támogatottságát, a közvélemény-kutató cégek közül egyedül a Medián regisztrált enyhe csökkenést. A nagyobbik kormánypárt így 38-41 százalékos eredményt ért el, a legnagyobb - 2 százalékos - növekedést a Századvég Tárki mérte.

A Szonda Ipsos kivételével a kutatóintézetek a Fidesz-MPSZ támogatásának visszaesését mérték, a Gallup szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a nagyobbik ellenzéki párt három százalékkal lett népszerűtlenebb. A Fidesz-MPSZ ennek ellenére is 4-13 százalékkal vezet az MSZP-hez képest.

A kisebbik koalíciós párt támogatottságát illetően eltérnek az egyes közvélemény-kutatócégek adatai. Míg a Szonda Ipsos és a Századvég Tárki mérései szerint az SZDSZ a szavazatok 6 százalékának megszerzésével bejutna az Országgyűlésbe, addig a Gallup és a Medián adatai azt mutatják, hogy a kisebbik kormánypárt nem lépné át a parlamenti küszöböt.

Nem változott lényegesen az MDF támogatottsága sem. Az MDF esetében a Gallup és a Századvég Tárki mérte a legmagasabb - 3 százalékos - népszerűséget, míg a Medián mindössze 1 százalékos támogatottságot regisztrált.