Márciusi pártpreferenciák (2005.)

A márciusban készült felmérések szerint a kormány és a miniszterelnök tevékenységének megítélése jelentősen romlott, Gyurcsány Ferencet pedig az előző hónapokhoz képest kevesebben tartják alkalmasnak a kormányfői szerepre. Ugyanakkor a kormány népszerűségének csökkenése nem okozott jelentős változást a pártok támogatottságában.

A márciusban készült felmérések szerint a kormány és a miniszterelnök tevékenységének megítélése jelentősen romlott, Gyurcsány Ferencet pedig az előző hónapokhoz képest kevesebben tartják alkalmasnak a kormányfői szerepre. Ugyanakkor a kormány népszerűségének csökkenése nem okozott jelentős változást a pártok támogatottságában.

A két nagy párt támogatottsága közötti különbség stabilizálódott márciusban. A közvélemény-kutató intézetek adatai szerint a Fidesz-MPSZ népszerűsége kis mértékben csökkent. Az MSZP támogatottságát illetően a kutatások vagy stagnálást, vagy enyhe csökkenést mutatnak. A teljes lakosság körében elvégzett felmérés szerint csak a két nagy párt jutna be biztosan az Országgyűlésbe, a kis pártok közül egyedül az SZDSZ közelíti meg, de nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A közvélemény-kutatási adatok szerint a kormánypártok egy aktuális választás esetén a szavazatok 27-31 százalékát, az ellenzéki pártok pedig 30-34 százalékát kapnák meg. Egyedül a Századvég-Tárki eredményei mutatják a koalíciós pártok előnyét. Mérésük szerint az MSZP és a Fidesz-MPSZ fej-fej mellett halad, az SZDSZ támogatottsága azonban nagyobb, mint az MDF-é.

Nem változott jelentősen azok aránya, akik biztosan nem mennének el választani, a megkérdezetteknek 15-16 százaléka maradna távol biztosan egy aktuális választáson. Nőtt azonban a bizonytalanok aránya, a februári adatokhoz képest 2-3 százalékkal többen nem tudták, vagy nem akarták megmondani, melyik pártra szavaznának. Így összességében a megkérdezettek 35-40 százalékának nem ismert a pártprefernciája.

A biztosan szavazó pártválasztók körében az MSZP támogatottsága két közvélemény-kutató cég mérései szerint változott csak jelentékenyen: a Gallup 3 százalékos népszerűség-emelkedést regisztrált, a Medián adatai viszont 5 százalékos csökkenést mutatnak. A gazdatüntetés és az ügynöktörvény vitája tehát nem befolyásolta érdemben a nagyobbik kormánypárt támogatottságát. Ugyanígy a Fidesz-MPSZ népszerűségére sem voltak különösebb hatással a felméréseket megelőző időszak eseményei. A nagyobbik ellenzéki párt esetében két kutató cég enyhe növekedést mért, a többi stagnálást, vagy enyhe csökkenést. Ez jelzi, hogy a tüntető gazdák oldalára álló Fidesz-MPSZ nem tudott politikai tőkét kovácsolni az agrárdemonstrációból, még akkor sem, ha a vidéki szavazók körében jóval népszerűbb a Fidesz-MPSZ, mint az MSZP.

A biztos szavazó pártválasztók körében végzett kutatás adatai szerint az SZDSZ egy márciusi választáson bejutott volna a parlamentbe. Három kutatóintézet adatai szerint a kisebbik kormánypárt 5-6 százalékos támogatottsággal rendelkezik, egyedül a Gallup mért a parlamenti küszöb alatti értéket. Az MDF viszont a biztosan választó pártválasztók körében sem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. A Gallup 3 százalékos népszerűséget regisztrált, a többi kutató cég 2 százalékot. Márciusban a kisebbik ellenzéki párt semmilyen komolyabb közérdeklődésre számot tartó eseménynek nem volt részese. Noha a Medián márciusi adatai szerint Dávid Ibolya a legnépszerűbb magyar politikus, a pártelnök népszerűsége továbbra sem képes emelni pártja támogatottságát.