A "száz lépés" politikája - utolsó lehetőség?
Április 24-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilenc miniszterével tartott munkamegbeszélést Gödön. A megbeszélésen csupán Somogyi Ferenc külügyminiszter nem volt ott. A zártkörű tanácskozáson részt vett Hiller István, az MSZP elnöke és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A kormánytagok a "száz lépés" politikájaként meghirdetett program részleteiről egyeztetnek. László Boglár kormányszóvivő elmondása szerint a Kormány szándéka egy olyan igazságosabb Magyarország megteremtése, ahol lehet, és meg is éri dolgozni. A kormányszóvivő közölte: olyan, 15 éve "bebetonozott" ellátórendszereken kell változtatni, amelyekhez az előző kormányok nem nyúltak hozzá. László Boglár elmondta, hogy a program megvalósítását jelenleg három szakaszban tervezik: az első lépések megtétele még nyár előtt lehetséges, a második csomag elkészülte őszre tehető, míg a változtatások utolsó fejezete 2006 elején válna aktuálissá. László Boglár hozzátette: a Kormány az Országgyűlés tavaszi ülésszakának két héttel történő meghosszabbítását kéri, mert több mint hatvan törvényt kívánnak módosítani az idén. Halász János, a Fidesz-MPSZ frakciójának szóvivője a látszatkormányzás tipikus esetének nevezte a tanácskozást. Halász János úgy fogalmazott: a kiszivárgott hírek alapján az az érzése, mintha három év után még mindig csak a kormányprogramot írnák a koalíciós pártok. Halász János a "száz lépés" programjával kapcsolatban kijelentette, hogy pártja szeretné látni a konkrét, hatástanulmányokkal alátámasztott javaslatokat.
HÍR: Április 24-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilenc miniszterével tartott munkamegbeszélést Gödön. A megbeszélésen csupán Somogyi Ferenc külügyminiszter nem volt ott. A zártkörű tanácskozáson részt vett Hiller István, az MSZP elnöke és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A kormánytagok a "száz lépés" politikájaként meghirdetett program részleteiről egyeztetnek. László Boglár kormányszóvivő elmondása szerint a Kormány szándéka egy olyan igazságosabb Magyarország megteremtése, ahol lehet, és meg is éri dolgozni. A kormányszóvivő közölte: olyan, 15 éve "bebetonozott" ellátórendszereken kell változtatni, amelyekhez az előző kormányok nem nyúltak hozzá. László Boglár elmondta, hogy a program megvalósítását jelenleg három szakaszban tervezik: az első lépések megtétele még nyár előtt lehetséges, a második csomag elkészülte őszre tehető, míg a változtatások utolsó fejezete 2006 elején válna aktuálissá. László Boglár hozzátette: a Kormány az Országgyűlés tavaszi ülésszakának két héttel történő meghosszabbítását kéri, mert több mint hatvan törvényt kívánnak módosítani az idén. Halász János, a Fidesz-MPSZ frakciójának szóvivője a látszatkormányzás tipikus esetének nevezte a tanácskozást. Halász János úgy fogalmazott: a kiszivárgott hírek alapján az az érzése, mintha három év után még mindig csak a kormányprogramot írnák a koalíciós pártok. Halász János a "száz lépés" programjával kapcsolatban kijelentette, hogy pártja szeretné látni a konkrét, hatástanulmányokkal alátámasztott javaslatokat.
ELEMZÉS:
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP április 15-én tartott kongresszusán hirdette meg a "száz lépés" politikáját, melyet a kormányfő megfogalmazása szerint nem lehet reformnak nevezni - hiszen ez a szó mély átalakítást jelent - ehelyett ágazatközi, szervezeti-strukturális, igazgatási problémákat kell megoldani. A miniszterelnök leszögezte, hogy maradéktalanul be kell tartani a pénzügyi fegyelmet, azaz nem lehet többet, csak más szerkezetben költeni. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint a kormány összehangolt intézkedésekre készül az államszervezet, az önkormányzatok, az igazgatás, a szociális ellátás, a foglalkoztatás, a családtámogatás, valamint az adópolitika területén.
A "száz lépés" politikájának előzményei
A Gyurcsány-kormány megalakulásától fogva a lendület kormányaként határozta meg önmagát. A miniszterelnök úgy lépett a nyilvánosság elé, mint aki nemcsak a kormányt és az MSZP-t, hanem magát az országot is képes felrázni. Lendület jellemezte a kormányfő politikai kommunikációs módszerét is, a miniszterelnök célja az volt, hogy ne engedje ki kezéből a kezdeményezést, ezért folyamatosan olyan bejelentésekkel állt a közvélemény elé, melyekre az ellenzék csak reagálni tudott. Ez a lendület azonban fokozatosan elfogyott. Az olyan szimbolikus ügyek, mint például az ügynökügy, vagy az egyház és az állam viszonya mára megoldás nélkül fulladtak unalomba, és Gyurcsány Ferenc puszta személye sem volt egy idő után olyan izgalmas, mint kezdetben. Ezért hirdetett a miniszterelnök februári évértékelő beszédében "új politikát", és távolodott el fokozatosan elődjétől, mondván, hogy a Medgyessy-kormány részéről hiba volt az Orbán-kormány által 2000-ben elkezdett osztogató, a társadalom minden rétege számára állami gyámkodást ígérő, hiánynövelő politika folytatása. Ugyanakkor sokáig mintha maga Gyurcsány Ferenc sem tudta volna, hogy mit is ért "új politikán". Többször is úgy nyilatkozott, hogy strukturális reformokra nincs mód 2006-ig, majd ezt az álláspontját némileg finomítva közölte: kihúzhat akárhány fiókot a minisztériumokban, kész reformkoncepciókat nem talál.
Az utóbbi egy hónap szintén nem segített az "új politika" tartalmának kiérlelésében, mivel a közbeszédet jórészt egyetlen téma uralta: a köztársaságielnök-jelölés körüli koalíciós vita. A hosszúra nyúlt államfő-jelölési folyamat során azonban a nagyobbik kormánypárt, az MSZP nem látszott se túl lendületesnek, se túl átgondoltnak. Ez a helyzet pedig azzal a veszély járhat, hogy a választók hajlamosak lesznek egyetérteni az ellenzékkel, amely régóta hangoztatja, hogy Gyurcsány-kormány csak "dumál", de a tettekkel adós marad. Gyurcsány Ferenc számára ezért is fontos most a cselekvőképesség, és a lendület bizonyítása. A közvélemény tetteket vár, így erre reagálva hirdette meg a kormányfő a "száz lépés" politikáját, és ennek kapcsán a korábbiaknál bátrabban fogalmazva kijelentette: "átszakítunk olyan határokat, amelyek eddig tabuk voltak".
Reform vagy nem reform?
Az intézkedés-sorozatról egyelőre csak annyi tudható, hogy a kormány májustól kezdődően mintegy hatvan törvényt kíván módosítani az igazságosabban és hatékonyabban működő ellátórendszerek megteremtése érdekében. A program megvalósítását jelenleg három szakaszban tervezik: az első lépések megtétele még nyár előtt lehetséges, a második csomag elkészülte őszre tehető, míg a változtatások utolsó fejezete 2006 elején válna aktuálissá. Emellett a miniszterelnök a "száz lépés" politikájának megalapozására hivatkozva két minisztercserét is végrehajtott. Draskovics Tibor pénzügyminisztert az MSZP-frakcióval jó kapcsolatot ápoló Veres János, Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert pedig az 1990 óta szocialista képviselőként dolgozó Gráf József váltotta.
Mindezek alapján a nyilvánosságban két álláspont alakult ki a "száz lépés" politikájával kapcsolatban. Az egyik szerint a kormányzati lépések valódi változásokat eredményezhetnek a 15 éve "bebetonozott" ellátórendszerekben. Mások szerint viszont nem várhatók valódi strukturális reformok a 2006-os választások előtt egy évvel, sőt, a pénzügyminiszter leváltása is inkább a költségvetés felpuhítását szolgálja. A politikusi nyilatkozatok nem segítik a vita eldöntését, hiszen egyfelől - a tettek jelentőségét kifejezendő - előszeretettel használnak nagy szavakat a tervezett lépésekkel kapcsolatban, másfelől azonban "apró" lépésekről beszélnek a reformokkal együttjáró megszorításoktól rettegő közvélemény megnyugtatása érdekében. A kiszivárgott információk alapján annyi megállapítható, hogy a kormány határozottan hozzá kíván nyúlni például a családtámogatási, vagy az egészségügyi rendszerhez, mégpedig oly módon, hogy a rászorultsági elv következetesebb alkalmazásával óhatatlanul sérteni fogja a viszonylag tehetősebb társadalmi rétegek érdekeit.
A konfliktusok vállalása mégis előnyös lehet, mert míg a szűkös költségvetés egyébként sem teszi lehetővé az osztogatást, és az ígérgetési versenybe való beszállást, addig a "száz lépés" egyszerre fejezheti ki a koalíció tettrekészségét, valamint baloldali identitását. Ráadásul hosszú évek óta a Gyurcsány-kormány lehet az első, amely a szükségből erényt kovácsolva tényleges reformok elindítását készíti elő. Kommunikációs szempontból szintén előnyt jelenthet a "száz lépés" politikája, mivel Gyurcsány Ferencnek, ha a választásokat meg akarja nyerni az MSZP számára, nincs más lehetősége, mint átfogó reformokba kezdeni. Ugyanis, ha a nagy tettek elmaradnak, akkor a kampányban a Fidesz-MPSZ határozza meg a témát, ha viszont a tettek mezejére lép a miniszterelnök - bármilyen kockázatos is ez a kormányzás utolsó évében - a kampányban ő diktálhatja a tempót.
