Tyúklépés vagy reform?
Ha a "száz lépés" programjának nem lesznek valódi prioritásai, a választókban könnyen lehet, hogy a "kormány cselekszik" általános benyomása marad meg. Persze ez is sokkal kedvezőbb, mint a "dumakormány" címkéje, melyet az ellenzék éppen a kommunikációs offenzívára válaszul ragasztott a kabinetre, és a mostani program kapcsán is előszeretettel alkalmaz, kiegészítve egy új jellemzéssel: az "ezeregy éjszaka meséi"-vel.
HÍR: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy a Kormány a következő hetekben beterjeszti az Országgyűlésnek a száz lépés programjának foglalkoztatáspolitikát érintő javaslatait. Gyurcsány Ferenc kiemelte: az intézkedések azt szolgálják, hogy lehessen dolgozni, és mindenkinek meg is érje dolgozni. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ki kell fehéríteni a szürke és feketegazdaságot. Szerinte először azokat az állam által felépített akadályokat kell lebontani, amelyek gátolják a szociális és munkanélküli ellátásban, valamint a család- és gyermektámogatásban részesülők munkavégzését. A kormányfő szerint az igazságos társadalom megteremtéséhez munkára, szolidaritásra és versenyképességre van szükség, ezért a Kormány át kívánja alakítani a munkanélküli ellátás rendszerét: a jelenleg kilenc hónapig érvényes, legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintot jelentő munkanélküli járadék helyett októbertől bevezetné az "álláskeresési támogatást", aminek a felső határa az első három hónapban 72 ezer forintra emelkedne, következő hat hónapra járó ellátás összege pedig a minimálbér 60 százaléka lenne. Gyurcsány Ferenc szólt arról, hogy a kabinet az úgynevezett "kék munka" lehetőségével akarja megteremteni a magánszemélyeknél alkalmi munkát - háztartásvezetést, gyermekfelügyeletet, karbantartást, kertgondozást - végzők foglalkoztatási biztonságát. A magánszemélyeknél, közhasznú szervezeteknél alkalmanként munkát végzők után kedvezményes közteherjeggyel, általányban lehetne majd leróni a járulékokat, továbbá az ilyen tevékenységet végzőknek a jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehetne alkalmi munkavállalói, kék könyvvel dolgozniuk. A miniszterelnök elmondta, hogy szigorítani fogják a munkaügyi ellenőrzéseket, létrehozzák a társadalombiztosítás felügyeletét, valamint speciális szabályokat alkotnak az építőiparban, az idegenforgalomban végzett fekete és szürke munka kifehérítésére. Gyurcsány Ferenc az MSZP frakcióülésén ennek kapcsán azt mondta: a Kormány a büntető törvénykönyv olyan módosítását javasolja, amely 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a feketemunkát alkalmazót. Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője "üres dumának nevezte a kormányfő beszédét, felhívta a figyelmet arra, hogy az elmút fél évben 30 ezer fővel nőtt az állástalanok száma, majd kijelentette: ennél még Medgyessy Péter volt miniszterelnök idején is jobb volt. E szavaknál két Fidesz-MPSZ-es országgyűlési képviselő, Wintermantel Zsolt és Dobó László "Come back Medgyessy"-feliratú táblát emelt a magasba. Dávid Ibolya, az MDF elnöke ötlethalmaznak minősítette az elhangzottakat, és úgy fogalmazott: ma sem jutottak közelebb ahhoz, hogy mit jelent a száz apró lépés. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, hogy a miniszterelnök szükséges változtatásokról beszélt. Lendvai Ildikó közölte: a fontos lépéseket négypárti támogatással kellene meglépni, de ha nincs meg hozzá a kellő támogatás, a szocialisták akkor is elkezdik. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke támogatásáról biztosította a száz lépés programját, szerint azonban a változásokat csak nagy és bátor lépésekkel lehet elérni. Viszontválaszában Gyurcsány Ferenc az ellenzékhez szólva közölte, hogy más helyet kell választani a kiabálásra, majd hozzáfűzte: "Ha ez jelenti az együttműködést, akkor istenemre kérem, így ne tegyék, akkor majd megtesszük magunk, amit kell.".
ELEMZÉS:
A kormányfő ismertette a száz lépés programjának első részleteit, a kormányzati apparátus pedig lázasan dolgozik a további lépéseken. A Fidesz-MPSZ és Orbán Viktor eközben két oldalról közelít a kérdéshez: támadja a programot, viszont hangoztatja megegyezésre való nyitottságát a reformok ügyében. A Fidesz-MPSZ ez utóbbival igyekszik elkerülni, hogy a destruktív ellenzék kényelmetlen szerepébe szoruljon a választásokat megelőzően.
Támogatva támadás
A váratlanság erejével hatott Orbán Viktor Fidesz-MPSZ elnöknek még a száz lépés bejelentését megelőző nyilatkozata, miszerint bizonyos ügyekben - adóreform, korrupció visszaszorítása, bürokrácia leépítése, szakképzés átalakítása - hajlandó arra, hogy együttműködjön a kormánnyal. Pokorni Zoltánnak, a párt alelnökének hasonló nyilatkozata alapján nyilvánvalóvá: nem az ellenzéki vezér újabb magánakciójáról van szó.
Orbán nyilatkozata természetesen nem arra utal, hogy a legnagyobb ellenzéki párt maradéktalanul egyetértene a kormány javaslataival. A Fidesz-MPSZ több irányból is kemény kritikákat fogalmaz meg a száz lépés programjáról: egyrészt a módosítási javaslatok jelentőségét kérdőjelezi meg ("tyúklépésekkel" haladunk versenytársaink hétmérföldes lépéseivel szemben), másrészt a sok, elaprózott intézkedés helyett határozottabb cselekvést vár el a kormánytól.
A Fidesz-MPSZ számára a téma kettős kommunikációja több irányból is sikert hozhatna. Az ország jövőjét érintő javaslatok iránti fogékonyság, a konstruktív szerepkör 2006 közeledtével kedvezőbb lehet a párt számára, mint a javaslatokat automatikusan visszautasító, hagyományos ellenzéki hozzáállás. A Fidesznek akkor nagyobb esélye lehet választásokat nyerni, ha nem a "mindenre mondjunk nemet" politikáját választja. Konstruktív alapállásból ugyanakkor keményen támadhatja a kormányt és szembeállíthatja saját elképzeléseivel. Ennek hitelességét persze megkérdőjelezi, hogy a Fidesz politikáját az elmúlt években éppen a közvélemény változásoktól való viszolygásának kiaknázása és a nagyobb átalakító törekvésekkel való szembenállás jellemezte. Továbbá, a Fidesz első, parlamenti reakciói a közvélemény számára nehezen voltak értelmezhetőek, és kommunikációs szempontból nem nevezhetők sikeresnek. A száz lépés ismertetett, számos állampolgár életét jelentősen érintő tartalmi elemeit a párt jelentéktelennek nevezte, valamint "Medgyessy come back" feliratú transzparenst mutattak fel képviselői, mellyel a Fidesz totális ellentmondásba került korábbi érveivel.
Tétova első lépések
A nagyobbik kormánypárt - országépítő programba vágva nem is tehetne másképp - megerősítette, hogy a kormány és az MSZP nyitott az ellenzék építő javaslataira. Tartalmi egyeztetésre ugyanakkor nem került sor, és pár nappal később Gyurcsány Ferenc ismertette az első tizenöt, a munkavállalás igazságosabbá tételét célzó lépések tartalmát. A gazdasági és munkaügyi szakértők többnyire elismerően nyilatkoztak a javaslatcsomagról, a véleményformálók, pártállástól függetlenül, szinte egyöntetűen csalódással fogadták az első lépéseket, mondván: az előzetes hírverés után ennél többre lehetett számítani. A bejelentések erejét csökkentette továbbá, hogy a munkaüggyel kapcsolatos intézkedések középpontjában nem a munkanélküliség visszaszorítása áll - mely a közvéleményben igen erős vágyként van jelen - hanem a fekete- és szürke munka kifehérítése, illetve a háztartás körüli munkák "kikékítése".
A program kommunikációjával kapcsolatban általános problémák is felvethetők. A "száz lépés" mint szlogen nem illeszkedik a kormányzat eddigi kommunikációs irányvonalába ("Lendületben az ország"), a program tálalása pedig részleteiben sem mutat valódi koherenciát: kis lépésekkel nehéz "átszakítani a határokat", ahogy azt a miniszterelnök szeretné. Gyurcsány Ferenc ragaszkodik továbbá a "száz lépés" szó szerinti értelmezéséhez. Ennek hátránya lehet, hogy ennyi intézkedést a választók bizonyosan nem tudnak fejben tartani, ezáltal még azon lépések is belesimulhatnak a kormányzati ötletrengetegbe, melyek egyenként nagy figyelmet váltanának ki, és kedvező fogadtatásra lelnének a közvéleményben. A "száz lépés" tematika mellett szól ugyanakkor, hogy adott számú lépés meglépése után a választási kommunikáció felfűzhető arra: a többi lépés a választások után kerül megvalósításra.