A közvélemény még nem érzékeli a 100 lépést

A száz lépés program és az újabb szőlőbotrány hatása egyelőre nem érzékelhető a két nagy párt támogatottságában, illetve Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszerűségi mutatóiban. A Fidesz-MPSZ változatlanul megőrizte előnyét az MSZP-hez képest, az utóbbi támogatottságáról szóló adatok azonban erős eltéréseket mutatnak az egyes intézeteknél. A kis pártok közül az eredmények többsége szerint egyedül az SZDSZ éri el a parlamenti küszöböt.

Az áprilisban készült közvélemény-kutatások erősen eltérő képet mutatnak a pártok népszerűségéről. Általános tendenciaként megemlíthető, hogy minden párt támogatottsága csökkent valamelyest. A kormányfő tevékenységének elutasítottsága szintén nagymértékben romlott az előző havi adatokhoz képest. A kormánypártok általában vett népszerűség csökkenése nem járt együtt a Fidesz-MPSZ népszerűségének növekedésével, a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága ugyanis szintén csökkent, ha kisebb mértékben is.

Az egyes intézetek kutatásai igen különböző eredményekre vezettek az MSZP és a Fidesz-MPSZ közötti különbség tekintetében, amely így márciushoz viszonyítva jelentősen nem változott. Az MSZP támogatottságával kapcsolatos különböző kutatások jelentős népszerűségvesztést és jelentős népszerűség-növekedést is jeleztek, a Fidesz-MPSZ támogatottsága azonban csupán hibahatáron belül nőtt, illetve csökkent az egyes intézetek adatai szerint. A kutatások szerint a kormánypártok egy most vasárnap tartott választás esetén a szavazatok 22-30 százalékát szereznék meg, míg az ellenzéki pártokra a választók 29-32 százaléka adná voksát. Az ellenzék és a koalíciós pártok között legnagyobb különbséget a Gallup Intézet eredményei mutatták, míg a legszorosabb, hibahatáron belüli eltérésről a Medián számolt be.

Részvételi előrejelzések
Egy aktuális választáson az áprilisi kutatások szerint a jogosultak 21-23 százaléka nem venne rész, a pártokhoz nem kötődők aránya az intézetek adatai szerint pedig 41-42 százalék között mozog.

na. = nincs adat

A számok mellett zárójelben az előző hónapi adatokhoz képest történő változás látható.

Biztos szavazó pártválasztók
A legnagyobb eltérést a biztos szavazó pártválasztók körében végzett kutatások eredményei mutatták. Amíg az MSZP támogatottsága a Gallup mérései szerint nagymértékben, 41 százalékról 34-re csökkent, addig a Medián kutatásai alapján 9 százalékkal, 35-ről 44 százalékra nőtt a biztos szavazó pártválasztók körében. Mivel a közvélemény-kutatók jellemzően április 14-21. között végezték az adatfelvételt, a kormányfő által a hónap közepétől elindított száz lépés programmal kapcsolatos bejelentések hatása még minden bizonnyal nem tükröződik a nagyobbik kormánypárt eredményeiben, ennek hatása inkább a következő hónapok kutatásaiban lesz érzékelhető. A Fidesz-MPSZ támogatottságával kapcsolatos kutatások ennél jelentősen egységesebb képet mutatnak, a Tárki által végzett kutatáson kívül – mely egy százalékos népszerűség növekedést jelez – minden intézetnél 1-3 százalékkal csökkent a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében. Az adatok így azt mutatják, hogy a Fidesz-MPSZ elnökéhez kapcsolódó újabb szőlő-ügy egyelőre nem hozott számottevő népszerűségvesztést a párt számára.

A felmérések szerint a kispártok közül csak az SZDSZ érné el egy most tartott választáson a parlamenti küszöböt, a Gallup és a Medián kutatásai szerint egyaránt 5 százalékon áll a kisebbik kormánypárt a biztos szavazó pártválasztók körében. A liberális párt népszerűsége a Tárki és a Medián adatai szerint kis mértékben csökkent, míg a Gallup két százalékos növekedést mért. Az SZDSZ államfő-jelölés kapcsán megfogalmazott határozott álláspontja, azaz Szili Katalin szocialista köztársasági elnök-jelölt konzekvens elutasítása úgy tűnik, nem befolyásolta számottevően a párt népszerűségi mutatóit. A kisebbik ellenzéki párt egyetlen intézet eredményei alapján sem küldhetne képviselőket az Országgyűlésben egy most vasárnap tartandó választást követően. Az MDF támogatottsága még a párt számára legkedvezőbb adatokkal rendelkező Tárki szerint is csak négy százalékon áll, a Gallup és a Medián azonban egyaránt 1-1 százalékon mérték a Demokrata Fórumot a biztos szavazó pártválasztók között.

A miniszterelnök munkájának megítélése és a politikusok népszerűsége
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkáját, ahogy november óta szinte mindig, továbbra is a megkérdezettek egyharmada (33 százalék) tartja megfelelőnek a Gallup Intézet kutatásai szerint. A közvélemény-kutató adatai azonban azt is jelzik, hogy ugyancsak november óta a kormányfő tevékenységével elégedetlenek aránya egyre növekszik, a márciusban mért 47 százalékos elutasítottság áprilisban 51 százalékra nőtt. Ahogyan az MSZP megítélésében, így a kormányfő népszerűségi eredményeiben sem tükröződik egyelőre az április közepén bejelentett és elindított száz lépés politikájának eredménye, ami minden valószínűség szerint jelentősen befolyásolja majd a jövőbeni adatokat. A Medián felmérése szerint Gyurcsány Ferenc népszerűsége márciushoz képest egy százalékponttal nőtt, de még így is elmaradt a Fidesz-MPSZ elnökéhez képest. Úgy tűnik ugyanis, a huzamosabb ideje tartó újabb szőlő-botrány már kihatással volt a pártelnök támogatottságára, hiszen Orbán Viktor népszerűsége nyolc százalékpontot zuhant az elmúlt hónapban. A jelenlegi kormányfőnél azonban még így is nagyobb népszerűséggel rendelkezik a Fidesz-MPSZ elnöke.
A Szonda Ipsos által közzétett politikusi népszerűségi lista vezetője továbbra is Mádl Ferenc köztársasági elnök, azonban az államfőt követő sorrend a márciusban mért adatokhoz képest megváltozott. Szili Katalin rokonszenv-indexe pár pontos növekedést mutatott, így a politikusnő a második helyre került. Az adatok szerint tehát Országgyűlés elnökének és az MSZP köztársasági elnök-jelöltjének kifejezetten használt a személyét övező vita, melyet főleg a koalíciós pártok folytatnak a jelölési folyamat megkezdése óta. Dávid Ibolya, aki hónapokon át a népszerűségi lista élén szerepelt, az áprilisi felmérések alapján veszített népszerűségéből, s így a harmadik helyre csúszott vissza.

A közvélemény az aktuális politikai ügyekről
A hónap két vezető témája egyértelműen a köztársasági elnök-jelölt személye kapcsán kialakult vita, illetve az Élet és Irodalom című hetilap által elindított újabb Orbán-szőlő botrány ügye volt.

Államfő-jelölés
A Szonda Ipsos által készített felmérés nem tükrözte a koalíciós pártok között kialakult feszültséget. Az MSZP szavazók körében mért kétharmados támogatottsága mellett ugyanis a kisebbik kormánypárt szavazóinak körében is Szili Katalin a leginkább támogatott jelölt, a megkérdezett liberális szavazóknak ugyanis 30 százaléka támogatja őt. Meglepő eredményként az SZDSZ által javasolt Gombár Csaba személyét a párt szavazóinak mindössze nyolc százaléka látná szívesen az államfői poszton. Szili Katalin a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is népszerű, hiszen a bizonytalanok 20-37 százaléka támogatja őt. A Szonda Ipsos azon kérdésére, miszerint ha közvetlenül választanák az államfőt, a megkérdezett kit választana, a válaszadók 35 százaléka Szili Katalinra, 28 százaléka Mádl Ferencre, 17 százaléka Glatz Ferencre, 6 százaléka Sólyom Lászlóra, egy százaléka pedig Gombár Csabára adná voksát.

Orbán Viktor: szőlő-ügy és Nemzeti Konzultációs Testület
Az Élet és Irodalom című hetilap által elindított ügy, miszerint Orbán Viktor Fidesz-MPSZ-elnök miniszterelnökként a lap birtokába jutott dokumentumok szerint segítette a felesége érdekeltségébe tartozó cég ügyeit, a Medián felmérése szerint erősen foglalkoztatja a közvéleményt. Figyelemre méltó adat ugyanis, hogy amíg az Orbán Viktor által elindított Nemzeti Konzultációs Testületről csupán 39, addig az Orbán-családot érintő újabb szőlő-ügyről a megkérdezettek 79 százaléka hallott. A kutatócég által megkérdezettek 56 százaléka tartja valószínűnek, hogy a volt kormányfő valóban adott tanácsot feleségének és üzlettársainak, 60 százalékuk pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy egy közhivatalban lévő politikus ilyesmit tegyen. A már említett Konzultációs Testület alacsony ismertségét támasztja alá az az adat is, mely szerint a megkérdezettek 30 százaléka semmilyen nevet, 36 százalékuk pedig egyedül Pozsgay Imrét tudta megemlíteni a Testület tagjai közül. Ez az eredmény minden valószínűség szerint annak köszönhető, hogy a pártelnök által életre hívott testület a megalakulás óta egyelőre nem folytatott kifejezetten aktív politikai, közéleti tevékenységet.

Az uniós csatlakozás évfordulója
Magyarország május 1-jén ünnepelte az Európai Unióhoz való csatlakozás első évfordulóját. Amíg az uniós integráció eredményeiről szóló heves parlamenti vitában a kormány és az ellenzék igen különböző véleményen volt, a Medián felmérése szerint a lakosságnak továbbra is döntő többsége, mintegy nyolcvan százaléka támogatja Magyarország uniós tagságát.
Ifjúság és politika
Az Ifjúság 2004 című vizsgálat a legutóbbi, 2000-ben közölt hasonló kutatás után ismét bebizonyította, hogy a 15 és 29 év közötti fiatalok nagy részétől távol áll a politika: 63 százalékukat saját bevallásuk szerint ez a téma egyáltalán nem érdekli. A liberális-konzervatív tengelyen a megkérdezettek negyven százaléka helyezte magát „középre”, 23 százalékuk inkább liberálisnak, 12 százalékuk pedig inkább konzervatívnak tartja magát, 13 százalékuk pedig nem volt hajlandó magát elhelyezni e tengelyen. A fiatalokra az általuk képviselt értékek tekintetében inkább a liberális beállítottság jellemző.

A 2004-es felmérés szerint is a Fidesz-MPSZ a legnépszerűbb párt azonban a fiatalok körében: a megkérdezettek 40, a biztos pártválasztóknak pedig 59 százaléka szavazna a nagyobbik ellenzéki pártra. Az MSZP támogatottsága ehhez képest megdöbbentően alacsony, az összes megkérdezettnek csupán 14, a pártválasztóknak 21 százaléka támogatja a nagyobbik kormánypártot. Az SZDSZ népszerűbb a fiatalok között, mint a teljes lakosság körében, az összes megkérdezett öt, a pártválasztóknak pedig 7 százaléka szavazna a liberális pártra. Az összes többi párt még a három százalékos szintet sem éri el a megkérdezett 15-29 éves fiatalok körében.