Civil a pályán
Május 18-án a Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. helyreigazítási kérelmét, amelyet az Élet és Irodalom című hetilappal szemben nyújtott be. Bár az ítélet még nem jogerős, valamint a per sem a lényegről szólt, a bírósági döntés politikai visszhangja és következménye mégis lényeges. Különösen, mert az ügyben érintett Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ-es pártelnök állításai ezúttal nem a politikai ellenfelei által megfogalmazott vádakkal, hanem egy politikán kívül álló személy, a perben tanúként meghallgatott Mayer Aranka vallomásával állnak szemben.
Orbán Viktor kontra Mayer Aranka
A január közepéig Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak résztulajdonában álló Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. az Élet és Irodalom „Tokaji borcsaták” című cikksorozatának hatására került a média és a politika érdeklődésének középpontjába. A cikksorozat állításai szerint Orbán Viktor miniszterelnökként részt vett a cég több taggyűlésén, ahol – az ott készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint – üzleti tanácsokkal, állami támogatások elnyerésére vonatkozó javaslatokkal, valamint állami tulajdonban lévő ingatlanok megszerzésének lehetőségéről adott információkkal látta el felesége üzlettársait.
A volt miniszterelnök és a Fidesz-MPSZ kezdetben minden alapot nélkülöző, rosszindulatú politikai támadásnak nevezte az ügyet, majd azt fontolgatta, hogy büntetőjogi lépéseket tesz a lap ellen. Végül azonban a lehetőségek alapos átgondolása oda vezetett, hogy sem Orbán Viktor, sem pártja nem tett jogi lépéseket. Sőt, a Fidesz-MPSZ elnöke egy televíziós műsorban elismerte a lap által neki tulajdonított kijelentések egy részét. A kft. viszont helyreigazítást kért a hetilaptól, mivel az álláspontjuk szerint az Élet és Irodalom valótlanul állította, hogy a cég 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, ezért ezekről a találkozókról jegyzőkönyv sem készülhetett. Ha pedig a bíróság kimondta volna, hogy a cikkek által hivatkozott megbeszélések alaki szempontból nem nevezhetők taggyűlésnek, és így az összejövetelekről készült jegyzőkönyvek sem tekinthetők hitelesnek, akkor – a perben egyébként nem szereplő – Orbán Viktor elleni vádak is alapjukat vesztették volna.
A bíróság azonban első fokon másként döntött, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy az Élet és Irodalom tanúként idézte be a tárgyalásra Mayer Arankát, Szász István Attila, az Orbán-kormány ideje alatt nagy karriert befutott ügyvédnek, a kft. egyik tagjának volt feleségét. Mayer Aranka a tárgyaláson közölte, hogy a hetilap által közölt iratokat volt férje irodájában maga fénymásolta le korábban. A tanú továbbá elmondta: amint felismerte, milyen fontosságú iratokról van szó, Lévai Anikó közbenjárását kérte a volt férjével való vagyonmegosztási ügy lezárása érdekében, hogy az iratoknak ne kelljen nyilvánosságra kerülniük. Mayer Aranka azonban nem kapott segítséget, így a nyilvánossághoz fordult. Eljutatta az iratokat a hetilaphoz, tanúskodott a perben, majd ezt követően több interjúban is beszélt azokról az üzleti megbeszélésekről, melyeken a társaság tagjai mellett a volt miniszterelnök is részt vett. Ugyanakkor minden alkalommal sietett leszögezni: csupán azt szeretné megakadályozni, hogy volt férje teljesen kisemmizze őt azon állításával, miszerint a szóban forgó kft. nem ér semmit.
A per Orbán Viktor számára – aki az ügy során többször kijelentette, hogy semmiféle taggyűlésen nem vett részt – nem csupán azért kínos, mert a bíróság szerint nem vált kétségessé, hogy a társaság tagjai a perben megjelölt időpontokban összejöttek és a cég ügyeiről érdemben tárgyaltak, hanem azért is, mert az ügy megítélése könnyen átértékelődhet a nyilvánosságban. Kiderült ugyanis, hogy Orbán Viktor köré nem politikai ellenfelei kreáltak botrányt, hanem egy válóper mellékszála vált politikai botránnyá. Kiderült, hogy az az Orbán Viktor, akinek a kormányzása idején még a kormányülésekről sem készültek jegyzőkönyvek, most azért kerül kellemetlen helyzetbe, mert egy magáncég informális tanácskozásain jegyzőkönyvek készültek megbeszéléseiről. Kiderült, hogy nem minden esetben a politika határozza meg az élet történéseit, hanem az élet történései alakítják a politikát. Ezáltal pedig az válik érdekessé, hogy a volt miniszterelnök állítása ellentmond egy gyermekeit egyedül nevelő, szorult anyagi helyzetben lévő, elvált asszony állításának. Így, bár a pernek névleg egy kft. és egy hetilap a részese, a valódi főszereplővé Orbán Viktor, valamint Mayer Aranka lépett elő. A közvélemény pedig annak fog hinni, akit hitelesebbnek gondol.
Politikai következmények
Az első fokú döntést a pártok óvatosan kommentálták. A kormánypártok felismerték, hogy érdekükben áll, ha az ügyet hagyják magától folytatódni, és csak bizonyos pontokon szólalnak meg. Az MSZP ennek megfelelően csupán egyszer szólította fel a volt kormányfőt a politikai élettől való visszavonulásra, továbbá hangsúlyozta: a miniszterelnöki tisztségbe vetett bizalom múlik azon, hogy tisztázódjon ügy. A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányának titulálta az ügyet. A kisebbik ellenzéki párt, az MDF pedig nem kívánt reagálni a nem jogerős ítéletre. A Fidesz-MPSZ védekezésül kettős stratégiát alkalmazott. Egyrészt leszögezte, hogy Orbán Viktornak és családjának nincs takargatnivalója, mivel a tulajdonrészt már eladták, és nem történt vagyongyarapodás. Másrészt a párt közleményében – a botrányra botrány taktikát folytatva – több szó esett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzleti ügyeiről, mint Orbán Viktorról.
Az ügynek a Fidesz-MPSZ másfélmilliós törzsszavazói táborára feltehetően nincs hatása, a bizonytalan választópolgárokra azonban igen. A június 11-i pártkongresszusukra készülő Fidesz-MPSZ-es politikusok elismerték, hogy a saját felméréseik is ezt erősítették meg. A bizonytalanok körében pedig Orbán Viktor hitelének esetleges romlása komoly problémát jelenthet, hiszen a legnagyobb ellenzéki pártnak közel 3 millió szavazatra lenne szüksége a biztos győzelemhez 2006-ban.
Kérdés, hogy a választókra miként fog hatni a két nagy politikai riválisról kialakult kép változása. Az elmúlt időszakban ugyanis nemcsak az derült ki, hogy Gyurcsány Ferenc legalább olyan jó retorikai képességekkel rendelkező politikus, mint Orbán Viktor, hanem a Tokaj-ügy következtében az is nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán Viktor legalább annyira üzletember, mint Gyurcsány Ferenc.
