Gyurcsány és Orbán nem találja az utat a bizonytalanokhoz
Bár a másfél órás vita során mind Gyurcsány Ferenc, mind Orbán Viktor főleg a bizonytalan szavazók meggyőzésére törekedett, ebben a táborban egyikük sem nevezhető nyertesnek: itt inkább a határozatlanság diadalmaskodott. Az első felmérések eredményei alapján a pártválasztásában bizonytalan közönség csaknem háromnegyede nem tudott győztest hirdetni a kommunikációs párbajt követően.
A kormánypárti szavazók körében Gyurcsány Ferenc, az ellenzék szimpatizánsainak körében Orbán Viktor volt a vita abszolút győztese a Medián által végzett közvélemény-kutatás szerint. Mivel a szavazók között jelenleg az Orbán-hívek vannak többségben, ez a Fidesz-MPSZ elnökének kismértékű győzelmét hozta a vitában (hasonló eredményre jutott a Kontroll-csoport gyorsfelmérése is).
A vita szereplői ennek alapján saját szavazótáboruk ízlésvilágának megfelelően szerepeltek. A bizonytalan szavazók „becserkészése” szempontjából ez a teljesítmény azonban kevésbé bizonyult sikeresnek: a pártpreferenciával nem rendelkező közönség körében messze azok voltak többségben, akik nem tudták megnevezni a vita győztesét.
Az összes választókorú megkérdezett
körében megközelítőleg 60 százalék volt azok aránya, akik a vita egészét vagy részleteit látták vagy hallották a médiában. Ezen a választói csoporton belül körülbelül 40 százalékot tettek ki a bizonytalanok – azok tehát, akik úgy ültek le a televízió vagy a rádió elé, hogy nem volt előzetesen kialakult véleményük arról, mely pártra szeretnének szavazni. Így az összes választó megközelítőleg egynegyedére jellemző, hogy figyelemmel kísérte a vitát, de nem „drukkolt” senkinek.
Ezen csoportban túlnyomó többségben voltak azok, akik szerint nem volt győztese a vitának. Számukra valójában sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc nem bizonyult kifejezetten meggyőzőnek, sőt: mintha a vita csak növelte volna a bizonytalanok határozatlanságát. Csaknem háromnegyedük nem tudott véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc volt a nyertese a párbajnak (ld. a mellékelt ábrát). Azok között, akik dönteni tudtak a kérdésben, Gyurcsány Ferenc bizonyult valamivel meggyőzőbbnek.
A vita stabil pártpreferenciával rendelkező közönségének körében sem elhanyagolható (körülbelül egynegyed) azok aránya, akik nem tudták megnevezni a "csata" nyertesét. Ha ezt a csoportot is számításba vesszük, egyértelműen látszik, hogy a vitát figyelemmel kísérők között a bizonytalanok voltak a legtöbben. A teljes közönségen belül 39 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak győztest hirdetni – míg Orbán Viktor a közönség 32 százaléka, Gyurcsány Ferenc pedig 29 százaléka szerint bizonyult meggyőzőbbnek. Az emberek relatív többsége tehát nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc kerekedett-e felül a kommunikációs csatározásban.
Ha az összes lehetséges szavazóra vetítve nézzük azok együttes arányát, akik részleteket sem láttak vagy hallottak a vitából (40%) és akik számára nem volt annak győztese (23,5%), arra a megállapításra jutunk, hogy a választók csaknem kétharmada (63,5%) számára érdektelen vagy bizonytalan kimenetelű volt a párbaj.
Annak ellenére tehát, hogy a miniszterelnöki vitát felfokozott izgalom előzte meg és a vártál nagyobb figyelem övezte, az első felmérések alapján jelentős közönyt és a bizonytalanságot hagyott maga után a közvéleményben. A hosszabb távú hatások elemzéséhez természetesen csak a későbbi közvélemény-kutatások eredményeinek ismeretében kerülhet sor.
