Protekciósok

Gráf József agrárminiszter legújabb bejelentése – mellyel a hazai élelmiszertermelők érdekeinek hatékonyabb képviselete mellett tört lándzsát – a kormány által egyre gyakrabban alkalmazott nemzeti retorikába illeszkedik.

Gráf József agrárminiszter frissen bejelentett célrendszere – az agrárimport radikális csökkentése – a hazai termelők védelmét szolgálja az olcsóbb, gyengébb minőségű import élelmiszerrel szemben. A célok – nem sokkal a száz lépés programjában bejelentett, elsősorban exporttámogató, versenyképesség-növelő hét agrárlépés után – az Európai Unióban rendre vitákat generáló agrárprotekcionizmus szellemiségét képviselik. Míg a tárca korábbi államtitkára, Szanyi Tibor 2004 februárjában azt kérte, hogy a termelők öntsék a kútba a többlettermést, addig Gráf József úgy fogalmazott: "nem az a gondunk, hogy azért siránkozzunk, hogy kevesebb legyen, hanem, hogy a sokat megoldjuk". Az irányváltást az is nyomatékosítja, hogy a miniszter eddigi munkája legfontosabb eredményének többek között azt tartja, hogy több uniós országból érkező élelmiszer kitiltását sikerült elérnie, és nem egy esetben megleckéztette a nagy élelmiszerforgalmazó áruházláncokat is.

Nem ez az első eset, amikor a Kormány a nemzeti érdekek hangsúlyozásával magyarázza lépéseinek szükségességét, ugyanakkor az utóbbi időben felerősödő nemzeti retorika mögött kitapintható az MSZP-SZDSZ kormány legfrissebb kommunikációs irányvonala is. Miközben a Fidesz-MPSZ egyre intenzívebben igyekszik Gyurcsány Ferencet és kormányát olyan piacbarát liberálisnak beállítani, aki nem képes a választókat megvédeni a globalizáció és a kapitalizmus hatásaival szemben, addig a Kormány az „árkommandó” bejelentése után rövid időn belül már a második szabadpiac-ellenes ötlettel állt elő.

A nemzeti érdekek és a nemzeti gondolat hangsúlyozása ugyan már korábban is szerepelt a baloldal meghatározó elméleti dokumentumaiban – például az Új Magyar Szociáldemokrácia Programjában –, a gyakorlatban azonban sohasem sikerült hatásosan megjelenítenie elkötelezettségét a témában. A Kormány legújabb kommunikációs offenzívájában – a gazdaság helyzetéről szóló adok-kapok során, illetve az ország teljesítményét értékelő hirdetési kampányban – az előző ciklusban már kipróbált módon igyekszik magát nemzetiként pozícionálni: az emberek önbecsülésére és büszkeségére alapozva elsősorban az érzelmi politikát részesíti előnyben, akár azon az áron is, hogy a protekcionizmus mellett érvel a gazdasági racionalitással, vagy az uniós szabályokkal szemben.

A Kormány – amellett, hogy érvelése ellentmondásba kerül általános gazdaságfilozófiájával – a "falunak" küldött üzenetek tekintetében még mindig egy lépéssel az ellenzék mögött jár. A Gyurcsány Ferenc által július közepén bejelentett Nemzeti Vidékpolitikai Tanács létrehozása – melyben kevésbé a pártok, mint a „vidéket képviselők” kapnak helyet – hónapokkal azután történt meg, hogy az Orbán Viktor által életre hívott Nemzeti Konzultáció és a faluparlamentek híre betöltötte a teljes médiát.