A vita és ami mögötte van
Ezen a héten főleg az adóreform eredményessége, a mezőgazdaság helyzete és az agrárimport kérdése körül forogtak a politikai viták. A slágertéma azonban kétségtelenül Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor vitájának értékelése volt.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A héten a gazdaságpolitika középpontjában továbbra is az adócsökkentések hatásainak kérdése állt. Több elemzői vélemény is napvilágot látott, mely a reformcsomag inflációra gyakorolt pozitív hatását emelte ki. Az elemzők ugyanakkor értékelték a megjelent inflációs adatokat is, melynek értelmében az előző hónapban csekély emelkedés volt megfigyelhető a korábbi adatokhoz képest. Az elemzők – szinte kivétel nélkül – a kedvező környezetnek köszönhetően a jegybanki alapkamat többszöri csökkentésével számolnak az év hátralévő részében. A gazdasági adatok közül továbbra is pozitívumként emelhető ki az ipari termelés növekedése mértéke, negatívumként az államháztartási hiány, amely az első félév végére elérte az egész évre tervezett deficit 97 százalékát.
A politikai élet szereplői az adóreform várható eredményességét, a mezőgazdaság helyzetét, és az agrárimport kérdését vitatták. A slágertéma azonban kétségtelenül a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Orbán Viktor volt miniszterelnök közötti vita értékelése volt. A vita értékelése, és az ott elhangzottak határozzák meg a közbeszédet, a pártok pedig igyekeznek fő üzeneteiket benntartani a nyilvánosságban.
Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók:
| GDP növekedés* | 2,9% (2005. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
12,9% (2005. V.) |
| Beruházás-növekedés* | 6,8% (2005. I-III.) |
| Munkanélküliség | 7,2% (III.-V.) |
| Infláció* | 3,8% (2005. VI.) |
| Államháztartási hiány | -988,1 milliárd Ft (2005 I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 7,00% |
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank
Kormányoldal
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Magyarország az elmúlt egy évben öt helyet lépett előre a versenyképességi listán, azonban ettől akár tíz hellyel is lehetne előrébb. 2000 és 2004 között viszont 5-10 helyet hátrébb csúsztunk, aminek az oka többek között az, hogy a megnövekedett bérek helyett nem sikerült másfajta versenyelőnyre szert tennie az országnak. A régióban Magyarország kiemelkedő a működő tőke beáramlás tekintetében, és magas az olyan külföldi vállalatok aránya, amelyek nagy hozzáadott értékű termelést végeznek. 2006 és 2010 között 120-220 milliárd forinttal kevesebb adót lehet majd beszedni a vállalkozásoktól. (július 12.)
Kuncze Gábor, SZDSZ elnök
A politikus ritkán beszélnek megvalósult programokról, eredményekről, sokkal inkább egymást kritizálják, ez az adócsökkentési program esetében nem így van. Bár nem mindig a program eredményeiről beszéltek, hisz a liberálisoknak több vitát is meg kellett vívniuk az előző miniszterelnökkel, ma a program áll a középpontban. (július 12.)
Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Az Európai Uniós csatlakozást követően Magyarországot elárasztotta az olcsóbb és gyengébb minőségű feldolgozott élelmiszer. Magyarország nem lesz "Európa élelmiszer-termelésének szemétlerakó helye", ezért az egyik legfontosabb feladat az agrárimport növekedési ütemének mérséklése. (július 12.)
Veres János, pénzügyminiszter
A kormány 2-3 százalékos bruttó béremelést tervez jövőre a közszférában az idei 6%-os növekedés után. Az adócsökkentések miatt olyaninnyira kedvezően alakulhat az infláció a következő évben, hogy ez a 3%-os emelés is akkora javulást jelenthet jövőre reálértékben, mint amekkora az idén is volt. (július 13.)
Ellenzék
Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
Helyes út az lenne, ha az általános forgalmi adó felső kulcsának csökkentése helyett a személyi jövedelemadó alsó kulcsát csökkentené a kormány 18 százalékról 13-ra. (július 10.)
Áder János, Fidesz-MPSZ frakcióvezető
A Gyurcsány-kormány "kontár kormány". Az a 8 milliárd forint, amit az előző év helyett csak idén fizettek ki a vállalkozóknak áfa-visszatérítésként, az idén pont elegendő lenne a vidéki kórházak adósságainak kifizetésére, amely gyógyszerekre bevezetett 5%-os áfa kulcs miatt növekedett. (július 12.)
Érdekképviseleti szervezetek
Vámos György főtitkár, Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)
A versenyképesebb termelőktől származó, és ez által olcsóbb élelmiszerek beszállításának megakadályozására nincs jogi lehetőség. A kereskedők érdeke az, hogy lehetőleg minél többet árut Magyarországon szerezzenek be, hiszen így szállítási költségeiket jelentősen csökkenthetik. (július 12.)
Központi Statisztikai Hivatal
A mezőgazdasági termelői árak január és május között 11,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt. A KSH adatai szerint a növényi termékek ára majdnem 25 százalékkal csökkent, az állati termékek viszont közel 7 százalékkal drágultak. (július 11.)
Ernst & Young
A 2003-2004. évi teljesítménye alapján Magyarország az ötödik legkedveltebb befektetési célpont Európában. Új munkahelyek létrejötte, és közvetlen tőkebeáramlás (FDI) tekintetében egyaránt az első ötben van Magyarország, több mint 16 000 munkahely, amely 139 FDI projekt keretében jött létre. Ennél árnyaltabb egy kicsit a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy nem sikerült az első ötbe kerülni a helyi munkaerő minősége, a munkaerő-piac szabályozottságának rugalmassága tekintetében, és a társasági adórendszer, mint vonzó tényező alapján sincs az első ötben Magyarország. (július 11.)
Központi Statisztikai Hivatal
2005. júniusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, az előző év azonos időszakához viszonyítva, pedig 3,8 százalékkal. Az idényáras élelmiszerek, dohányáruk és az üzemanyag ára átlagon felül emelkedett, míg a ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek esetében árcsökkenés volt megfigyelhető. Összességében a vártnál magasabb a júniusi infláció. (július 12.)
Budapest Economics, Kovács György
A kicsit magasabb infláció mögött a szezonális élelmiszerek árnövekedése húzódik meg, ugyanakkor a maginfláció tovább csökkent, ami átgondolt, jól strukturált dezinflációs politikára utal. További alapkamat-csökkentés várható. (július 12.)
Dwyfor Evans, Bank of America, London
Mivel az áremelkedések olyan termékeknél releváns, mint az élelmiszer és üzemanyag, melyek árai ingadozásnak vannak kitéve, az árnövekedés nem szükségszerűen a kamatdöntések hatására következett be. Így, mivel a maginfláció tovább csökkent, a Magyar Nemzeti Banknak meg van a lehetősége a további kamatvágásra. A fogyasztói árindex mértéke csekély negatívum a Forint számára. (július 12.)
Christian Jensen, Danske Bank, Copenhagen
A nyár további részében az infláció csekély emelkedésével kell számolni – legjobb esetben stagnálásával – egészen addig, amíg a szezonális élelmiszerek ideiglenes ingadozása nem lesz egyenletes. Ráadásul, a nyersolaj-árak legújabb történelmi csúcsát még nem szívta fel a piac. A maginflációs adatok ugyanakkor derűlátásra adnak okot, a Monetáris Tanács a következő 12 hónapban 100 bázispontos kamatvágást is végrehajthat. (július 12.)
WestLB
Magyarországon az alapkamat-láb 2005-re 6,5 százalék, 2006 végére, pedig 5,5 százalék lehet a jelenlegi 7 százalékról. Az áfa-csökkentések következtében az infláció 2 százalék körüli lehet 2006-ban, ha ehhez hozzávesszük, hogy a gazdaság, potenciális növekedése alatt teljesít, minden lehetőség adott a kamatcsökkentésekhez. A WestLB szerint Magyarország GDP növekedése 3,5 százalék körül lesz 2005-ben, ami 0,5-0,8 százalékkal elmarad a potenciálistól. (július 12.)
Merrill Linch
A tervezett áfa-csökkentések hatására Magyarországon az infláció 2006-ban, akár 2,7 százalékkal is csökkenhet, azaz 1 százalék körüli szintet érhet el, míg a maginfláció 0 százalék körül ingadozhat. Az áfa-csökkentések az inflációs kosárban lévő termékek 54 százalékát érinti. Az inflációban bekövetkezett csökkentések felkínálják a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank számára a kamatvágásokhoz, akár 50 bázisponttal 2005 végére. Az államháztartási hiány ugyanakkor elérte az egész évre tervezett 96,6 százalékát, ami azt jelenti, hogy év végére a tervezett deficitet akár 150 milliárd forinttal is túlléphetik, amely deficit így 15 százalékkal is nagyobb lehet a vártnál. (július 12.)
Európai Bizottság
Nem helyez kilátásba Magyarországgal szemben további intézkedéseket. A benyújtott csomag – amennyiben teljesen végrehajtják – elegendő ahhoz, hogy 2005-ben Magyarország államháztartási hiány a 3,6 százalékot érjen el. A bizottság 2008-ig adott határidőt a 3 százalékos kulcsfontosságú küszöb elérésére, amely a 2010-es euró bevezetéshez elengedhetetlen. A bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett adócsökkentések nem sodorhatják veszélybe az államháztartás egyensúlyát. A Bizottság kilátásba helyezte, ha kell, meghozzák a szükséges intézkedéseket Magyarországgal szemben. (július 12.)
Otthon Centrum
A jövő évre tervezett áfa legfelsőbb kulcsának 25 százalékkal 20-ra történő módosítása, már a következő hónapokban is jelentős hatással lehet a lakáspiacra. Az elmúlt időszakban több példa is szolgált arra, hogy az előre bejelentett intézkedések, már a bevezetésük előtt is hatással vannak a piacra. Az új lakások ára így akár ősztől is csökkenésnek indulhat. A lakáspiacra a kormány 100 lépés programjában meghirdetett építőipari munka „kifehérítése” is hatással lesz. (július 12.)
Érdekképviseleti szervezetek
Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (MNYEOSZ)
A Gyurcsány-Orbán vitán a Orbán Viktor utalt arra, hogy az Orbán-kormány az egész 2002-es évet saját eredményének gondolja, miközben 5,5 százalékos nyugdíjemelést már a Medgyessy-kormány idején hajtották végre. Az a táblázat, amelyre a volt kormányfő hivatkozott nem tartalmazza az özvegyi nyugdíjak emelésének és a méltányossági nyugdíj visszaállításának az eredményeit. A vitában elhangzottakra reagálva a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége hirdetésben is megfogalmazta ellenvetéseit országos napilapok hasábjain. A hirdetésben a szövetség az ellen tiltakozott, hogy Orbán Viktor a vitában helytelen adatokat közölt, és valótlanul állította, hogy az előző ciklus alatt több mint 20%-kal nőttek volna a nyugdíjak reálértékben. (július 12.)
Aszódi Pál, a Fidesz-MPSZ Nyugdíjas Tagozatának elnöke
A hirdetésben megjelentek tartalma valótlan, és amit Orbán Viktor elmondott, azok tények. Nem véletlen, hogy Göncz Kinga, szociális és esélyegyenlőség-ügyi miniszter sem cáfolta az elhangzottakat.
Elemzői vélemények
Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője
Az igazán fontos gazdasági kérdések nem kerültek szóba a vita során. A politikusok inkább olyan kérdésekről beszéltek, melyek politikai szempontból jóval fajsúlyosabbak, és a komoly gazdasági mutatók, mint az infláció, költségvetési hiány, működőtőke-beáramlás nem kerültek szóba. (július 8.)
Zékány András, az ING Bank elemzője
Gyurcsány Ferenc érvelése mögött inkább a liberális gazdaságpolitika húzódott meg, míg Orbán Viktor inkább az állam atyáskodó, „paternalista” mivoltát szorgalmazó gazdaságfilozófia érveit használta. Sok közös volt az eltérő nézetek ellenére a vitapartnerek mondandójában, ugyanakkor a gazdaság mostani állapota nem képes jólétet biztosítani, ezért a konkrét javaslatok makrogazdasági hatásait is érdekes lett volna hallani, ami viszont még a volt miniszterelnöktől is elmaradt. (július 8.)
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója
A politikának és a gazdaságnak együtt kell működnie. A vitában elhangzottak olyan adatok, melyek makroökonómiai szempontból nem helytállóak, ezért a vita főképp politikai síkon zajlott. (július 8.)
