Folytatódik a Terror
Az újabb londoni merényletek kapcsán a médiát elsődlegesen az a kérdés foglalkoztatja: hogyan lehetne megfékezni a terrorhullámot. Egyesek a potenciális terroristákkal szembeni keményebb fellépést, mások a kultúrközi párbeszédet sürgetik – és vannak olyanok is, akik szerint a nagyhatalmaknak kellene újragondolni eddigi iszlám-politikájukat.
2005. július 21-én, pontosan két héttel a londoni terrortámadás után újabb pokolgépek robbantak a brit fővárosban. A módszer azonos, mint az előző esetben: három metrószerelvényen és egy buszon kíséreltek meg öngyilkos merényletet ismeretlen tettesek, ám szakértők szerint ezúttal csak a detonátorok robbantak fel, ezért áldozat nem volt. A Scotland Yard
Kepecs Ferenc: Nem szakadhat a cérna, Népszava, 2005. július 22.
Magyar Hírlap: A fegyver neve: ráció, 2005. július 22.
Sándor Zsolt: Kiszolgáltatva, Blikk, 2005. július 22.
Szentesi Zöldi László: Globális veszély?, Magyar Nemzet, 2005. július 22.
még aznap letartóztatott két embert, de mindkettőjükről kiderült: nincs közük a merényletekhez. Egy iszlám honlapon az al-Kaida – a korábbihoz hasonlóan – ezt az akciót is magára vállalta. Tony Blair párbeszédet kezdeményezett muszlim vallási vezetőkkel, akik elítélték a londoni merényleteket a brit fővárosban tartott tanácskozásukon. Július 22-én délelőtt, egy nappal a második londoni akció után a rendőrség lelőtt egy férfit a dél-Londoni Stockwell metróállomáson, akiről feltételezhető, hogy öngyilkos merényletet akart elkövetni. Sir Ian Blair, a Scotland Yard főparancsnoka elmondta, hogy mivel második alkalommal nem történt robbanás, az itt talált nyomok felgyorsítják a rendőrség munkáját.
Az első merényletsorozat július 7-én történt. A merénylet után egy héttel Egyiptomban őrizetbe vettek egy 33 éves vegyészt, akiről a brit rendőrség feltételezi, meghatározó szerepe volt a bombák előkészítésében. A férfi tagadja, hogy köze lenne a terrorakcióhoz. Bár bizonytalanságok vannak még az al-Kaida legújabb, Európát fenyegető kijelentése körül, az egy hónapon belüli iraki csapatkivonást követelő ultimátumot egyes elemzők komoly fenyegetésként értékelik.
Munkánkhoz az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. adatbázisát használjuk.
| Aczél Endre: Kis Bagdad (Népszabadság, 2005. július 22.) A legutóbbi merénylet után nyilvánvaló: az „öngyilkos robbantóbrigádnak van utánpótlása”. Az al-Kaida hadüzenete – minden szakértői vélemény ellenére – reális fenyegetést jelenthet Magyarország számára is. |
(...) akár balkezes robbantókkal van dolgunk, akár kegyetlen ijesztgetőkkel, nyilvánvaló, hogy a július 7-i több tucat halottal járó öngyilkos robbantóbrigádnak van utánpótlása. Mégpedig Angliában.
(...) Elég egy pár megszállott önkéntes, és lehet, hogy London - Európa pénzügyi központja - órákra, esetleg napokra leáll. Attól függ. De azért rémisztő perspektíva ez. Együtt élni olyan öngyilkosjelöltekkel, akik Allah nevében, a szent háború, a mártíromság stb. bűvöletében készek önnön honfitársaikat elpusztítani.
(...) Úgy mondják, az al-Kaida hadat üzent „Európának”, de Magyarország nincsen benne ebben az Európában. Szakértők vélik így. (Noha az al-Kaida állítólagos listáján ott van Magyarország.) Én nem ijesztgetni akarok, csupán tényeket rögzíteni. A rossz hírem az, benne vagyunk.
(...) Iszlamista diktatúrák ma is megtűrik a soraikban a terroristajelölteket, mert ezek is szimpatizánsok, és ezek is exportképesek.
| Kepecs Ferenc: Nem szakadhat a cérna (Népszava, 2005. július 2.) A terroristák mintha tesztelni akarnák a londoniakat: „mikor szakad el a cérna”. A britek ébersége következtében viszont a támadóknak csak négy „minimerényletre” futotta. A szélsőségesek saját közösségükön belül is elszigetelődtek azáltal, hogy Tony Blair maga mellé állította az iszlám vezetőket. |
(...) A londoniak űzött vadnak érezhetik magukat saját városukban. És még sem kell, hogy legyőzöttnek tekintsék magukat. Hiszen eleve tudták, hogy ha a terroristák minden áron robbantani akarnak, azt abszolút biztonsággal nem tudják megakadályozni.
(...) Mivel nem kételkedhetünk abban, hogy a terroristák a lehető legnagyobb csapást szerették volna mérni Londonra, azt kell gondolnunk, hogy az éberség és a terroristák elleni rendőri fellépés mégsem volt teljesen hatástalan: olyan mértékben megnehezítette az. elkövetők dolgát, hogy azoktól csak négy „minimerényletre” futotta.
(...) Mintha tesztelni akarnák a londoniakat, mintha meg akarnák tudni, meddig tart a híres brit hidegvér, mikor szakad el a cérna (...) Nagyon fontos, hogy ne szakadjon el. Mert ha ez megtörténne (...) akkor az al-Kaida elérné célját: e kulcsfontosságú helyszínen sikerülne elindítania a „civilizációk háborúját”.
(...) Blair leült tárgyalni országa muzulmán vezetőivel, és azok mellé is álltak. Roppant fontos esemény volt ez, hiszen így esély nyílt arra, hogy a terroristák saját közösségükön belül is elszigetelődjenek.
| Magyar Hírlap: A fegyver neve: ráció (2005. július 22.) A terrorizmust „az egyetlen védhetetlen eszközzel: rációval” szoríthatjuk csak vissza. A vallási vezetőkkel való párbeszéd a legeredményesebb módszer az erőszak megfékezésére. |
(...) A londoni tőzsdeindex tegnap alig több mint egy óra alatt gyakorlatilag visszatért arra a szintre, ahol akkor állt, amikor befutottak az első hírek a főváros metróiban történt újabb incidensekről. A City a lehető legjobb választ adta azoknak, akik ismét ártatlan civilek ellen intéztek támadást.
(...) A terrort csak visszaszorítani lehet – hosszú távon – az egyetlen védhetetlen eszközzel: rációval.
(...) Ehelyett azt a hátországot kell megcélozni, amelyből az erőszak hirdetői táplálkoznak – ha kell, pénzzel, ha kell, akár csak lassan beérő programokkal, de elsősorban párbeszéddel. Például vallási vezetők meggyőzésével, elérve, hogy ők legyenek azok, akik a mások haláláért halni készülőket meggyőzik tettük értelmetlenségéről. S az utóbbi évek, hónapok tapasztalatai alapján ez nem is reménytelen.
| Sándor Zsolt: Kiszolgáltatva (Blikk, 2005. július 22.) Az újabb merényletek bebizonyították: „mindannyian a terroristák célpontjai vagyunk”. A veszélyeztetett országoknak fel kell venni a harcot a „potenciális terroristákkal” annak érdekében, hogy visszaálljon a polgárok nyugalma. |
(...) Aki eddig nem tudta vagy nem akarta elhinni, az most végképp meggyőződhetett arról, hogy nem vagyunk biztonságban. Mindannyian a terroristák célpontjai vagyunk.
(...). Szembesülnünk kell a ténnyel: New Yorkban, Londonban, Madridban, Párizsban, Rómában, de még Budapesten sem vagyunk biztonságban. A veszélyeztetett országoknak kíméletlen harcot kell folytatniuk a potenciális terroristákkal szemben, ha vissza akarják szerezni polgáraik nyugalmát.
| Szentesi Zöldi László: Globális veszély? (Magyar Nemzet, 2005. július 22.) A londoni terrorista akciók kiváltó oka, hogy a brit kormány „elkötelezett híve a Bush-doktrínának”. Jelenleg közömbös, hogy mit gondolnak a kérdésről a muszlim vezetők: a terrorizmus problémája globális méreteket öltött, ezért a nagyhatalmaknak – kiváltképp az Egyesült Államoknak – kellene módosítani politikájuk irányvonalán. |
(...) Mindenekelőtt világos, hogy az Egyesült Királyság fővárosa, polgárai, intézményei ellen azért intéznek immáron sorozatosan bombamerényleteket, mert a Blair-kormány elkötelezett híve a Bush-doktrínának.
(...) A történtek szempontjából voltaképpen közömbös, mit gondolnak az Európában élő mozlim közösségek vezetői, a folyamatot már ők sem tudják leállítani.
(...) Ha nem vigyázunk, néhány év múlva éppen annyi hírértéke lesz egy párizsi, koppenhágai vagy budapesti robbantásnak, mint manapság egy bagdadinak. Semennyi. Nem lesz hírértéke.
(...). A világ vezető hatalmainak – élen az Egyesült Államokkal – újra kellene gondolniuk főbb politikai, stratégiai elképzeléseiket, mert bárhogy is értékeljük a jelenlegi folyamatokat, annyi bizonyos, hogy a veszély immáron globális méretű.
