Budapest ostroma
Miközben az elmúlt tizenöt évben szinte kötelező köre volt a választási kampányoknak, hogy a pártok határozottan kiálljanak a vidék mellett, addig a fővárosiakat mintha csak szégyenkezve merték volna megszólítani a politikusok. Ez egészen biztosan megváltozik, sőt ahogyan egyre inkább eluralkodik a kampányhangulat, mintha már meg is változott volna: Budapest a pártok harcának egyik leglátványosabb csataterévé vált.
Bár sokáig lehetett volna az a legérdekesebb kérdés, hogy kit indít az SZDSZ Demszky Gábor helyett a főpolgármesteri posztért, azaz, hogy kire bízza rá a kisebbik kormánypárt legfontosabb szavazóbázisának megszólítását, a párt gyorsabban lépett. Azzal, hogy az SZDSZ kifejezte szándékát: újra Demszky Gábort indítja az önkormányzati választásokon persze még sok mindentől függ, így például a 2006-os országgyűlési választások eredményétől, és természetesen az SZDSZ szereplésétől. Demszky Gábor mellett nem sokkal azután állt ki pártja vezetése, hogy kiderült, hosszú lejtmenet után rövid idő alatt 6 százalékot emelkedett a főpolgármester népszerűsége. A nyári útfelújítási munkák elkezdésével a budapestiek kénytelen-kelletlen szembekerültek azzal, hogy a város vezetése igenis dolgozik, méghozzá olyan erőfeszítéssel, hogy napokra megbénult a Főváros közlekedése.
Korábban Demszky Gábornak csak ritkán sikerült belépnie a budapesti politikába, mivel környezetében egyelőre a botrányok, belső konfliktusok messze elnyomják a kezdeményezésekről szóló híreket. A korábban bizonyos jogköreitől megfosztott helyettes, a szigorú költségvetési tervezésről ismert, az SZDSZ-frakcióból kizárt Atkári János megtartja főpolgármester-helyettesi pozícióját, ami viszont újabb belső konfliktusok megjelenését sejteti. Ezt mutatja az is, hogy a fővárosi fideszes politikusok sokat sejtető együttműködésről beszéltek a nyilvánosság előtt is a főpolgármester egykori jobbkezével.
A főpolgármester népszerűség-növekedését sokan összefüggésbe hozták a megélénkült fővárosi felújításokkal, ugyanakkor az MSZP és a Fidesz régebb óta, a főpolgármestertől eltérő stratégiával, egymáshoz viszont igencsak hasonlóan építkeznek a fővárosi szavazók között.
Néhány hónappal ezelőtti országjáró körútjának mintájára Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke budapesti fórumokon igyekszik közvetlen kapcsolatba kerülni reménybeli választóival. A főváros összes kerületét több alkalommal is érintő, a tervek szerint 230 állomásos „Budapest Fórum” elnevezésű rendezvénysorozat legfontosabb célja a pártelnök szerint az, hogy kiderüljön, mi a budapestiek véleménye városukról, mert ennek ismerete nélkül semmiféle programot nem lehet meghirdetni. Programból ugyanakkor van bőven, hiszen az MSZP Budapest Program néven állította össze elképzeléseit, a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közös vállalkozása, a 2100 milliárd forintos Podmaniczky Program pedig a város középtávú fejlesztési irányait határozza meg. Az ebben meghatározott meglehetősen nagyívű fejlesztések „elvállalásáért” ugyanakkor a Főváros vezetése, és így természetesen maga Demszky Gábor is versenybe szállt, hiszen ő éppen az útfelújításokat határozta meg, mint a kilencéves program első lépéseit.
A Fideszhez hasonlóan a szocialisták is hangsúlyozzák, hogy a budapestieket kell megkérdezni városuk fejlődéséről, ennek érdekében indult a Sikeres Budapestért akció, amelynek célja az online kapcsolatteremtés, de a párt aktivistái az utcákon is kikérték a fővárosiak véleményét. A szlogenek, hívószavak és a programok fő irányvonalai ugyanakkor korántsem állnak egymástól olyan távol, mint amennyire ezt a pártok országos szembenállása sejtetné. A Fidesz kiemelt fővárosi ügyként határozta meg a közlekedést, a közbiztonságot, a környezetvédelmet, a Duna ügyét, az MSZP Budapest Programjának alappillérei pedig a közbiztonság, a közlekedés, a köztisztaság, a létbiztonság, és az eddig részletesen nem megjelenített Közmunkák Tanácsa. Ami mindkét párt programjának kommunikációjában közös: a programok tartalmi feltöltése még a budapestiek véleményére vár. Megkérdezésük során természetesen fontosabb maga a kérdezés, mint a válaszok, amit jól mutat az is, hogy a Fidesz a lehető legkisebb szerveződések szintjére igyekszik eljuttatni üzeneteit, 50-200 ember előtt tartva meg fórumait.
A fővárosi MSZP-t egyre kényelmetlenebbül érinti, hogy nem tudnak kiállni a főpolgármester mellett, hiszen ekkor saját arcukat veszíthetik el a választók előtt, de frontálisan szembe sem tudnak fordulni Demszkyvel, hiszen a koalíciós együttműködés és a közös városvezetés felelőssége ezt lehetetlenné teszi. Ebben a helyzetben azonban az ellenzéknek sem volt könnyű a helyzete kezdettől fogva, hiszen a Városházán nem tudott felépíteni olyan budapesti politikust, aki szóba jöhetne főpolgármester-jelöltként a 2006-os önkormányzati választáson. Kupper András, a Fidesz frakcióvezetője jelenik meg legtöbbször a nyilvánosság előtt, de ő szinte csak konfliktusos ügyekben szólal meg. Ezért válik érdekessé az Orbán-féle Budapest-fórumok szereplőgárdája.
A Budapest-fórumok részben a Fidesz, részben pedig – az Orbán által kezdeményezett – „Nemzeti Konzultáció” rendezvényeinek tekinthetők. Formai megvalósításuk követi Orbán Viktor februári országértékelő beszédének koreográfiáját: a középen álló szónok nem az emberekkel szemben, felettük, hanem közöttük, velük folytat párbeszédet. Orbán Viktor mellett ugyanakkor egyre aktívabbá válik a fórumok szervezéséért felelős, még hónapokkal ezelőtt létrehozott Új Budapest Központ vezetője, Cselovszki Zoltán, aki régi fővárosi politikus, de az elmúlt években alig jelent meg a nyilvánosság előtt. Cselovszki ugyanakkor cáfolta, hogy ő lenne pártja főpolgármester-jelöltje, a Fidesz álláspontja szerint pedig majd az országgyűlési választások után foglalkoznak az önkormányzati jelöltekkel. Mindenesetre a politikában mindennek üzenete van, így annak is, hogy az első Budapest Fórumra Orbán Viktor részvételével éppen Soroksáron került sor, amely pedig Hiller István MSZP-elnök egyéni választókerülete.
A Budapestért zajló politikai csata hiába kezdődött már el, sok esetben még nem látni pontosan, kik között is húzódnak a frontvonalak, ki kinek lesz ellensége vagy barátja. Mintha a két nagy politikai erő saját háza táján kezdené a szavazók meggyőzését: a nyári hónapokban a korábbi ügyekhez hasonlóan nagy vihart kavaró téma nem vette el a helyet például az útfelújításokról, amelyet azért a Fidesz kötelességszerűen támadott annak költségei miatt. A Fidesz Budapest-politikájának középpontjában elsősorban a helyi ügyek állnak, amelyek képviseletére az „emberközeli” fórumok, a budapestiekkel való minél közvetlenebb találkozás ad jó lehetőséget. Emellett nagy hangsúlyt kapott a Finta József építész részvételével Budapest új szimbólumának megtervezésére kiírt pályázat, amelynek eredményhirdetése és esetleges megvalósítása nem csupán Budapestnek, de a Fidesz fővárosi kampányának is szimbolikus eseménye lesz.
