Ellentétes víziók
A külgazdaság terepére is átterjedt a kormány és az ellenzék között hetek óta zajló politikai vita. Délkelet-ázsiai körútján Gyurcsány Ferenc az ázsiai gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Orbán Viktor Erdélyben a kárpát-medencei magyarság gazdasági hálózatának fontosságáról beszélt. A gazdasági növekedés ellenére hazánkban nagyon magas a fizetésképtelen vállalatok száma. Kedvezőek viszont az inflációs kilátások – így a jövőben tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Az elmúlt héten ismét látványosan felszínre került a gazdaságról szóló politikai vita. A délkelet-ázsiai körúton tartózkodó Gyurcsány Ferenc az ázsiai gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, míg Orbán Viktor a kárpát-medencei magyarság gazdasági hálózatba szervezésének fontosságáról beszélt. Folytatódott a jövedéki adóról és helyi iparűzési adóról kialakult diskurzus is. A kormány továbbra sem hajlandó az üzemanyagok jövedéki adójából engedni, és az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások során is elutasítónak mutatkozott. Az iparűzési adó eltörlését több nagy cég és intézet is sürgette, a kormány azonban megerősítette, hogy erre csak 2008-ban kerülhet sor. A regisztrációs adóval kapcsolatos viták továbbra is a felszínen maradtak, miután kiderült, hogy Brüsszel végleg el akarja törölni azt a jövőben.
A gazdasági növekedés ellenére hazánkban nagyon magas a fizetésképtelen vállalatok száma. A térség egésze elmarad a potenciális növekedési lehetőségétől, Magyarországon viszont kedvezőek az inflációs kilátások, és a jegybanki alapkamat további csökkenésének lehetőségei.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók:
| GDP növekedés* | 2,9% (2005. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
5,4% (2005. I.-V.) |
| Beruházás-növekedés* | 6,8% (2005. I-III.) |
| Munkanélküliség | 7,1% (2005. IV.-VI.) |
| Infláció* | 3,8% (2005. VI.) |
| Reálkereset-növekedés* | 8,5% (2005. I.-V.) |
| Államháztartási hiány | -988,1 milliárd Ft (2005. I-VI.) |
| Fizetési mérleg | -1497 millió euró (2005. I-III.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Veres János, pénzügyminiszter
Az iparűzési adó megfelel az uniós normáknak, és az önkormányzatoknak sem kell attól tartaniuk, hogy a módosítások miatt csökkenne bevételük. A tárca tervei szerint 2008-ban megszűnik az iparűzési adó, de a cégek annak felét már most is leírhatják nyereségadó-alapjukból. (július 22.)
Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára
A kormány a racionalitás határain belül, de megpróbál megegyezni a közúti fuvarozók érdekképviseletével az üzemanyagot terhelő adók ügyében. (július 23.)
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Kína a világ egyik legbefolyásosabb gazdasága lesz, ezért Magyarországnak is kell gazdasági kapcsolatokat építeni az országgal. A gazdasági előnyökre kell koncentrálni a politikai távolságtartás helyett. (július 26.)
Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Magyarországon alacsony a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta egyaránt, ellenben magas az inaktívak száma, akik zöme nyugdíjas (41%), tanuló (30%) és kismama (10%). Az alacsony foglalkoztatottság a további fejlődés gátja is lehet, hiszen a termelékenységnek fontos szerepe van a növekedésben, ám a nemzetközi tapasztalatok alapján a termelékenység növekedése nem jár együtt automatikusan a foglalkoztatottság növekedésével. Az alacsony munkaerő-mobilitás növelésének érdekében mind a helyi, mind a helyközi közlekedést fejleszteni kell. (július 27.)
Ellenzék
Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
A magyarság egykori istencsapásszerű szétszórásának a hátrányai mára előnnyé változtathatók, ha képesek vagyunk egyetlen jól működő gazdasági övezetté, hálózattá szervezni. (július 23.)
Pokorni Zoltán, Fidesz-MPSZ alelnök
A kormányzat elszalasztotta a Fidesz által is fontosnak vélt adóreformot, helyette közpénzekből finanszírozott propagandát és SMS-kampányt folytat. A pénzügyi és gazdasági szférában is nagy változásokra van szükség. Olyan költségvetésre van szükség a következő évre, amely „kihúzza a kátyúból az országot”. (július 26.)
Érdekképviseleti szervezetek
Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke
Az import autók iránt a kereslet visszaesése nem szezonális okokra vezethető vissza, a tendencia pedig nem valószínű, hogy megfordul az év végéig. Ebből következően nem valószínű, hogy a Pénzügyminisztérium idei évre tervezett regisztrációs-adó bevétele teljesülne. (július 25.)
Niklai Ákos, Magyar Szálloda Szövetség elnöke
A kormánynak a jelenlegi 15%-ról 10%-ra kellene csökkentenie a szállodaipart terhelő áfát. A lépés nagy lökést adna az ágazatnak. A szomszédos országokban kisebbek az adók, amely indokolatlanul versenyelőnyhöz juttatja az ottani versenytársakat. De nem csak a szomszédos, hanem a többi uniós országban is kisebbek az adóterhek. (július 25.)
Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC)
Magyarországnak még van esélye arra, hogy ismét élre kerüljön az újonnan csatlakozott uniós országok sorában, ehhez azonban késlekedés nélkül el kell kezdeni az ellátórendszerek és az államigazgatás átfogó reformját, továbbá kormányzati ciklusokon átívelő, következetes gazdaságpolitikára van szükség. A vállalati szektornak erős érdeke fűződik az euró mielőbbi bevezetéséhez. (július 21.)
Világbank
„Gazdasági másnaposság” jellemzi az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokat. Ez leginkább a GDP-növekedés visszaesését jelenti, ami egyébként Lengyelországot, Csehországot, és Magyarországot érinti legjobban. A nyolc közép-kelet-európai ország előtt a csatlakozás számos lehetőséget is felvillantott, ezek azonban gyorsan tovaszállnak. A problémák forrása az is lehet, hogy a lehívható uniós transzferekhez az országokban nem mindig van meg a saját forrás. Számos hasonlóság fedezhető fel a nyolc közép- és kelet-európai gazdaság fejlődésében, de egymáshoz viszonyított helyzetük folyamatosan változik. Az idén a magyar költségvetési hiány mértéke valamivel kisebb lesz, mint a cseh, vagy a lengyel deficit GDP-hez mért aránya. Ugyanakkor Magyarországon a legmagasabb az államadósság a GDP-hez viszonyítva : jelenleg 59 százalék. (július 22.)
Euler Hermes
A fizetésképtelen vállalatok számát tekintve Magyarország Európa élmezőnyébe tartozik. A fizetőképességi mutató úgy romlott a tavalyi évben, hogy közben gazdasági növekedés volt, ami szokatlan párosítás. A magyarországi ellentmondás – javuló gazdaság, és emelkedő fizetésképtelenség – mögött a magyar vállalati struktúra sajátosságai állhatnak. A nemzetközi tulajdonosi háttérrel nem rendelkező exportőrök és a belföldi piacra termelők kevéssé éreztek javulást a gazdaságban. A versenyképesség terén sem sikerült a megfelelő eredményeket elérni, az agrárszféra pedig kifejezetten a vesztese lett az európai uniós csatlakozásnak. (július 26.)
Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW)
Amíg a május-június időszakban a befektetők egy túlértékelt forinttal álltak szemben, az elmúlt három hétben figyelemre méltó csökkenés volt megfigyelhető a piacon. A közeljövőben továbbra is egy kissé túlértékelt forint várható a korábbi trendnek megfelelően. (július 25.)
GfK Hungária Piackutató Intézet
A Fogyasztói Bizalom Index (FBI) idén márciushoz és az előző év júniusához képest is csökkent. Az index összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságát, az anyagi helyzetük megítélését a jelenre és a jövőre egyaránt, valamint a várható gazdasági helyzet megítélését. A Fogyasztói Vásárlási Index (FVI) hasonló tendenciát mutat. Ezzel szemben a Vásárlási Hajlandósági Index (VHI) tovább emelkedett, és soha nem volt ilyen magas. Ezen index összetevői közül a háztartások saját anyagi helyzetének megítélése az előző évihez képest jelentősen romlott, a növekedést így tehát a tartós fogyasztási cikkek iránti növekvő vásárlási hajlandósága okozta, amit az egyre kedvezőbb vásárlási feltételek okozhatnak. (július 26.)
Járai Zsigmond, MNB elnök
Nincs megfelelő gyakorlati példa arra, hogy a költségvetési deficit vagy az államadósság mértéke hogyan és mennyiben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, ezért zéró szintjükre kell törekedni. Az állam jövedelem-centralizáltságán csökkenteni kell, és a jövőben egyes területeken – oktatás, egészségügy – egyre kisebb szerepet kell vállalnia. A monetáris politikát tekintve a jegybank továbbra is a stabil árszínvonal elérését tartja elsődleges feladatának. A kibővített Monetáris Tanács jó szakmai munkát végez, a forint jelenlegi árfolyama közel van az egyensúlyi szinthez. (július 27.)
JP Morgan
A következő év elejére várhatóan 5 százalékra csökken a jegybanki alapkamat, az év közepére pedig a 4,5 százalékos szint sem elképzelhetetlen. (július 27.)
KPMG
A helyi iparűzési adót egyelőre fizetni kell a magyar vállalkozásoknak, a megfelelő stratégia most a kivárás, az adózók nincsenek lépéskényszerben, ellenben bármilyen lépés adókockázatot rejt maga mögött. Az iparűzési adó a vállalatok egyik legnagyobb terhe, ezért helyes, hogy a kormány 2008-ig teljesen leépíti ezt az adónemet. Az Európai Bizottság olaszországi helyi adó kapcsán hozandó döntése akár precedens értékű is lehet. (július 27.)
OECD
Növelni kell Magyarországon a foglalkoztatottság szintjét a gazdaság további fejlődésének érdekében. (július 27.)
Központi Statisztikai Hivatal
A munkanélküliek száma 58 ezerrel haladta meg a második negyedévben az egy évvel korábbi időszak adatát, míg a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott. Így az április-júniusi időszakban 7,1 százalékos a munkanélküliség ráta, míg egy évvel korábban 5,8 százalék volt az állástalanok aránya. Egyetlen kedvező jelenség játszódott le a munkapiacon: a február és május közötti időszakban mért 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta enyhén csökkent. (július 28.)
