A kormányfőnek hozott többet a Gyurcsány-Orbán vita
Az egymástól jelentősen eltérő júliusi közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik: inkább a jelenlegi miniszterelnöknek volt kedvező a Gyurcsány-Orbán vita. Gyurcsány Ferencnek ugyanakkor főként saját táborát sikerült aktivizálni, új szavazók megszerzésében egyik oldal sem jeleskedett. A közvélemény csupán a mindenkori köztársasági elnök kedvező megítélésében és az adócsökkentés helyeslésében mutatkozott egységesnek.
A hónap elején készült felmérések még a Fidesz növekvő előnyét mutatták, a Gyurcsány-Orbán vitát követő kutatások viszont arról tanúskodtak, hogy a két nagy párt közötti különbség növekedése megállt, ez pedig főként a korábban elbizonytalanodott szocialista szavazók vitát követő aktivizálódása miatt következett be.
A júliusi közvélemény-kutatások szerint a július 8-i Gyurcsány-Orbán vita inkább az MSZP számára volt kedvező, ugyanis az összes megkérdezett körében egyedül a Medián hónap eleji felmérése mért egy százalékpontos növekedést a két nagy párt támogatottságának különbségében. A július 8-án tartott vita után készített három másik felmérés alapján viszont vagy csökkent, vagy nem változott az MSZP hátránya a Fidesszel szemben. A Tárki kutatása szerint két százalékponttal csökkent, a Szonda Ipsos felmérése alapján pedig nem változott a különbség. A Gallup felmérése szerint ugyanakkor jelentősen, négy százalékponttal csökkent az MSZP hátránya. Az intézetek adatai alapján azonban az összes megkérdezett körében továbbra is 3-8 százalékkal vezet a Fidesz az MSZP előtt.
Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)
Adatfelvétel a Gyurcsány-Orbán vitához képest (július 8. ) |
A vita előtt |
A vita alatt és után |
A vita után |
|
Intézet |
Medián |
Gallup |
Századvég-Tárki |
Szonda Ipsos |
Adatfelvétel ideje | július 1-5 |
július |
július |
július |
Mintanagyság |
1200 |
1011 |
1034 |
1500 |
Teljes lakosság |
||||
MSZP |
27 (+1) |
25 (+6) |
27 (+2) |
24 (+4) |
Fidesz-MPSZ |
35 (-2) |
31 (+2) |
30 |
32 (+4) |
SZDSZ |
4 (+1) |
2 |
4 (+1) |
3 (+1) |
MDF |
2 (+1) |
2 |
2 (-1) |
1 (-1) |
MIÉP |
na. |
0 (-1) |
1 |
1 |
Centrum |
na. |
1 |
1 |
na. |
Munkáspárt |
na. |
1 |
1 |
na. |
Egyéb |
2 (-1) |
1 |
1 |
3 |
Nem menne szavazni |
21 (-1) |
22 (-1) |
||
Nem tudja / nem válaszol |
9 |
16 (-6) |
35 (-1)* |
37 (-8)* |
Biztos szavazó pártválasztók |
||||
MSZP |
36 (-4) |
42(+6) |
41 (-1) |
40 (+3) |
Fidesz-MPSZ |
53 |
50 (-1) |
46 (+1) |
52 |
SZDSZ |
4 |
4 |
6 (+2) |
4 |
MDF |
3 (+2) |
3 |
3 (-2) |
3 |
MIÉP |
na. |
0 (-1) |
1 |
1 (-1) |
Centrum |
na. |
1 |
1 |
1 |
Munkáspárt |
na. |
1 |
1 |
na. |
Egyéb |
4 (+2) |
1 (-1) |
1 |
1 |
* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya. A számok mellett zárójelben az előző hónapi adatokhoz képest történő változás látható
A biztos pártválasztók körében – különböző intézetek adatait összehasonlítva – az MSZP támogatottsága július elején csökkeni látszott, a hónap későbbi szakaszaiban mért adatok szerint viszont ez folyamat megállt, sőt a Gallup és Szonda Ipsos felmérése szerint nagyobbik kormánypárt növelni tudta a szavazótáborát. A két párt közti eltérés továbbra is rendkívül nagy különbségeket mutat az intézeteknél: a biztos szavazó pártválasztók között 5-17 százalék közötti. Ebben a körben is igaz azonban, hogy a Gyurcsány-Orbán vita után készült felmérések az MSZP számára mutattak kedvezőbb képet.
A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján (%)
Adatfelvétel a Gyurcsány-Orbán vitához képest (július 8.) |
A vita előtt | A vita alatt és után | A vita után | |
Intézet |
Medián |
Gallup |
Századvég-Tárki |
Szonda Ipsos |
Összes megkérdezett |
||||
Fidesz-MSZP különbség |
8 (+1) |
6 (-4) |
3 (-2) |
8 |
Biztos szavazó pártválasztó |
||||
Fidesz-MSZP különbség |
17 (+4) |
8 (-7) |
5 |
12 (-5) |
A számok mellett zárójelben az előző hónapi adatokhoz képest történő változás látható
A két kisebb parlamenti párt esetében nem beszélhetünk számottevő változásokról az előző hónaphoz képest. A liberális párt a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében egyedül a Századvég-Tárki kutatása szerint jutna a Parlamentbe, sőt e felmérés szerint jelenleg az MSZP és a SZDSZ együttesen jobb eredményt érne el, mint a Fidesz-MPSZ. Az MDF támogatottsága tekintetében egybehangzóak a közvélemény-kutatók adatai: minden intézet három százalékos támogatottságot mért a Demokrata Fórum esetében.
Csökkent a bizonytalanok aránya
Júliusban minden intézetnél csökkent valamelyest a bizonytalanok aránya, amit az elemzők egyöntetűen azzal magyaráztak, hogy a nagy figyelemmel kísért Gyurcsány-Orbán vita sok választópolgárt kimozdított az apátiából. Ugyanakkor a különböző intézetek adatai igen ellentmondásosak. A Gallup és a Szonda Ipsos adatai szerint jelentősen csökkent a pártszimpátiákat illető bizonytalanság, a Medián és a Századvég-Tárki viszont nem mért számottevő változást. A Gallup kutatása szerint visszatértek a szocialista szavazók, ugyanis a teljes mintán belül 45 százalékról 38 százalékra csökkent a bizonytalanok aránya, miközben 19 százalékról éppen 6 százalékkal, 25 százalékra emelkedett az MSZP szimpatizánsainak aránya. A Szonda Ipsos adatai alapján 8 százalékkal lett kisebb a bizonytalanok aránya, azonban az MSZP és Fidesz-MPSZ egyaránt 4-4 százalékkal növelte támogatottságát az összes megkérdezett körében. Az intézetek egybehangzó eredményei alapján a választópolgárok mintegy ötöde biztosan nem menne el szavazni.
Ellentmondásos a kormány megítélése
A Tárki nem mért számottevő változást a kormány munkájára vonatkozó választói elégedettségben. A kabinet működésével való választói elégedettség (-100-tól +100-ig terjedő skálán) az összes megkérdezett körében az előző hónaphoz hasonlóan -14 ponton áll, azaz a júniusban elkezdődött viszonylagos javulás nem folytatódott tovább. Ráadásul a kormány megítélése a bizonytalan választók körében is romlott. Az összes megkérdezett körében az ellenzék tevékenységének megítélése sem változott érdemben: minimális javulást mutatva -21 pontról -20 pontra változott. A Tárki szerint az ellenzék munkáját júniushoz képest kedvezőbben ítélik meg a két nagy párt szavazói, de kedvezőtlenebbül a bizonytalan szavazók és a válaszmegtagadók.
A Gallup felmérése szerint némileg javult a jelenlegi kormány megítélése. Júliusban a válaszadók 53 százaléka úgy vélte, hogy az előző kabinethez képest a Gyurcsány-kormány rossz irányba változtatott a dolgokon. Ez két százalékos javulást jelent az előző hónaphoz képest. A pártpreferenciákat jelző adatokhoz hasonlóan a Gallup ebben a vonatkozásban is azt mérte, hogy a korábban véleményt nem nyilvánítók arányának lecsökkenésével párhuzamosan nőtt a kormányzati teljesítménnyel elégedettek aránya. A júniusi 28 százalékkal szemben ugyanis júliusban a megkérdezettek 36 százaléka a gondolta úgy, hogy a kormány jó irányba változtatta meg a dolgokat.
A kormányfő tevékenységének megítélése a Gallup szerint egyértelműen javult. A teljes népességen belül ismét a júniusi visszaesést megelőző szintre, 35 százalékra állt vissza a Gyurcsány Ferenc munkájával elégedettek aránya. Emellett 51 százalékról 48 százalékra esett vissza azok aránya, akik negatívan ítélik meg a miniszterelnök tevékenységét.
Annak ellenére, hogy a miniszterelnöki vitát felfokozott izgalom előzte meg és a vártál nagyobb figyelem övezte, az első felmérések alapján jelentős közönyt és a bizonytalanságot hagyott maga után a közvéleményben. A később készült felmérések szerint ugyanakkor inkább a kormányfőnek kedvezett a vita.
A volt és a jelenlegi miniszterelnök vitáját, vagy annak egyes részleteit a Medián felmérése szerint az összes választókorú megkérdezett megközelítőleg 60 százaléka kísérte figyelemmel. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a saját szavazótáboruk ízlésvilágának megfelelően szerepeltek, ám a bizonytalan szavazók „becserkészése” szempontjából nem bizonyultak sikeresnek: a pártpreferenciával nem rendelkező közönség körében messze azok voltak többségben, akik nem tudták megnevezni a vita győztesét.
A teljes közönségen belül 39 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak győztest hirdetni – míg Orbán Viktor a közönség 32 százaléka, Gyurcsány Ferenc pedig 29 százaléka szerint bizonyult meggyőzőbbnek.
A bizonytalanok között többségben voltak azok, akik szerint nem volt győztese a vitának. Számukra egyik fél sem bizonyult kifejezetten meggyőzőnek. Csaknem háromnegyedük nem tudott véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc volt a nyertese a párbajnak. Azok között, akik dönteni tudtak a kérdésben, Gyurcsány Ferenc bizonyult valamivel meggyőzőbbnek.
Ha az összes lehetséges szavazóra vetítve nézzük azok együttes arányát, akik részleteket sem láttak vagy hallottak a vitából (40%) és akik számára nem volt annak győztese (23,5%), arra a megállapításra jutunk, hogy a választók csaknem kétharmada (63,5%) számára érdektelen vagy bizonytalan kimenetelű volt a párbaj.
A Konroll Csoport telefonos közvélemény-kutatása szerint a vitát nyomon követők közül 11 százalékkal többen tartották meggyőzőbbnek Orbán Viktort a jelenlegi miniszterelnöknél. A válaszadók 48 százaléka a Fidesz-MPSZ elnökét, míg 37 százaléka a kormányfőt szereplését érezte meggyőzőbbnek a vitában.
A vitát követően készült pártpreferenciákra vonatkozó kutatásokból kiderült, hogy a Gyurcsány-Orbán vita következtében erősödött a baloldali szimpatizánsok önbizalma. A Tárki adatai szerint az összes válaszadó körében 29 százalékról 35 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint az MSZP nyerne egy most megrendezendő választáson. Ugyanakkor 63 százalék továbbra is a Fidesz-MPSZ győzelmét tartja valószínűnek. A Szonda Ipsos az elkötelezett szavazók véleményét vizsgálva azt állapította meg, hogy a szocialista szavazók körében a júniusi 50 százalékról 60 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint képesek lesznek megnyerni a 2006-os parlamenti választást, míg ezzel egyidőben a Fidesz-szavazók körében öt százalékos csökkenés következett be júniushoz képest, így jelenleg 80 százalékuk bízik a legnagyobb ellenzéki párt győzelmében.
A politikus-népszerűségi listák egybehangzó eredménye, hogy a köztársasági elnöki tisztséget betöltő személy továbbra is nagy köztiszteletnek örvend. Orbán Viktor az intézetek egybehangzó adatai szerint az öt legnépszerűbb politikus egyike.
A július elején készült Medián-felmérés még a júniusi politikai események hatását tükrözte. Ennek megfelelően a köztársaságielnök-választás vesztese, Szili Katalin 5 pontot veszített, de még mindig a népszerűségi dobogó harmadik fokán áll, igaz holtversenyben felzárkózott mellé Orbán Viktor, aki a felmérés szerint 7 pontot javított a népszerűségi indexén. Július elején a második legnépszerűbb politikus Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök volt 60 ponttal, a lista első helyén pedig Dávid Ibolya állt 61 ponttal. A Medián szerint jelentősen növelte népszerűségét az erőteljes kommunikációs offenzívát folytatató Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, aki 10 pontot javítva 35 pontot ért el, valamint a nyári útfelújítások kapcsán kampányoló Demszky Gábor budapesti főpolgármester, akinek 6 pontos javulás után 38 ponton áll a népszerűségi indexe. Ezzel együtt a két liberális politikus továbbra is csak a népszerűségi lista hátsó harmadában kapott helyet.
A Medián egy későbbi felmérése az új köztársasági elnök személyének társadalmi megítélését vizsgálta. Eszerint bármilyen viszontagságos volt is a megválasztása, a beiktatása előtt Sólyom László már népszerűbb minden hivatalban lévő politikusnál. Népszerűsége 5 százalékponttal felülmúlta Mádl Ferencét is, és bár az ellenzéki szavazók körében valamivel népszerűbb, megítélése kiegyensúlyozott a különböző pártállású szavazók között.
A hónap közepén készült Szonda Ipsos-kutatás szerint Gyurcsány Ferenc 6 pontot javított a népszerűségi indexén, ráadásul a bizonytalanok körében az átlagot meghaladó mértékben lett közkedveltebb. Ezzel a hatodik helyre zárkózott fel a listán, közvetlenül Orbán Viktor mögé, aki szintén javított megítélésén, de csak 3 pontot. A Szonda Ipsos népszerűségi listáját egyébként Mádl Ferenc vezette 66 ponttal, utána pedig sorrendben Szili Katalin, Göncz Kinga és Dávid Ibolya következett. A listán szereplő politikusok közül a miniszterelnököt leszámítva senkinek sem változott a hibahatárt meghaladó mértékben a népszerűségi indexe.
A Tárki népszerűségi listája alapján Fidesz-MPSZ elnöke 50 ponttal a lista ötödik helyén áll, míg a kormányfő 48 ponttal a hetedik: az előző hónaphoz képest Orbán Viktor indexe nem változott, míg Gyurcsány Ferencé egy ponttal csökkent. A Tárkinál a rangsort Mádl Ferenc vezette, akinek a hibahatárt jóval meghaladó mértékben, hét ponttal növekedett népszerűsége. Sólyom László induló ismertségi szintje 79 százalék, míg rokonszenv-indexe 62 pont volt. Szili Katalin a harmadik helyen állt 56 ponttal, ami nem jelent komoly változást a korábbi adatokhoz képest. A két koalíciós párt vezetője azonban a hibahatárt meghaladó, 5-6 pontos jelentős index-csökkenést könyvelhetett el. Így Kuncze Gábor a 22 politikus nevét tartalmazó lista negyedik helyéről a kilencedikre esett vissza, Hiller István pedig a tizenegyedikről a tizenötödikre.
Az adatok a legnépszerűbb politikusok tekintetében jelentős hasonlóságokat mutatnak. Mádl Ferenc, Dávid Ibolya, Szili Katalin és Orbán Viktor minden intézet szerint a legrokonszenvesebb öt politikus között található - a népszerűségi sorrend azonban különböző az egyes közvélemény-kutatóknál.
Az öt legnépszerűbb politikus különböző intézetek adatai szerint
(zárójelben a népszerűségi pontszámok)
Medián | Szonda Ipsos | Tárki-Századvég | |
1 | Sólyom László (65) | Mádl Ferenc (66) | Mádl Ferenc (69) |
2 | Dávid Ibolya (61) | Szili Katalin (57) | Sólyom László (62) |
3 | Mádl Ferenc (60 | Göncz Kinga (56) | Szili Katalin (56) |
4 | Orbán Viktor (52) | Dávid Ibolya (54) | Dávid Ibolya (53) |
5 | Szili Katalin (52) | Orbán Viktor (53) | Orbán Viktor (50) |
A Medián közvélemény-kutatása szerint a kormány által tervezett adóváltoztatások közül leginkább az áfa-csökkentést és minimálbér emelését ismerik és támogatják az emberek.
A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített Medián-kutatás szerint a megkérdezettek 82 százaléka hallott az adórendszer tervezett átalakításáról. A legtöbben az általános forgalmi adó csökkentésről hallottak (77%), és a nagy többség értesült a mininálbér-emelés szándékáról is (73%). Ugyanakkor személyi jövedelemadó felső kulcsának 2006. januártól életbe lépő változásáról a válaszadók 48 százaléka, míg az alsó sáv kiszélesítéséről csupán a harmada értesült. A 2006 utánra tervezett változtatásokat viszont ennél is kevesebben tartják számon.
Vélemények az adórendszer hosszú távú átalakítási terveiről (%)
Támogatja | Nem támogatja | Nem tudja | |
Kormánypárti | 79 | 14 | 7 |
Ellenzéki |
21 |
68 |
11 |
Bizonytalan |
46 |
32 |
22 |
Összes megkérdezett |
46 |
40 |
14 |
A megkérdezettek az összes tervezett intézkedéssel egyetértettek, azokkal is, amelyeket majd a 2006-os választás után hivatalba lépő kormánynak kell végrehajtania. A legnagyobb mértékben a minimálbér emelését (89%), valamint az áfa-csökkentést (88%) támogatták a válaszadók. Az adórendszer parlamenti cikluson átnyúló átalakítása azonban megosztja a közvéleményt: a kormánypárti szavazótábor 79 százaléka, a bizonytalan szavazók 46 százaléka, az ellenzéki szavazóknak viszont csak 21 százaléka értett egyet azzal, hogy ezáltal kiszámítható lesz az adórendszer. Az árkommandó ügyében pedig a megkérdezettek 64 százaléka egyetért azzal, hogy az áfa felső kulcsának csökkentése után a hatóságok ellenőrizzék a kereskedők árképzését.
Az Eurobarométer júliusi felmérése szerint a magyar az egyik legpesszimistább, és leginkább pragmatikusan gondolkodó nemzet Európában.
Az Európai Bizottság megrendelésére készült legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint 32 európai ország mezőnyében Magyarország közvéleménye a harmadik legelégedetlenebbként szerepelt. Hazánkban a válaszadók 38 százaléka elégedetlen volt saját életének alakulásával - ennél nagyobb arányban csak a litvánok (40 százalék) és a bolgárok (63 százalék) között találni elégedetlenkedőket. Feltehetően az apátiába hajló közhangulat okozza azt is, hogy Magyarország a lista legalján foglal helyet politikai érdeklődés mértékét tekintve, a politikai történésekkel kapcsolatos tájékozottságot nézve pedig Törökország után hazánk az utolsó előtti. A vizsgált országok közül itt gondolják a legtöbben, hogy tíz év múlva sem lesz érdemes beleszólni a kormányzati döntésekbe.
A magyar válaszadók sok tekintetben antiliberális álláspontot vallottak: a megkérdezettek 31 százaléka szerint egy fiúnak fontosabb az egyetemi diploma, mint egy lánynak, a magánélet sérthetetlenségét is kevesen tartják fontosnak, a magyarok a sereghajtók a szabad véleménynyilvánítás védelmében, de a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát tekintve is csak a litvánok múlnak alul minket. Másfelől Magyarország lakossága kifejezetten pragmatikusnak és progresszívnek tűnik: a kutatás és fejlesztés szempontjából a válaszolók 67 százaléka az erkölcsi kérdések elé helyezi a várható kockázat és haszon elemzését, a biotechnológiát és a génsebészetet például az összes ország közül a legnagyobb mértékben (74 százalék) hazánkban támogatnák. A környezettudatos gondolkodásban szintén előkelő helyen végzett Magyarország, hiszen a válaszolók 91 százalékban vallják magukat felelősnek a természet megóvásáért, és csak tíz százalék érez jogot arra, hogy jóléte érdekében gátlástalanul kihasználja természet forrásait.