Hárompárti négypárti
Hetekig tartó vita után - a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően - a Fidesz-MPSZ távol maradt a Kóka János által kezdeményezett, nemzeti összefogást szimbolizáló gazdaságpolitikai nyilatkozat aláírási ceremóniájától. Végül a három párt által elfogadott dokumentum körüli vita, valamint a gazdaság állapotának eltérő megítélése így sokkal inkább az egyet nem értés jelképévé tette a gazdaságpolitikai nyilatkozatot.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF írta alá azt a Kóka János gazdasági és közlekedési által szorgalmazott nyilatkozatot, amelyben a pártok kifejezik egyetértésüket a hosszú távú gazdaságpolitikai célokat illetően. A Fidesz politikusai viszont nem írták alá a dokumentumot, sőt az elmúlt hét több alkalommal is kampányfogásnak nevezték Kóka János kezdeményezését. A nagyobbik ellenzéki párt politikusai emellett újabb gazdaságpolitikai javaslatokat tettek a kormánynak, és a Malév privatizációja kapcsán is élesen bírálták a kabinet terveit.
A reálbérek növekedéséről, a gazdasági növekedés élénküléséről, valamint az infláció alacsony szinten történő stagnálásáról szóló hírek mellett az elmúlt héten ismét a költségvetés hiánya körüli bizonytalanságok keltették fel az elemzők figyelmét, akiknek többsége szerint továbbra is elérhető az euró 2010-es bevezetésének a célja. Újra megjelentek azonban a 2010-nél későbbi bevezetésre vonatkozó előrejelzések is. Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium rendületlenül kitart amellett, hogy teljesíthető a 2005. évi deficitcél.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* | 2,9% (2005. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
6,5% (2005. I.-V.) |
| Beruházás-növekedés* | 6,8% (2005. I-III.) |
| Munkanélküliség | 7,1% (2005. IV.-VI.) |
| Infláció* | 3,7% (2005. VI.) |
| Reálkereset-növekedés* | 7,6% (2005. I.-V.) |
| Államháztartási hiány | -936,4 milliárd Ft (2005. I-VI.) |
| Fizetési mérleg | -1497 millió euró (2005. I-III.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára
A célegyenes felé tart a fuvarozók négy szakmai szervezete és a minisztérium között zajló tárgyalássorozat. A vitatott pontok ellenére sem valószínű, hogy az érdekképviseletek valamelyike ne írná alá augusztus 23-án a megállapodást. (augusztus 14.)
Kovács Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője
A Fidesznek nincs reális elképzelése a gazdaságpolitikáról. Ezt bizonyítja, hogy a Fidesz többszöri ígérgetést követően elutasította a Kóka János által előterjesztett gazdaságpolitikai nyilatkozatot. (augusztus 15.)
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára
Az első félévi gazdasági folyamatok kedvezően alakultak. A júliusi és augusztusi részadatokból már most látható, hogy a harmadik negyedévi adatok is meg fognak felelni a tárca terveinek. A Pénzügyminisztérium 99,8 milliárd forintos államháztartási hiányt vár augusztusra és 52,7 milliárdot szeptemberre, így a harmadik negyedév végén összesen 1088,9 milliárd forintos deficittel zárhat az államháztartás egyenlege. Ez meghaladja az éves előirányzatot, de az év végére tartható a tervezett 1022,4 milliárd forintos hiány. (augusztus 17.)
László Boglár kormányszóvivő
A kormánynak végig kell vinnie a Malév Rt. privatizációs folyamatát. A kormány érdekei világosak: ne olyan társaságot pénzeljen a továbbiakban, amelyik folyamatosan egy állami köldökzsinóron képes csak életben maradni. (augusztus 17.)
Ellenzék
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője
Az MDF szerint a Kóka János által kezdeményezett gazdaságpolitikai nyilatkozat tartalmát illetően és a szándékot illetően, amelyet az aláírók megjelenítenek, a magyar gazdaság és a magyar gazdaság szereplőinek, a hazai kis- és középvállalkozók érdekeit szolgálja. Kóka János elfogadta az MDF javaslatait, például azt, hogy kerüljön bele az anyagba a foglalkoztatás és kutatásfejlesztés támogatásának növelése, a bürokratikus intézkedések csökkentése. (augusztus 12.)
Nemzeti Konzultációs Központ
A gazdasági konzultáció szeptember közepén startol, előtte azonban a konzultációs testület 300 szakmai szervezettel veszik fel a kapcsolatot, hogy kikérjék a gazdaságpolitikával összefüggő véleményeket, illetve már meglévő számításaikat, elemzéseiket. Még szeptember elején elindítanak egy honlapot is, ahol a gazdaság helyzetétől az állami szerepvállalás kérdésén keresztül a foglalkoztatás ügyéig tíz témakörben fejthetik ki álláspontjukat, fogalmazhatják meg javaslataikat a gazdasági élet szereplői. A tíz témakör középpontjában az adópolitika, a Fidesz által szorgalmazott radikális adócsökkentés áll. A tényleges konzultáció szeptember közepén indul. (augusztus 15.)
Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ gazdasági kabinetjének vezetője
Érdemi döntések helyett PR-tevékenységet folytat a kormány. A Kóka János által kezdeményezett gazdaságpolitikai nyilatkozat aláírásával a Fidesz csupán egy újabb kampányeseményhez szolgált volna díszletként. A kormány eddigi egyik gazdasági ígérete sem vált valóra, a foglalkoztatás tekintetében a 400 ezer új munkahely sem. A Fidesz a gazdaság beindítására három intézkedést javasol. A munkanélküliek száma a nyár folyamán átlépte a 400 ezret, ezért a kormány csökkentse az iparűzési adót és a társadalombiztosítási járulékot 29 százalékról 24 százalékra, valamint törölje el az egészségügyi hozzájárulást. Elfogadhatatlan az a tervezet is, amely szerint szeptember 1-jétől 17 százalékkal emelnék a természetbeli juttatások adóterhét. (augusztus 16.)
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője
A Fidesz a Malév Rt. privatizációjának azonnali leállítására szólította fel a Kormányt, mivel a párt birtokába került az orosz AirBridge pályázati anyaga szerint, ha az orosz cég venné meg a céget, 2006 decemberéig csaknem 700 dolgozót elküldene a vállalattól, és öt év múlva a Malév márkanevet is megszüntetné. (augusztus 17.)
Érdekképviseleti szervezetek
Dávid Ferenc, a Munkaadói Szövetség szóvivője
A jelenlegi előkészítettség mellett a december 24-i munkaszüneti nap bevezetése a munkáltatók számara elfogadhatatlan. Hiányoznak a számításokarról, hogy a versenyszféra mekkora részét és mennyiben érinti az újabb munkaszüneti nap bevezetése, ami teljesítmény nélküli bérkifizetéssel járna. (augusztus 12.)
Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala
A munkaadók azt kérik a kormánytól, hogy ne lépjen hatályba szeptembertől az a jogszabály, miszerint az adóköteles természetbeni juttatások után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. (augusztus 15.)
Reuters
Az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott tíz új tagország a menetrend szerint halad az euró bevezetése felé. Magyarország azonban a megkérdezett szakértők harmada szerint csak a tervezett 2010-nél később, egyesek szerint 2014-ben csatlakozhat az euróövezethez. A felmérés szerint az eurózóna kritériumait Szlovákia 2007-re, Lengyelország és Csehország 2008-re teljesítheti. Magyarország azonban elmarad szomszédaihoz képest, és csak 2009-ben felelhet meg a feltételeknek. Az ország nem teljesítette a deficitcélt az elmúlt három évben, és a kormány óvakodik a kiadások szükséges csökkentésétől a jövő évi választások előtt. (augusztus 12.)
A piac még két alkalommal tud elképzelni kamatvágást. Húsz megkérdezett elemző közül kettő valószínűsített fél százalékpontos csökkentést az MNB 6,75 százalékos alapkamatában a Monetáris Tanács következő ülésén. A többiek óvatos 25 bázispontos kamatvágást várnak, azaz ugyanakkorát, amennyivel március óta minden hónapban mérsékelte alapkamatát a jegybank. (augusztus 18.)
Világbank
Magyarország már elérte az egész évre tervezett költségvetési deficitjét, és szigorúbb intézkedések nélkül ez lassan nem folytatható tovább. A fiskális politikában zűrzavar uralkodik. Az első fél évben a deficit elérte a GDP 3,1 százalékát, vagyis az éves hiánycél 86 százalékát. Ismételten a hiánycél túllépése fenyeget, függetlenül a bevezetett pénzügyi megszorító intézkedésektől. (augusztus 12.)
Központi Statisztikai Hivatal
Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2005 júniusában 6,5 százalékkal nőtt. A termelés volumene az év első hat hónapjában 5,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. (augusztus 12.)
Kiugróan magas, csaknem 100 milliárd forint nyugat-európai tőke áramlott be az uniós csatlakozás óta Magyarországra. Magyarország ezzel az Európa ötödik legvonzóbb befektetési helyszínévé lépett elő. (augusztus 14.)
A bruttó átlagkeresetek 10,9, a nettó bérek pedig 11,6 százalékkal voltak magasabbak 2005 első félévében, mint egy évvel korábban. A reálkereset, a 3,7 százalékos inflációval számolva, 7,6 százalékkal nőtt. A statisztikát még mindig a közszféra 0. havi pluszjuttatása és az ott fizetett jutalmak dobják meg. Ezek nélkül ugyanis csak 7,8 százalékos a bruttó keresetnövekedés az állami szférában. Ennek ellenére a bruttó átlagkereset változatlanul magasabb a közszférában, mint a versenyszférában. Míg a vállalkozásoknál ez 144 ezer forint, addig a közszférában több mint 40 ezer forinttal magasabb, 188 ezer 500 forint a bruttó átlagkereset. Szintén megmaradt a jelentős különbség a fizikai és a szellemi dolgozók nettó fizetése között. Míg a szellemi munkát végzők átlagosan 135 ezer forintot visznek haza, addig a fizikai dolgozók 75 ezret. (augusztus 16.)
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
22 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés, mert magyarok Ukrajnába járnak tankolni. Ha a benzin árában lévő jövedéki adót csökkentenék Magyarországon 10 forinttal, akkor a kiesés alig lenne ennél több. A benzinturizmus azonban feltehetően akkor sem szűnne meg. (augusztus 15.)
Ecostat
A szezonálisan kiigazítatlan bruttó hazai termék 4 százalékkal bővült 2005 második negyedévben. Az Ecostat 3,8-4,2 százalékos sávba teszi a szezonálisan kiigazítatlan GDP második negyedéves növekedését, az intézet által alkalmazott számítási módszer alapján. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 1,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest. A jelentés hozzáteszi, a gazdaság érezhetően dinamikusabb lett. (augusztus 15.)
Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnöke
A gazdaságpolitika végső célja, hogy a társadalmi jólétet hosszú távon, tartósan és a lehető legnagyobb mértékben növelje. Ehhez harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha a gazdaság megfelelően helyt tud állni a nemzetközi versenyben, versenyképessége másokkal összehasonlítva is jó. Az euró bevezetéséhez szabott feltételek teljesítése kevés, Magyarországnak versenyképessége érdekében az államháztartási hiányt és az államadósságot maradéktalanul fel kellene számolnia. (augusztus 16.)
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.
Járai Zsigmond gazdaságpolitikai elgondolásainak egy része irreális. A nulla államadósság elvárása a legelképesztőbb a javaslatai között. (augusztus 17.)
