Vége az általános gazdasági válságnak
A Kormány gazdaságpolitikai nyilatkozata új helyzetet teremtett a gazdaság helyzetéről vitatkozó pártok között. A Kormány oldal kommunikációs lendületbe került, miközben a Fidesz módosított az eddig követett stratégiáján.
A Fidesz szeptemberre gazdasági konzultáció indítását ígérte Az Orbán Viktor által bejelentett menetrend szerint 300 szakmai szervezettel veszik fel a kapcsolatot, majd szeptember elején indul az a honlap, amelyen a gazdaság helyzetétől az állami szerepvállalás kérdésén keresztül a foglalkoztatás ügyéig tíz témakörben fejthetik ki álláspontjukat a gazdasági élet szereplői. A tíz témakör középpontjában az adópolitika, illetve a Fidesz által szorgalmazott radikális adócsökkentés áll. Nem sokkal ezután a miniszterelnök bejelentette, hogy felkéri Kóka János gazdasági minisztert, hogy indítson gazdaságfejlesztési konzultációsorozatot. Ezek szerint hamarosan a gazdaság fellendítésére/erősítésére vonatkozó javaslatoktól lesz hangos az ország, hacsak nem szólnak közbe még hangosabb ügyek (például a napokban nyilvánosságra került „kémügy”).
Mindkét oldal konzultációt javasol tehát, ami önmagában is az újabb vita lehetőségeit teremti meg. A magyar politikában jól ismert játék szerint a politikusok törekszenek arra, hogy az ellenfelekkel is megtalálják a közös hangot, de csak akkor, ha a másik oldal az ő feltételeiket fogadja el. Ráadásul a gazdaság helyzetéről zajló viták ma már szoros összefüggésben vannak a választási kampánnyal, közelebbről pedig a pártok gazdaságpolitikai programjával. A Fidesz gazdasági stratégiáján dolgozó Matolcsy György például egy konferencián így kezdte a fordulatot ígérő előadását: „készülünk a kormányzásra, beszélgetünk, eszmét cserélünk arról a programról és stratégiáról, ami Magyarországot kihúzhatja abból a kátyúból vagy szakadékból, amelybe az elmúlt 3 évben a jelenlegi kormány kormányozta”.
Ezzel párhuzamosan a Gazdasági Minisztérium a lapokban egészoldalas fizetett hirdetésként jelentette meg a Kormány, három párt által már aláírt gazdaságpolitikai nyilatkozatát. A nyilatkozat legbeszédesebb része az aláírók az egyik hiányos aláírás volt, ami jól jelzi, hogy a Fidesz kommunikációs hátrányba került, mozgástere leszűkült ezen a területen. Ennek tükrében az, hogy Orbán Viktor legutóbbi szereplésekor megismételte azt az állítását, miszerint nincsenek közös célok, más funkciót kapott. Ez az állítás eddig jól láthatóan arra utalt, hogy – szólhat a Fidesz értelmezése –, ha a kormánypártok nem képesek az egész nemzetet egyesítő közös célokat megfogalmazni, akkor – a hivatalos politikán kívüli terepen – a Nemzeti Konzultáció keretében kell megtalálni ezeket. Az üzenet tehát egyaránt szólt az ellenzékkel szimpatizálóknak és az inkább kormánypártiaknak, de legfőképp azoknak, akik a bizonytalanok táborát alkotják. Ugyanezzel a mondattal Orbán Viktor azonban most valami egészen mást üzent: saját szavazói felé fordult, hogy magyarázatot adjon a Fidesz távolmaradására a gazdaságpolitikai nyilatkozattól. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy ezek nem azok a „közös célok”, amelyekre ő gondolt, ami egyébként a Fidesz kommunikációjában logikus is, hiszen a célokat éppen a Nemzeti Konzultáció során kell megfogalmazni – akár az országjárás során, akár a háztartásokba kiküldött, kitöltendő kérdőíveken. A Nemzeti Konzultáció azonban még nem ért véget, sőt a gazdasági konzultáció még csak most kezdődik, vagyis elvileg kizárt, hogy a Fidesz már most megfogalmazhassa a közös célokat, vagy akár csak odaálljon másoké mellé, hiszen még nem tudni, mit gondolnak minderről a megkérdezettek.
Kérdés, hogy a „konszenzus megteremtése most a pártok részvételével” (Kormány) vagy a „közös célok megfogalmazása később az emberek megkérdezésével” (Fidesz) alternatívák közül melyik áll közelebb a választókhoz. Kóka János már igyekezett is kihasználni a Fidesz által kínált üres helyet a nyilatkozat alján: „15 ezer milliárd forintot tudunk elkölteni a saját magunk által megtermelt jövedelmen kívül a következő nyolc-tíz évben Magyarországon. Egyedülálló, történelmi felelősségünk, hogy ezt jól tervezzük meg. Ez nem megy anélkül, hogy egy alapvető konszenzust se alakítanánk ki.” A Kormány kommunikációs lendületet vett, és igyekszik beszorítani a Fideszt a megállapodásra képtelen politikai erő pozíciójába. A nagyobbik ellenzéki párt által adott eddigi érvek (a nyilatkozat csak kampányeszköz, a Kormány saját kudarcának felelősségét akarja megosztani a pártok között) elmentek a kormánypártok füle mellett.
De az MDF sem hallotta meg a Fidesz szavát, és a nyilatkozat aláírásával más stratégiát választott. A kisebbik ellenzéki párt olyan szereplőként igyekezett feltűnni, mely befolyást kíván gyakorolni a Kormányra. Az MDF-fel kapcsolatban a legfontosabb kérdés nem is az volt, hogy szerepel-e bármely politikusának aláírása a nyilatkozaton, hanem az, hogy hatást tud-e gyakorolni. Az MDF vitatkozott, bírált, beleíratott és kivetetett egyes részeket a dokumentumból, amivel a konszenzuskészség és konfrontáció hatékony arányát jelenítette meg. Ennek két következménye lehetséges a politikai kommunikációban: a Fidesz érvei a nyilatkozat ellen tovább gyengülnek, hiszen a másik ellenzéki párt megmutatta, hogy lehetséges közössé formálni a dokumentumot; ugyanakkor a Fidesz és a pártot támogató holdudvar újabb bizonyítékot találhat a kormánypártok és az MDF közötti összjátékra.
Egy biztos: a Kormány nyári gazdaságpolitikai offenzívája sikeresnek nevezhető abból a szempontból, hogy a Fidesz lassanként kihátrál az általános gazdasági válságról szóló hangulatból. Jól jelzi ezt Matolcsy Györgynek az a megállapítása, mely már csak részben tartja fenn a korábbi álláspontot, és hangsúlyváltást jelez: „Eljött az idő, hogy kimondjuk, Magyarországon az állam pénzügyi válságban van. Magyarországon nem általános gazdasági válság van, nem a gazdaság, a vállalkozások, nem az üzleti világ van válságban, hanem az állam.” Ez az állítás lényegében megfelel annak a célnak, amelyet Gyurcsány Ferenc az Orbán Viktorral folytatott vitában megfogalmazott, hogy a Fidesz ne vegye el az emberek önbizalmát és lelkesedését. A Kormány által elért sikernek azonban megvan a hátránya: ezzel a fordulattal a Fidesz kijuthat a maga által felállított csapdából, és bővítheti mozgásterét az ellenzéki „minden rossz” kommunikációján túl is.
