Kampányrajt - túl korán vagy túl későn?
Az MSZP hathetes kampányt indított, amely – mint a nagyobbik kormánypárt vezetői elmondták – azt a célt szolgálja, hogy megerősödjön a szocialisták imázsa a nyilvánosság előtt. A kampány tehát identitáskampány, de a kérdés az, hogy mennyiben szól a 2006-os választásokról. Az ellenzék szerint a Kormány ismét csak kampányol ahelyett, hogy érdemi kormányzati cselekvésbe kezdett volna.Kampányellenes pártok kampányolnak
Magyarországon a Fidesz 1998-as kampányával, majd az Orbán Viktor-vezette kormány működésével ismerhette meg a nyilvánosság a professzionális politikai kommunikációt. Természetesen azelőtt is folytattak kampányokat a pártok, de 1998 után erősödött fel az a folyamat, amikor a pártok már kommunikációjuk, illetve egy-egy kampányuk miatt is bírálták egymást. Az Orbán-kormány idején rendszeresek voltak a viták például akörül, hogy a kormányzat reklámozhatja-e egyáltalán a Széchenyi-terv elnevezésű gazdasági programot, de a 2004-es európai parlamenti választás előtt az MDF azért támadta meg az SZDSZ-t, mert a konzervatívok szerint a kisebbik kormánypárt túl korán kezdett kampányolni. Az elmúlt években a Medgyessy-kormányt, de különösen a 2004. őszén hivatalba lépett Gyurcsány-kormányt támadja ellenzéke amiatt, hogy túl sok időt és pénzt fordít önmaga reklámozására, csak beszél, de nem cselekszik. A kampányellenes jelszavakkal a nyilvánosság elé lépő ellenzéki pártok természetesen szintén nagy energiát fordítanak a választók elérésére: a Fidesz több mint fél éves hosszúságú, „Nemzeti Konzultáció” elnevezésű akciója jelenleg is zajlik, amihez kapcsolódóan több mint 8 millió kérdőívet küldtek ki a háztartásokba. Az ellenzék másik pártja, az MDF pedig nemrég az örökösödési illeték ellen fellépve jelent meg a nagyobb városok közterein, támogatókat gyűjtve az általuk „haláladónak” elnevezett közteher ellen.
Bátor szocialisták
A legújabb vita a Hiller István MSZP-elnök által beharangozott hathetes kampány körül bontakozott ki. Az elmúlt napokban óriásplakátok kerültek az utcákra, hirdetések jelentek meg a tömegközlekedési eszközökön és a hírek szerint hamarosan életmódmagazinok mellékleteként találkozhatunk azzal a válogatáslemezzel, amelyre a dalokat az MSZP válogatta össze. A hirdetések aköré a három jelszó köré rendeződnek, amelyeket Gyurcsány Ferenc már a 2006-os költségvetéssel kapcsolatban is megemlített: bátorság, igazságosság, biztonság. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök identitáskampányról beszélt, vagyis az új jelszavak nem annyira az MSZP-nek az ország és a társadalom helyzetére vonatkozó javaslatairól szólnak, mint arról, hogy mit is állítanak magukról a szocialisták. A célcsoport természetesen mindkét esetben ugyanaz: minél több választó meghódítása, de mindenekelőtt annak az egy-másfél millió szavazónak a megszólítása a cél, akik 2002 óta elpártoltak a nagyobbik kormánypárttól és vagy a Fidesz támogatói között jelentek meg, vagy a bizonytalanok 40 százalék körüli táborát alkotják.
Az MSZP új kampánya tehát minden választóhoz szól, mégis a vizuális arculat megújítása azt mutatja, hogy kiemelten fontos a szocialisták számára a fiatalok elérése. Az első napokban három plakát került az utcákra, melyek azt mutatják, hogy az MSZP nem csupán a régi szín- és formavilággal szakított, hanem a korábbi meglehetősen igénytelen kivitelezéssel is. A plakátok színvilága letisztult (a képeket zöld tónusba helyezték), a szöveg és a kép megfelelő összhangba került, a párt jelkép diszkrét háttérbe vonult. A sorozat nem az emberek felrázására törekszik, hanem kapcsolatot kíván teremteni, kérdés azonban, hogy az üzenet mennyire képes majd kapcsolatot találni a megújult formával.
Ez már a választási kampány?
Ez még nem a választási kampány – állítják az MSZP vezetői, az ellenzék azonban éppen amiatt támadja őket, hogy ismét nem a kormányzás, hanem az önreklám került túlsúlyba a kormányoldalon. Eközben azonban egyre többen beszélnek arról, hogy 8-9 hónappal a választások előtt már magas fordulatszámon pörögnek a pártok kampánycsapatai, melyeket aligha lesz mód takarékra állítani, hiszen egy kampányszünet után újra hatalmas energiát és pénzt emésztene fel a kommunikáció fokozása.
Az MSZP most indított kampányának ugyanakkor aktuálisan is gyakorlati jelentősége van. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanis a 2006-os költségvetés éppen a bátorság, az igazságosság és a biztonság költségvetése lesz, ami kísérlet arra, hogy az őszi büdzsé-vita ne az eddig megszokottak szerint történjen, vagyis, hogy ezúttal ne az ellenzék határozza meg, miről is szól a következő év gazdálkodása, hanem a beterjesztő, vagyis a kormány. Bár az igazságosság a Gyurcsány-kormány magalakulása óta a kabinet központi üzenete, a kormányfő első megszólalásaitól kezdve ezzel magyarázza intézkedéseit, más hívószavak hamar kikoptak a párt kommunikációjából. A két új jelszó – bátorság és biztonság – által megjelenített ellentét ügyesen használható a párt kommunikációjában. Ha az elvégzett reformokra kíván utalni a párt, akkor azt mondja, azokhoz bátorság kellett, ha az elmaradtakra, akkor azt álltja: a biztonság volt a cél.
Eközben azonban a privatizáció körül kibontakozó vita mintha kiszorítaná a nyilvánosságból az egyéb vitákat. A MALÉV meghiúsult magánosítása után a Fidesz most a Budapest Airport eladását is megakadályozná. A nagyobbik ellenzéki párt – éppen a Nemzeti Konzultáció országjárása során az emberek véleményére hivatkozva – a további privatizáció leállítását követeli. Orbán Viktor pártelnök javaslatát a „Nemzeti Vagyonszerződésről” az MSZP ugyan visszautasította, de várható, hogy az 1998-as kampányhoz hasonlóan 2006 előtt is kiemelkedő fontosságot kap a privatizáció kérdése. A nagyobbik ellenzéki párt a privatizációval összefüggésben már reagált is az MSZP kampányára, pontosabban annak egyik – „Osztozzunk” feliratú – plakátjára. Az ellenzék ezt, az egyébként könnyen kihasználható és még könnyebben félreérthető hívószót a privatizációval kapcsolatban értelmezi, utalva arra a visszatérő vádra, hogy a magánosítás során a szocialistákhoz közelálló üzleti körök jártak jól. A Fidesznek ezzel pedig sikerült ismét olyan témára irányítania a figyelmet, amely minden politikai szereplőt megmozgat: a privatizációpárti SZDSZ parlamenti vitanapot kezdeményez a kérdésről, az MDF pedig részben bővítené, részben árnyalná a fideszes javaslatot.
