Olaj a privatizációs tűzre
Olaj volt a tűzre az Állami Számvevőszék ÁPV Rt. 2004-es működését bíráló jelentése és a Fidesz nemzeti vagyonszerződés-javaslata, melyeknek köszönhetően továbbra is a privatizáció témája uralta a gazdaságpolitikai vitákat. Elemzők az alacsony infláció ellenére is valószínűtlennek tartják a 2010-es csatlakozást az euróövezethez. Javult azonban az ország külkereskedelmi mérlege.
Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A privatizációval kapcsolatos viták az utóbbi héten is a politika napirendjén voltak. A Fidesz nemzeti vagyonszerződést kötne: az ellenzéki párt legkésőbb az év végéig kétharmados törvényben rögzítené azokat a társaságokat, amelyeket fontosságuk miatt ki kell emelni a privatizálható állami vagyontárgyak köréből. Ebbe a körbe tartozik a MÁV, a Volán, a Posta, a Ferihegyi Repülőtér, valamint a kórházak és az autópályák. Az MDF a lista kibővítését javasolta, az SZDSZ és az MSZP viszont elutasította a javaslatot, parlamenti vitanapot kezdeményezve. Az Állami Számvevőszék jelentése bírálta a 2004-es év privatizációs gyakorlatát és az ÁPV Rt. gazdálkodását, a szakszervezetek pedig tiltakoztak a Budapest Airportnál tervezett tömeges elbocsátás és a tevékenységek kiszervezése ellen, több napos munkabeszüntetést helyezve kilátásba.
A héten napvilágot gazdasági adatok között pozitívumként említhető, hogy augusztusban az államháztartás hiánya alacsonyabb volt, mint amennyi a Pénzügyminisztérium előrejelzésében szerepelt. Jelentősen javult továbbá az ország külkereskedelmi mérlege: az egy évvel korábbi 2344 millió eurós hiány 2005 1. felében 1206 millió euróra mérséklődött. Rossz hír azonban, hogy külföldi elemzők egyre kevésbé tartják valószínűnek az euró tervezett, 2010-es bevezetését.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
GDP növekedés* | 3,5% (2005. I-III.) |
Ipari termelés növekedése* |
6,5% (2005. I.-V.) |
Beruházás-növekedés* | 8,3% (2005. I-III.) |
Munkanélküliség | 7,1% (2005. IV.-VI.) |
Infláció* | 3,7% (2005. VI.) |
Reálkereset-növekedés* | 7,6% (2005. I.-V.) |
Államháztartási hiány | -996,4 milliárd Ft (2005. I-VI.) |
Külkereskedelmi mérleg | -1206 millió euró (2005 I-VI.) |
Fizetési mérleg | -1497 millió euró (2005. I-III.) |
Jegybanki alapkamat | 6,25% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
A 2006-os költségvetés nem választási költségvetés. A választási költségvetés egy felelős kormányzat számára nem járható út, hiszen mindaz, ami a választások évében kinyitott csapokon „kifolyik”, annak árát a következő években meg kell fizetni. (szeptember 2.)
Veres János, pénzügyminiszter
A jövő évben 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal, 10-12 százalékos exportnövekedéssel és 6-8 százalékos beruházás-bővüléssel számol a Pénzügyminisztérium (PM). A bérek ehhez igazodva várhatóan 3 százalékkal fognak növekedni. A PM továbbra is bízik abban, hogy még idén lezárulhat a Budapest Airport privatizációja. A pénzügyminiszter az összeg egy részét a költségvetés folyó hiányának pótlására fordítaná. Tartható az euró tervezett 2010-es bevezetése, hiszen az alapvető kritériumok teljesítésében Magyarország nem áll rosszul. (szeptember 6.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Az állam megtakarításaihoz szükség van az apparátus karcsúsítására. Nincs szükség több háttértanulmányra, a leépítést meg kell kezdeni. Idén mintegy 10-15 milliárd forintos megtakarításra kerül sor a minisztériumnál és háttérintézményeinél. Eddig mintegy 4 milliárd forintot spóroltak meg a korábbi húsz százalékos létszámcsökkentés után, és még további húsz százalékos leépítést helyezett kilátásba a tárca. (szeptember 5.)
Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Az uniós csatlakozás óta eltelt másfél év tapasztalatai alapján Magyarország továbbra is vezető agrárország lehet a térségben. A támogatások folyamatosan nőnek majd, előbb 5, majd 10 százalékkal évente. Az elmúlt másfél év kudarca azonban, hogy késtek itthon a kifizetések, tovább romlott a növénytermesztés és állattenyésztés aránya. A külföldi áruk szigorú ellenőrzésére lehet számítani a jövőben úgy, hogy a tárca a magyar termékek minőségére is jobban odafigyel. (szeptember 2.)
Kovács Tibor, MSZP frakcióvezető-helyettes
A privatizációt ma is törvény rögzíti Magyarországon, ezt néhány héttel ezelőtt módosította a magyar parlament. Ebben rögzítették, hogy tartósan állami tulajdonban marad a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Tokaj Kereskedőház. Ezért érthetetlen a privatizációellenes „hisztéria-kampány”, amit a Fidesz elindított. A Fidesz-kormány időszaka alatt sokkal több állami társaságot privatizáltak, mint a jelenlegi kormány idején. (szeptember 5.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
Az SZDSZ elutasít minden, a privatizáció leállítását célzó kezdeményezést, de szívesen vitatkozik a kérdésekről, ezért parlamenti vitanapot kezdeményez. A párt elutasítja, hogy törvényben szabályozzák az állami tulajdonban maradó vagyonkört, a szabaddemokraták szerint csak az legyen állami tulajdonban, ami az állam alapfeladatainak ellátásához szükséges. (szeptember 5.)
Tóth Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője
A kormány heteken belül javaslatot dolgoz ki a magyar üzemanyagárak csökkentésére (szeptember 7.)
Ellenzék
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke
A Fidesz kétharmados törvényhez, kötné a MÁV Rt., a Volán Rt., a Magyar Posta, a repterek, az autópályák, és a kórházak teljes, vagy részleges privatizációját. Az ellenzéki párt által nemzeti vagyonszerződésnek nevezett megállapodást a Fidesz azzal indokolta, hogy véleményük szerint az elmúlt időszakban a magánosítás szélsőséges méreteket öltött.
(szeptember 5.)
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
Szeptember elején megkezdődik a gazdasági konzultáció. A magyar gazdaság minden jelentős szereplőjének véleményét szeretnék megismerni, hogy azok alapján állítsanak össze egy programot, amellyel javítani lehetne a mostani nehéz helyzeten. A programot Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere irányítja. (szeptember 5.)
A kormány csökkentse az üzemanyag jövedéki adóját. Mondjon le az adóbevételek egy részéről, ezzel segítve a fuvarozókat. A Fidesz is ezt tette, amikor kormányon volt. (szeptember 8.)
Rogán Antal, kampányfőnök, Fidesz
A nemzeti vagyonszerződés létrejötte megnyugtató megoldás lenne, mert a szélsőséges privatizáció lezárultát jelentené és lehetővé tenné, hogy a privatizáció ne lehessen a kampány témája. (szeptember 3.)
Manninger Jenő, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője
Fidesz arra kéri Kóka János gazdasági minisztert, hogy állítsa le a közlekedési ágazat – „esztelen privatizációját”. Veszélyes és az ország érdekeivel ellentétes, a légi irányítás és a MÁV áruszállítási üzletágának tervezett magánosítása. (szeptember 2)
Dávid Ibolya, az MDF elnöke
A Magyar Demokrata Fórum évek óta olyan gazdaságpolitikai alapvetéseket fogalmaz meg, melyek egymásra épülő, ciklusokat átívelő programok, gondolatok, szándékok. Ezt az irányt nem lehet négyévenként 180 fokos szögben elforgatni. A nemzet jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekben tudni kell egy ország felelős politikusainak, hogy mit jelent az a bizonyos nemzeti minimum, vagy a nemzeti összefogás közös nevezője, amiben egyet kell tudnunk érteni, mert ezen függ egy nemzet jövője. (szeptember 1)
Katona Kálmán, az MDF választmányi elnöke
Az MDF támogatja a Fidesz elnökének javaslatát az állami tulajdon védelméről, mely szerint kétharmados törvényben kellene rögzíteni, mely állami cégeket és vagyonelemeket nem szabad privatizálni, de bővítené és árnyalná azt a javasolt vagyonkört. A nemzeti tulajdonban maradó vagyonelemek körét bővíteni kellene hungarikumokkal, (például a Herendi Porcelángyár), és az energiaszektor még állami tulajdonban lévő elemeivel (Paksi Atomerőmű, Magyar Villamosművek Rt.). A MÁV esetében a pályavasút kizárólagos állami kézben tartása indokolt. Az MDF a gyors és megalapozott döntés érdekében a parlamenti pártok figyelmébe ajánlja Nemzeti Privatizációs Stratégiáját. (szeptember 3.)
Érdekképviseleti szervezetek
Kovács Zoltán, a Budapest Airport üzemi tanácsának korábbi elnöke
Az ÁPV Rt. a Budapest Airport privatizációjáért cserébe korlátozni kívánta a munkavállalói jogokat. Amennyiben vasárnap éjfélig nem születik megállapodás a vagyonkezelővel, az érdekképviseletek akár többnapos sztrájkot is hirdethetnek Ferihegyen. Mivel az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre, a felek igénybe veszik a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálatot.
Szabó Gergely, a CA IB elemzője
A második negyedévben regisztrált 4,1 százalékos GDP-növekedés húzóereje a beruházás és az export volt, a lakossági fogyasztás a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett. Termelési oldalról vizsgálódva a növekedés erejét az ipar, az autópálya építések révén az építőipar, illetve a szállítási ágazat adja. Az idén az átlagos növekedés 3,8-3,9 százalékos. Az ipar – ha nem is a második negyedévben tapasztalt lendülettel – folytathatja növekedését, és várhatóan az állami beruházások is kitartanak. (szeptember 4.)
ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
2005 II. negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal nőtt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 1,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az intézet gyorsbecslése korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatósági szintjét figyelembe véve a GDP növekedése 2005 II. negyedévében 3,8-4,2 százalék között alakult. (szeptember 3)
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) aggályosnak találta a privatizációs szervezet 2004-es működését. A tavaly lezajlott ügyletek közül főképp a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Richter Gedeon Rt. és a Bábolna Rt. és a Mol gázüzletágának magánosítása kifogásolható. Problémákat vet fel az éppen folyamatban lévő Budapest Airport magánosítása is. Az ÁPV Rt.-n belül az ÁSZ személyes felelősségre vonást is szükségesnek tart, a privatizációs ügyletek átláthatóságának és a vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedések célszerűségének hiánya miatt.
Reuters
A Magyar Nemzeti Bank a régió második legjobban teljesítő bankja, ám a kritériumok közül a hatékonyságot illetően az MNB tízes skálán csak hat pontot szerzett. A cseh jegybank teljesít a legjobban a régióban.
Eurobarométer
A legtöbb hazai válaszadó szerint Magyarországon a munkanélküliség a legsúlyosabb probléma. Második helyen az általános gazdasági helyzetből következő gondok állnak.
Fitch Ratings
Magyarország legkorábban 2011-ben csatlakozhat az eurózónához. Magyarországon jelentősen csökkent az infláció és a kötvények hozamszintje, a költségvetési célok túllépése miatt valószínűsíthető a tervezett 2010-nél egy évvel későbbi csatlakozás. A konvergenciafolyamatban előbbre tartó kelek-európai EU-tagok valutaunióhoz való csatlakozása viszont másfél éven belül megtörténhet.
Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW)
Egyre valószínűbb, hogy a magyar euróövezeti csatlakozás 2012-13-ig is kitolódhat. Kétséges, hogy a kormány végre tudja-e hajtani a 2006-ra tervezett kiadáscsökkentéseket.