Hitelességi verseny
A kormány autópálya-építésekkel összefüggő könyvelési trükkje és a tarthatatlanná váló államháztartási hiány kapcsán kirobbant politikai vitában főszereplővé lépett elő a jegybank. Kérdéses azonban, hogy az elmúlt évek konfliktusai után az intézmény mennyire tűnik hiteles, politikától független szereplőnek a közvélemény számára.
A legtöbb országban az autópálya-építéseket politikai botrányok övezik. Magyarországon sincs ez másképp, a különbség talán csak annyi, hogy nálunk az autópálya-botrányok lassan messzebbre érnek, mint maguk az autópályák. A legutóbbi autópálya-finanszírozással kapcsolatos politikai vitának például, a politikától elvileg független Magyar Nemzeti Bank vált az egyik főszereplőjévé. Szapáry György, a jegybank alelnöke ugyanis az Európai Unió pénzügyminiszteri csúcstalálkozóját előkészítő manchesteri tanácskozáson kételyeinek adott hangot a kormány azon könyvelési trükkjével kapcsolatban, mely az autópálya-építés költségeinek költségvetésen kívüli elszámolását tette volna lehetővé. Ezt követően a kormánynak – és személy szerint Veres János pénzügyminiszternek – igen kínos pillanatokat kellett átélnie, amikor szeptember 16-án Joaquin Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosával közös sajtótájékoztatón volt kénytelen bejelenteni: a tervezett költségvetési hiányt a kormány mégsem tudja tartani.
A történéseket a pártok sem hagyták szó nélkül. Az MSZP felszólította Szapáry Györgyöt, hogy mondjon le a Monetáris Tanácsbeli-tagságáról és alelnöki posztjáról, mondván, hogy politikai megfontolásból mártotta be a kormányt Brüsszelben, és a bizalmatlanság felkeltésével sokat ártott az országnak. A Fidesz ezzel szemben megvédte a jegybankot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország lassan a költségvetési adatok kozmetikázásáról elhíresült Görögország sorsára juthat az Európai Unión belül. Az ellenzéki párt szerint a jegybank még jót is tett a kormánynak, mivel a költségvetési trükkre így nem 2006 tavaszán, a választási kampány kellős közepén derül fény.
Nyilatkozatok a Nemzeti Bank és a Kormány konfliktusáról
| Szapáry György MNB-alelnök (09. 19.) |
A jegybank idén már többször jelezte aggályait a Pénzügyminisztériumnak az elszámolás technikájával kapcsolatban, a jegybanknak is kötelessége ellenjegyezni azokat a statisztikai adatokat, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügyminisztérium küld az Eurostat felé. |
| Veres János Pénzügyminiszter (09. 20.) |
"Két alkalommal voltam a monetáris tanács ülésén ez év nyarán, egyik alkalommal sem szólt a nemzeti bank részéről senki azzal kapcsolatban, hogy ilyenfajta aggályai lennének". |
| Varga Mihály Fidesz-MPSZ – alelnök (09. 21.) |
„Járai Zsigmond épp a mostani kormánykoalíciónak tett jót azzal, hogy már most felhívta a figyelmet arra, hogy itt egy téves könyvelési eljárás van, ezzel egy nagyobb bajtól mentette meg a kormányfőt és a kormányt a jegybankelnök.” |
| Kovács Tibor MSZP – frakcióvezető-helyettes (09.22.) |
„Az MSZP felszólítja Szapáry Györgyöt, hogy mondjon le a jegybanktanácsi tagságáról és MNB-alelnöki posztjáról. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Szapáry György politikai megfontolásból mártotta be a kormányt Brüsszelben, és ezzel nemhogy nem segített, hanem a bizalmatlanság szításával nagyon is sokat ártott az országnak. Valótlan az alelnök azon állítása, hogy a jegybank az idén már többször jelezte aggályait.” |
| Szanyi Tibor GKM – politikai államtitkár (09.25.) |
„Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy kell-e nekünk több száz kilométer autópálya, vagy pedig inkább egy két százalékpontnyival szebb adat, akkor azt hiszem, hogy ebben az országban tíz millióan az autópályára fognak szavazni.” |
| Orbán Viktor Fidesz-MPSZ – elnök (09. 27.) |
"Nem akarok erősen fogalmazni, de meghamisítják a valóságot, amikor olyan számokat írnak bele a költségvetésbe, aminek semmi köze a valóságos magyar helyzethez” |
Nem ez az első eset persze, hogy az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere, Járai Zsigmond által vezetett Magyar Nemzeti Bank és a baloldal vitába keveredik egymással. Járai például azonnal kiállt Orbán Viktor mellett, aki 2002. tavaszán, még miniszterelnökként az erős forint melletti felszólalásával jelentős tőkekivonást gerjesztve összezavarta a pénzpiacot. A kormányváltás után az MSZP-SZDSZ koalíció az exportőrök érdekeire hivatkozva rendszeresen bírálta a jegybank árfolyam-politikáját, mire Járai Zsigmond következetesen az intézmény függetlenségének megsértésével vádolta a kormányt. A leglátványosabb összecsapás 2003. május-júniusban volt, amikor a jegybank elnöke az államháztartási hiány mértékére hivatkozva kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós csatlakozás után egyhamar Magyarországon is bevezethető lesz az euró. Válaszul a kormány arra mutatott rá, hogy a jegybank sokszor vitathatóan szigorú kamatpolitikája az államadósság után a vártnál lényegesen nagyobb kamatkiadást okozott, és bizony ez is hozzájárult a deficit mértékéhez.
A konfliktusok azt követően csitultak el, hogy a Gyurcsány-kormány 2005. elején végrehajtotta a Monetáris Tanács Járai Zsigmond által következetesen ellenzett bővítését – mely nagyobb beleszólást engedett az árfolyam-politikába. Ezután a menetrendszerint érkező alapkamat-csökkentések békéssé tették a kormány és a jegybank viszonyát. Sőt, augusztus végére oly nagy lett az összhang, hogy a Járai Zsigmond és Veres János pénzügyminiszter teljes egyetértésben határozta meg a Magyarország által követendő inflációs politikát. A kormányoldal az ilyen eseteket – amikor a jegybanki egyetértés, a közös megjelenés erre lehetőséget adott – igyekezett a maga előnyére fordítani a parlamenti ellenzék támadásaival szemben. A kormányoldal nem is leplezett logikája szerint ugyanis, ha a még az inkább az ellenzék felé húzó jegybank is igazat ad a kormánynak, akkor ez a legtökéletesebb cáfolat a Fidesz vádjaira.
A Szapáry György által elindított autópálya-üggyel azonban ismét fordult a kocka: a jegybank újból támadja a kormány fiskális politikáját. Ez pedig kétszeresen is kellemetlen a kabinet számára. Egyrészt az államháztartási hiánycél kényszerű megváltoztatása alááshatja a a gondosan felépített gazdaságpolitikai kampányt, másrészt a jegybank megerősítheti azt Fidesz által felfestett képet, amely szerint a kormány szavahihetetlen, kozmetikázza a költségvetési adatokat, és nem képes teljesíteni az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges feltételeket. Ráadásul az Eurostat szeptember 26-án kiadott jelentése szerint Magyarországon az államháztartási deficit a GDP 5,4 százaléka volt tavaly, szemben a magyar kormány által jelzett 4,9 százalékos hiánnyal. Az Európai Unió így várhatóan újabb intézkedésekre szólítja fel Magyarországot a magas államháztartási hiány csökkentése érdekében. Mindez alátámasztja a jegybank-elnök azon véleményét is, miszerint a deficit az autópálya-trükktől eltekintve is tarthatatlannak tűnik.
A kérdés csak az, hogy a jegybank véleménye hiteles-e a választók számára. Az inkább politikusi, mint bankári szókészletet használó Járai ugyanis nem tett sokat azért, hogy az általa vezetett intézmény politikától függetlennek tűnjön a nyilvánosság előtt. A kormányoldal pedig hamar felismerte, hogy ebben a helyzetben nem érdemes tagadnia a könyvelési trükköt. Ehelyett Szapáry lemondásra való felszólításával felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a baloldalt folyton hazaárulással vádoló Fidesz és a hozzá kötődő jegybank „feljelentette” a magyar kormányt Brüsszelben. Az átpozícionálási kísérlet pedig úgy tűnik, egyelőre sikeres volt: a nyilvánosságban eddig több szó esett a külföldön való „árulkodásról”, mint a kormány könyvelési trükkjéről. A kormánypárti politikusok emellett vélhetően jól ismerik fel a választópolgárok mentalitását is, amikor azt hangoztatják: az autópálya-építés fontosabb, mint a hiánymutatók. Hiába van tehát ezúttal igaza a jegybanknak, ha nem ügyel a politikától való a függetlenségére, akkor szava könnyedén félresöpörhető.
