Kirobbanó hiány, kincstári pesszimizmus

A Kormány a korábbi várakozásoknak megfelelően módosítani kényszerült az államháztartási deficitre vonatkozó előrejelzését, ezzel pedig búcsút mondhatunk az euró 2010-es bevezetésének is. A kabinet pozitív gazdasági üzeneteit háttérbe szorították a növekvő deficitről szóló hírek; a gazdaságpolitika csődjéről szóló ellenzéki bírálatokat pedig tovább erősítették a pesszimista elemzői vélemények.

A hét elején az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) nyilvánosságra hozta a magyar államháztartás helyzetéről szóló jelentését. A kormány ezután – a korábbi várakozásoknak megfelelően – módosítani kényszerült az államháztartási deficitre vonatkozó előrejelzését. Így a 2005-ös eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált hiány a GDP 6,1 százaléka lesz, a jövő évi költségvetésben tervezett deficit pedig a GDP 4,7 százalékára változott. A bejelentést követően Veres János pénzügyminiszter egyedül maradt azon véleményével, hogy az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges konvergencia program továbbra is tartható. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy a közös pénz 2010-es bevezetését a kormány sem nevezi már teljesíthetőnek. Az elemzők ezért egységesen a költségvetési kiadások csökkentését és új, reális céldátum kitűzését várják a kormánytól.

Az államháztartási hiány kényszerű módosítása után kialakult helyzet hátrányos a kormányoldal számára. A 2006-os költségvetés tervezetében megfogalmazott pozitív üzeneteket ugyanis teljesen háttérbe szorították a növekvő deficitről szóló hírek. A kormány gazdaságpolitikájának csődjéről és hiteltelenségéről szóló ellenzéki bírálatokat pedig tovább erősítették az elemzői vélemények.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Batiz András, kormányszóvivő
Nemzeti költségvetés készül, az emberek és a fejlesztések költségvetése, középpontjában az adó- és a hiánycsökkentéssel. (szeptember 25.)

Szanyi Tibor, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkár
„Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy kell-e nekünk több száz kilométer autópálya, vagy pedig inkább egy két százalékpontnyival szebb adat, akkor azt hiszem, hogy ebben az országban tíz millióan az autópályára fognak szavazni.” (szeptember 25.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
A kormány hosszú távú európai bérfelzárkózási programot kíván elfogadni. A kabinet célja az, hogy 2010-re a minimálbér átlagos összege érje el vagy haladja meg a 100 ezer forintot, s hogy a közszférában a jövedelmek reálértékének növekedése érje el a gazdasági bővülés ütemét. (szeptember 26.)

A kormány év végéig átgondolja az euró bevezetésének 2010-es céldátumát, bár annak elérése technikailag még lehetséges. Mérlegelni kell, mi a jobb az országnak: egy gyors hiánycsökkentés, vagy egy nyugodtabb átmenet. (szeptember 27.)

Csizmár Gábor, munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai miniszter
A foglakoztatás lassú bővülése azzal magyarázható, hogy míg európai átlag szerint 2 százalékos GDP-növekedés automatikus foglalkoztatás-bővülés okoz, Magyarországon ehhez 4-5 százalék szükséges. (szeptember 27.)

Veres János pénzügyminiszter
Bizonyosan nem teljesíthető a konvergencia-programban 2006-ra tervezett 2,9 százalékos államháztartási hiányterv, de a 2010-es euróbevezetést tartja továbbra is szem előtt a kormány. (szeptember 26.)

Az iparűzési adó 100 százaléka vonható le 2006-tól a társasági adó alapjából a jelenlegi 50 százalék helyett. A kormány tervei szerint 2008-tól nyereség, vagy vagyon típusú adó válthatja ki ezt az adónemet.
(szeptember 27.)

Az idén az eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált hiány a GDP 6,1 százaléka lesz, míg a jövő évi költségvetésben a tervezett deficit a GDP 4,7 százaléka lesz. Az idei évi költségvetés módosított számai, illetve a jövő évi tervezett számok alapján teljesíthető az euró bevezetéséhez szükséges hiánycél 2008-ra. "Nem készítettünk választási költségvetést jövőre, tartottuk magunkat a korábban bejelentetthez: az adóváltozások miatt kieső bevételeket a kiadások csökkentésével ellensúlyozzuk." (szeptember 28.)

Szabó Lajos, MSZP költségvetési munkacsoport
Az eurózónához való csatlakozás a felzárkózás eszköze, amennyiben egy más típusú könyvelés veszélyezteti az autópálya-építést, adócsökkentést és bérfelzárkóztatást, át kell gondolni a 2010-es csatlakozási dátumot. (szeptember 28.)



Ellenzék
Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
A vállalkozások versenyképessége miatt nagy szüksége van Magyarországnak az euró bevezetésére, de jelenleg – mivel az államháztartási hiány a valóságban nyolc százalék felett van – a közös európai fizetőeszköz bevezetésére csak 2013-2016 között van esély. (szeptember 27.)

„Komoly gazdasági szakembert még nem láttam, aki azt mondta volna, hogy ilyen meghamisított költségvetéssel a hátunk mögött a 2010-es euró bevezetése tartható lenne. Mindent meg kéne tennünk annak érdekében, hogy tudjuk tartani az általunk vállalt időpontot, ha pedig nem, akkor jobb lenne minél hamarabb megmondani a gazdasági élet szereplőinek, hogy ne számítsanak arra, hogy 2010-től új, stabil európai pénze lesz Magyarországnak”. (szeptember 28.)

Halász János, a Fidesz-MPSZ frakció-szóvivő
A kormány becsapta és félrevezette a közvéleményt az idei költségvetés valós helyzetéről, amit már az EU is jelzett. (szeptember 28.)

Rogán Antal, a Fidesz-MPSZ kampányfőnök
Az elmúlt napokban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország 2010-ben nem tud csatlakozni az eurózónához. Ezért a kormány hibás gazdaságpolitikája és az igazmondás hiánya a felelős: a kormány hazudott, és az Európai Unió brüsszeli bizottsága rajtakapta. Gyurcsány Ferencnek ki kell állnia a nyilvánosság elé, és megmondania, hogy valójában mekkora az államháztartási hiány, az államadósság, és mire költötte a kormány azt a 4400 milliárd forintot, amellyel az államadósság nőtt az elmúlt három és fél esztendőben. (szeptember 28.)

Érdekképviseleti szervezetek

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A magyar gazdaságnak már az is kitörési pont lehetne, ha a különféle politikai erők legalább a fő makrogazdasági irányokban egyetértenének. (szeptember 23.)

Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége
A nyugdíj-biztosítási rendszer megreformálásának első lépcsője lehet, nagyban hozzájárul az öngondoskodás szemléletének kialakításához, és a tőkepiac építését is segíti, hogy 2006. január 1-jétől a Budapesti Értéktőzsde által kidolgozott, negyedik pillér elnevezésű nyugdíj-előtakarékossági számlát bevezetik a piacra. (szeptember 26.)

Pécsi-Szabó Miklós, Magyar Európai Üzleti Tanács elnök
A magyar államháztartás helyzete, a hiány mértéke komoly aggodalomra ad okot, a deficitet gyorsan, radikálisan mérsékelni kell. (szeptember 27.)

Központi Statisztikai Hivatal
Idén június-augusztusban a foglalkoztatottak száma 3,917 millió fő, a munkanélkülieké 303 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,2 százalékot tett ki. a 15-74 éves népesség 54,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállaláó korúak 65,1 százaléka minősült gazdaságilag aktívnak. A munkanélküliek közül minden ötödik a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,7 százalék volt június-augusztusban, szemben az előző évi 16,3 százalékkal. (szeptember 23.)

Eurostat
Magyarországon az államháztartási deficit a GDP 5,4 százaléka volt 2004-ben. A hiánynövekedést elsősorban a közalkalmazottak 13. havi fizetésének rögzítése okozta. Az államadósság tavaly a GDP 57,4 százalékára rúgott, a nyugdíjkorrekció nélkül számolva azonban 60,5 százalék volt. Az Európai Unió várhatóan újabb intézkedésekre szólítja fel Magyarországot a magas államháztartási hiány csökkentése érdekében. (szeptember 26.)

BNP Paribas
Az uniós statisztikai hivatal azon döntése, hogy az autópálya-építkezéseket a költségvetésben kell elszámolni, a GDP-érték több mint 1 százalékával fogja emelni az idei államháztartási hiányt, és késleltetni fogja Magyarország euróövezeti csatlakozását. A magyar kormány által még mindig érvényben tartott 2010-es euróbevezetési céldátumot reálisan a legjobb esetben is 2012-re kellene kitolni. (szeptember 26.)

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
Nem tartható az idei évre tervezett államháztartási hiány, a deficit eléri majd a GDP 7 százalékát. A 2006-os költségvetés nem tükrözi az ország tényleges gazdasági folyamatait, a korábbi évek rossz szerkezetének fenntartását szolgálja, és valódi reformok bevezetésére jelenleg az Európai Unió sem kényszeríti Magyarországot. Az államháztartás reformjára azonban mindenképpen szükség van, különben kamatemelésre kerülhet sor. (szeptember 28.)

Amelia Torres, Európai Bizottság szóvivő
A Bizottság nem szab határidőt az unió új tagállamainak az euró bevezetésére, ugyanakkor a testület komolyan aggódik a magyar büdzsé helyzete miatt. (szeptember 28.)

Ed Parker, Fitch Ratings
Magyarország hitelbesorolását nem erősítette az euró esetleges korai bevezetése, ezért bármilyen halasztás 2010 utánra ezen a téren, szintén nem lehet hatással a minősítésre. (szeptember 28.)

Lars Christensen, Danske Bank
Ha nem sikerül kordában tartani a költségvetési deficitet, tovább duzzad a hiány, az a forint gyengüléséhez vezethet, ami a kamatcsökkentési ciklus végét jelentheti. (szeptember 28.)

Lányi Bence, Raiffeisen Bank
Az idei 6,1 százalékos és a jövő évre kitűzött 4,7 százalékos hiánycél azt jelzi, hogy a kormány elkötelezettsége minimális az euró 2010-es bevezetése mellett. (szeptember 28.)

Pintér András, Inter-Európa Bank
A csatlakozás elhalasztásáról szóló hírek nem előzmény nélküliek, a piac az utóbbi időben egyre inkább kételkedett a céldátum tarthatóságában. Ha biztossá válik, hogy nem tartható az eredeti cél, akkor meg kell határozni egy újabb dátumot. Ennek pedig reálisnak kell lennie és látszódnia kell, hogy a cél mögött egy hiteles gazdasáspolitika húzódik meg. (szeptember 28.)

Suppan Gergely, Takarékbank
Ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen lefaragni a hiányt erről a szintről az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges 3 százalék alá. Tetézi a bajt, hogy 2010-ben ismét választások lesznek, ami a 2009-es és 2010-es hiányt is felboríthatja. (szeptember 28.)

Bokros Lajos, CEU

Mindenképpen szüksége van az országnak arra, hogy csatlakozzon az eurózónához. Ha a szomszéd országok ezt előbb megteszik, az számunkra sok gazdasági kárt fog okozni. A mostaninál jóval szigorúbb költségvetési politikára és kevesebb ígérgetésre van szükség. (szeptember 28.)

Lengyel László, Pénzügykutató Rt.
Azok a stratégiai kutatások, amelyek a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodása alapján folytak az elmúlt két évben, nem látszanak igazolni azt az elvárást, hogy Magyarország és az EU korábbi tagjainak versenyképessége közötti különbség jelentősen csökkenne az évtized végére. (szeptember 28.)

Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt.
Nem arról van szó, hogy közgazdaságilag nem lehet teljesíteni a következő években a 2010-es csatlakozáshoz szükséges feltételeket, az elemzők azért jósolnak jelentősebb csúszást, mert már egyáltalán nem hisznek abban, hogy a magyar kormány képes lesz a maga elé tűzött, de folyamatosan változtatott célok teljesítésére. (szeptember 29.)

Csaba László, közgazdász
Európa Argentínája lehetünk, egy perifériára szorult, az ígéreteit, vállalásait megtartani képtelen ország, ahol a politika azt ígérget, és azt csinál a gazdaságban, amit akar. (szeptember 29.)

Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.
A hiány meglódulását nem pusztán az autópályák jelentik: ha a tervezett 3,6 százalékhoz hozzáadjuk az autópályák 1,9 százalékát, még mindig marad 0,6 százalék hiány, amire nincs magyarázat. A tervezettől eltérő hiány három kormány közös teljesítménye: a választásokra készülő Orbán-kabinet fellazította a költségvetési- és jövedelempolitikát, amit Medgyessy Péter tovább folytatott, miközben az SZDSZ folyamatosan az adócsökkentéseket forszírozza. (szeptember 29.)

World Economic Forum
Nem lett versenyképesebb a magyar gazdaság az elmúlt egy évben. Az új uniós tagállamok közül azonban csak Lengyelország, Észtország, Szlovénia és Csehország előzi meg hazánkat. Magyarország 39. helye megfelel a tavalyi eredménynek, ez 4,38 pontot jelent, szemben a listavezető Finnország 5,94 pontjával. (szeptember 29.)