Költségvetés - ki ígér többet?

Miközben az elemzők többsége borúsan ítélte meg a gazdaság helyzetét, a pénzügyi döntéshozók pedig egy emberként siratták az euró egyre inkább távolba vesző bevezetését, a politikusok nem győzték egymást túllicitálni a jövő évi költségvetés e héten elkezdődött vitájában.

Az elmúlt héten elkezdődött a jövő évi költségvetési tervezet, valamint

az adótörvények vitája. Az adócsökkentési ötleteket tekintve, valamint a költségvetési vitában - főként a nyugdíjemelés kérdésében – a pártok nem győztek egymásra licitálni. Az euró 2010-es bevezetésének elhalasztását mindkét nagy párt indokoltnak látta, holott ebben a kérdésben a kormány még mindig nem mondta ki az utolsó szót. Egyedül az SZDSZ tette le a voksát a 2010-es bevezetés mellett, azonban a liberálisok nyilatkozatai konkrét javaslatok híján inkább csak politikai üzenetnek tűntek.

Az elemzők többsége a rossznak továbbra sem nevezhető makrogazdasági adatok ellenére egyre szomorúbb képet fest a magyar gazdaság jövőjéről. A 2006-ra tervezett büdzsé bár politikailag kifizetődő lehet, gazdaságilag kockázatosnak tűnik. Az életszínvonal-növekedést hozó intézkedéseket, valamint az államháztartás egyre növekvő hiányát ugyanis külföldi hitelekből kell finanszírozni, ez pedig előbb-utóbb szükségessé teszi a kiigazítást. Az elemzők szerint erre azonban már csak a következő kormányzati ciklusban kerülhet sor.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Veres János pénzügyminiszter
A 2006-os költségvetés biztosítja az ország felzárkózását az unió átlagához. A jövő évi költségvetés tervezetében igazságosabb családtámogatás szerepel és az adóváltozások után 200 milliárd forinttal több marad az embereknél. A költségvetési javaslat 7309 milliárd forint kiadás mellett 5775 milliárd forint bevétellel számol, így a hiány 1533 milliárd forint lesz. (szeptember 30.)

A megcélzott euró-csatlakozási dátum teljesíthető, ám azt, hogy csakugyan kell-e teljesítenünk, a következő hónapokban kell eldönteni. (október 1.)

Az ötéves adóreform-programmal a kormány célja a méltányosabb közteherviselés megteremtése, a gazdaság kifehérítése, javuló versenyképesség és bővülő foglalkoztatás.
(október 5.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok. A kormány egyetlen méter autópályát sem ad fel, és nem enged a családtámogatási rendszer átalakításából, illetve a nyugdíjkorrekcióból sem. Novembertől kormányrendelet tiltja majd a lakossági gázárak növelését. (október 1.)

Katona Béla, parlamenti képviselő, MSZP
Ma Magyarországon nem reális cél a drasztikus, egyetlen lépésben történő adóteher-csökkentés, arra viszont lehetőség nyílik, hogy folyamatosan mérséklődő adóközpontosítást érjünk el. 2010-re a jelenlegi 38-ról 34,8 százalékra lehet csökkenteni az adók és járulékok központosítását a GDP-hez képest, amely azt jelenti, hogy öt év alatt ezermilliárd forinttal több maradhat az emberek zsebében. (október 4.)

Kóka János, gazdasági és közlekedésügyi miniszter
A gazdaság növekedése szempontjából minden feltétel adott az euró 2010-es bevezetéséhez. 2005 első félévében a Magyarországra áramló direkt működő tőke szintje meghaladta a 2,4 milliárd eurót, ami minden idők legjobb eredménye. Magyarország ma a régióban az elsőként választott befektetési célpont, amikor valaki Kelet-Közép-Európában gyártó, szolgáltató, vagy akármiféle kereskedelmi bázist szeretne létesíteni. (október 4.)

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök
Magyarországnak mielőbb csatlakoznia kell az euróövezethez, mivel szüksége van arra a biztonságra és kiszámíthatóságra, amit a közös pénz, a közös pénzügypolitika jelent. (október 5.)

Batiz András, kormányszóvivő
Mintegy hárommillió érintett egyszerre több járandóságot is kap: az emelt nyugdíjat, a tíz hónapra visszamenő emelést, a 13. havi nyugdíj második részletét, illetve a 13. havi nyugdíj első részletének korrekcióját. Így egy átlagos nyugdíjas novemberben összesen 90 ezer forintot kap kézhez, azok pedig, akik a nyugdíjminimumot kapják, 37 ezer forintot. A kormány megemeli a nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők járandóságát is, egy százalékkal. (október 5.)

Ellenzék

Varga Mihály, Fidesz-MPSZ alelnök
A jövő évi büdzsé nem teszi majd lehetővé a munkahelyek számának jelentős növekedését. (szeptember 30.)

Változtatni kell az adórendszer jellegén és irányán, mert az adótörvények kormány által tervezett módosítása nem segíti a munkahelyteremtést, a gyermeket vállaló családok megélhetését és kifejezetten hátrányosan érinti a magyar kis és középvállalkozásokat. A Fidesz javasolja, hogy munka állami terhének mérséklése érdekében jövőre 29-ről 25 százalékra csökkenjen a társadalombiztosítási járulék. A szegényebb családok méltányosabb adózást érdemelnek, az alacsony keresetű munkavállalók adóterhét 18-ról 14 százalékra kellene csökkenteni, és nem szabadna megszüntetni az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét. (október 4.)

Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
A radiális adócsökkentés 2-3 év távlatában az államháztartás számára is hasznos, értelmes lépés. (október 1.)

A Fidesz a parlament elé terjeszt egy olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy azok az asszonyok, akik 40 év munkaviszonnyal rendelkeznek, elmehessenek nyugdíjba, még akkor is, ha nem érték el a korhatárt. (október 2.)

"Az euró önmagában jó dolog volna Magyarország számára. Képzeljük el, hogy a nyugdíjasok például euróban kapnák a nyugdíjukat. Hasonlóképpen a vállalkozók euróban vehetnék föl a hitelüket. Nem kéne állandóan attól tartani, hogy a forintnak az értéke most csökken, vagy éppen emelkedik". (október 3.)

Halász János, Fidesz-MPSZ frakciószóvivő
A Fidesz üdvözöl minden olyan lépést, amely a nyugdíjrendszerben meglévő igazságtalanságokat orvosolja, ám a kormány most csak egy részét adja vissza annak, amit korábban az árak emelésével elvett a nyugdíjasoktól. (október 5.)

Érdekképviseleti szervezetek

Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetsége
A munkavállalók az átlag alatti, vagy az átlag körüli jövedelmek adóterhelésének csökkentését célzó négykulcsos személyi jövedelemadó-táblát javasolnak: 14, 21, 35, valamint 38 százalékos kulcsokkal. (október 5.)

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A háztartások kiadásait nyilvánvalóan befolyásolja a novemberben életbe lépő nagyfogyasztói gázáremelés. Az emelés a feldolgozott élelmiszerek területén meg fog jelenni az árakban, minden egyes termékben, aminek az előállításához a nagyfogyasztók gázt használnak fel. (október 4.)

Az euró bevezetésének 2010-es céldátuma csak államháztartási reformmal tartható, egyébként 2-3 éves csúszás valószínű. A kormány ígéretei ellenére jövőre választási költségvetés lesz, ezt már "be is árazták a befektetők". (október 6.)

Ecostat
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatos legutóbbi fejlemények (a tényadatok és a célok felfelé korrigálása) kedvező eredményre vezetnek, mivel hozzájárulnak a reális konvergenciapálya kijelöléséhez, a reformok megkezdéséhez, az elkövetkező évek szigorú fiskális politikájához és a lehető legkorábbi eurós tagsághoz. A következő két évre előreirányzott hiánycsökkentés komoly költségvetési intézkedéseket valószínűsít, s ehhez átgondolt lépésekre van szükség. (október 3.)

Dresdner-csoport (DrKW)
A kormány az euró bevezetéséről szóló nyilatkozatokkal „közvetlen kísérletet tesz a várakozások kezelésére”, felkészítve a befektetőket a halasztásra. Középtávon várhatóan nem teljesülnek a magyar költségvetési deficitcélok, a magyar euróövezeti csatlakozás így 2012–2013-ig halasztódik. (október 4.)

BNP Paribas
A magyar kormány által még mindig érvényben tartott 2010-es euróbevezetési céldátumot reálisan "a legjobb esetben is" 2012-re kellene kitolni. A költségvetési aggályok arra utalnak, hogy a magyar eurókonvergencia-pálya hosszabb és nehezebb lesz a piac által vártnál, a jelenlegi, támogató külső környezetben azonban csak valamilyen "rendkívül kiábrándító" inflációs vagy költségvetési fejlemény okozhatna súlyos forint- és adósságpiaci zuhanást. (október 4.)

Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Intézet
Magyarország számára az euró bevezetése, illetve az autópályák építése ”nem vagylagos kérdés”. Az új fizetőeszköz bevezetése mind valószínűbb, hogy legalább 3 évvel késik. Ha Magyarország nem vezeti be az eurót 2010-ben, miközben a szomszédos országok igen, akkor jelentős versenyhátrányba kerül, amin „semmilyen autópálya nem segíthet”. (október 4.)

2004 a „megszorítások éve” volt, 2005 azonban a „lassú kiengedés illetve a belső kereslet okozta élénkítés éve". Az idei 3,8 százalékos GDP növekedés jövőre 4,1%-ra gyorsulhat. Idén a reálbér-növekedés - részben az infláció vártnál alacsonyabb szintje miatt - 6%-ot tehet ki, ez az ütem pedig nemcsak a termelékenység növekedését haladja meg, de magasabb a konvergencia programban rögzített 1.5-2 százalékos, és az idei költségvetésben foglalt 2-4 százalékos többletnél is. (október 6.)

Euromoney
Az intézet globális országkockázati listáján Magyarország a 38. helyről a 37-ikre lépett 185 ország mezőnyében. Az új EU-tagok közül csak Szlovénia és Csehország áll a Magyarország előtt. Az átfogó gazdasági teljesítményre a lehetséges 25 pontból a tavaszi 10,36 pont után most 10,04 pontot adott Magyarországnak, viszont a hiteltörlesztési késedelmek és átütemezések kategóriájában most is megadta a maximális 10 pontot, mivel Magyarországnak az elmúlt egy évben sem voltak hátralékai és átütemezett adósságai. A hitelminősítési kategóriában Magyarország 10-ből változatlanul 6,67 pontot kapott. (október 4.)


ICEG (International Center for Economic Growth)
Az idei 3,6 százalékos növekedés után jövőre 3,9 százalékkal gyarapodhat a bruttó hazai termék, miközben az államháztartás - a nyugdíjreform hatásának kiszűrésével számított - eredményszemléletű hiánya 2005-ben a GDP 6 százalékát, jövőre pedig 6,6 százalékát érheti el. A következő évben lassuló növekedés és erősödő feszültségek várhatóak az államháztartásban. (október 5.)


Szonda Ipsos
A gazdasági elit körében továbbra is a Fidesz a népszerűbb párt – ennek ellenére továbbra is vezet az MSZP előtt. A vállalatvezetői réteg körében a júliustól-szeptemberig végzett felmérés szerint az MSZP 23, a Fidesz 33, az SZDSZ 3 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Ennek ellenére ebben a csoportban többen tekintik magukat baloldalinak és liberálisnak, mint jobboldalinak és konzervatívnak. (október 6.)

KSH
Az intézet 4,2 százalékról 4,6 százalékra módosította a GDP 2004-es növekedését az Európai Unió által előírt új módszertan alapján. Az új statisztika alapján egy főre jutó GDP az uniós átlag 61 százalékát érte el. Az előző évben hazánk folyó áron számított bruttó hazai terméke 20 413 milliárd forint, míg az egy főre jutó GDP összege 2020 millió forint volt. (október 6.)